A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-06 / 19. szám

ÁLLOTT! JK iiMni Arruií zatosan tehetetlenül vergődő játékszer­ré válik a könyörtelen maffia kezében. Vetítés közben, a feszültséget iró­niával oldó képsorok láttán több eset­ben mosolyra húzódik ugyan a szánk, ám a következő pillanatban a sanyarú társadalmi viszonyok és a maffia gyű­rűjének szorítása láttán - Zampa szán­dékának megfelelően - ajkunkra fagy a mosoly. Még annak a megnyugtató érzésnek a tudatában is, hogy Szicília messze van. Azért, mert Luigi Zampa s a színészek közül Jennifer O'Neill, James Mason, Franco Nero és társaik őszinte játéka révén — emberileg — valahogy mégis közelebb kerül hozzánk. M. P. FILM Tisztes honpolgárok A mai olasz filmművészet egyik leg­jelentősebb egyénisége Luigi Zampa. Rendezőként és forgatókönyvíróként egyaránt. Szépítgetés nélkül, nyíltan, olykor keserű iróniával ábrázolja Olasz­ország jelenlegi, különösen a délvidéki tengerpart mentén és Szicíliában ural­kodó fullasztó társadalmi viszonyait. A nagy életismerettel bíró Zampa min­den kertelés nélkül, egyenesen mutat rá arra, hogy az itt élő emberek tuda­tában milyen lélekromboló, destruktív szerepet játszanak a több évszázados társadalmi konvenciók; hogy milyen bénító rettegésben tart mindenkit a maffia. A Tisztes honpolgárok főszereplője egy fiatal tanítónő (a csinos Jennifer O'Neill alakítja hitelesen és sodró drámai erővel), aki új állomáshelyére: egy szicíliai kisvárosba kerülve a helyi maffia célpontjává válik. Tulajdonkép­pen megjelenésének első napjától gyilkosságokkal „fűszerezett" akadályok tornyosulnak előtte. A kisváros lakói közül csupán ketten, egy fiatal tanító és egy idős, jómódú ügyvéd állnak a tanácstalan tanítónő pártjára. Persze, ez kevés ahhoz, hogy a helyi társadal­mi viszonyokban és a maffia üzelmei­­ben járatlan fiatal teremtés megnyu­godjon. Különösen azután, hogy fura gyilkosságok gyanújába keveredik és a rejtélyesen viselkedő ügyvéd is fel­tárja előtte családi tragédiájának s kü­löncködő életmódjának néhány tit­kát ... Az elképzeléseiből, már-már az életből is kiábrándult tanítónő foko-FOLYÓIRAT Téglamúzeum nyílt Becsben Ki hinné, hogy az emberiség kultúr­történetében már több mint hatezer éves múltra tekint vissza az agyag tég­lává formálásának és égetésének isme­rete. Babilonban, több mint négyezer évvel időszámításunk előtt a különféle építkezéseken már milliószámra alkal­mazták a szárított és az égetett agyag­téglát. A „Volkstimme'', az Osztrák Kommu­nista Párt napilapja nemrégiben hirt adott arról, hogy az osztrák főváros Penzing városnegyedében megnyitották a Bécsi Téglamúzeumot, amely európai viszonylatban is egyedülálló létesít­mény. Az ezernél jóval több, zömében pecséttel is ellátott téglából álló gyűj­teményt számos fénykép, diapozitív és tervrajz egészíti ki. Mindez Anton Schirmböck múzeumigazgató harminc­évi kutatómunkájának eredménye. A gyűjteménybe többek között sok római­kori, továbbá középkori és 16-18. szá­zadi pecsétes tégla került. A tégla korát és eredetét rendszerint a beleégetett pecsétlenyomat igazolja. Kár, hogy ezt az ősi szokást mai kor­szerű gyárainkban már nem alkalmaz­zák. A penzigi Hickelgasse 5 szám alatti Bécsi Téglamúzeumot sok látogató ke­resi lel, különösen a hónap első és harmadik szombatján, 10-12 óra közöt­ti időben, amikor a belépés díjtalan. KUCSERA SZILARD Orosz farm Skóciában Jellegzetes skót vidék: ritkás növény­zettel, bokrokkal, cserjékkel benőtt dombok között futó autópálya, a köz­ségek, falvak neveit fehér táblák jelzik. Az egyiken ez a név olvasható: Mos­cow, vagyis Moszkva. Ennek a skóciai Moszkvának kb. száz lakosa van, többségükben farmerek s családtagjaik. A falun keresztül csor­dogáló kis patak neve: Volga. Az egyik közeli farmot Orosz-farmnak hívják. Hogyan kerültek ezek a helység­nevek Skóciába? Ezt igyekezett kinyo­mozni a moszkvai Nyegyelja riportere (O. Vasziljev). Coldwel asszony kezdeményezésére a helybeli nők szabad idejükben meg­írták a skóciai Moszkva krónikáját. E szerint I. Péter cár több helybéli lakos ősét fogadta fel oroszországi munkára, s mikor ezek hazatértek, falujukat a híres fővárosról nevezték el. Ez azonban csak az egyik változat, más források szerint ezt a nevet a krími háború egyik skót résztvevője adta fa­lujának. Ám még egy sereg más változata is van a helységnév eredetének. Pl. a normann eredetű Mossgow (ami fekete földű síkságot jelent) egyszerű eltorzí­tása. Mindenesetre az Orosz-farm gazdája Alec Laudon büszke faluja nevére, no­ha a Szovjetunióról és annak fővárosá­ról nem sokat tud.- Szívesen ellátogatnék országukba — mondotta a szovjet riporternek — megnézném a maguk Moszkváját, de főleg saját szememmel szeretnék már látni egy kolhozt, gép- és traktorállo­mást. Hasonlóképpen nyilatkozott a Volga­­patak partján élő többi farmer is.- zs -KÖNYV Sugár András: A távolságot, mint üveggolyót... „Bőröndömben a távolság üveggolyója. Előveszem, belenézek - és amit látok, tisztelettel és szeretettel nyújtom át tíz­millió nézőnek." Ezzel a két mondattal lejezi be Sugár András a Világjárók sorozatban megjelent könyvét. S mi­lyen ez az „üveggolyó"? Akik rend­szeresen nézik a Magyar Televízió A HÉT című vasárnap esti adásait azok tudják: kicsi és szinpompás, gondosan megmunkált és csábitó, teli a távolság kecsegtető színeivel. Azért ilyen, mert o Magyar Televízió Rózsa Ferenc-dijas lömunkatársa nem öncélúan hordozza, színesíti világjáró utazásai során, ha­nem a filmjeit néző milliók örömére. A közelmúltban megjelent könyvét gyer­mekkora leírásával kezdi: hol és hogyan élte meg a leiszabadulást, hogyan lett egyik kisiskolás dolgozatából - szigorú tanára szerint - ügyesen kerekített, lapba illő riport, hogyan kezdte meg a nyelvtanulást, hogyan készített ka­maszlejjel interjút a Magyar Köztársa­ság elnökével, Tildy Zoltánnal... A to­vábbiakban arról ir, hogyan lett az MTI moszkvai majd londoni tudósitója, később a tévé utazó tudósitója. Szép sorjában kapunk képet a tapasztalato­kat, tudást gyűjtögető Sugár András­ról, s egyben a háború utáni kül- és belpolitikai helyzetről, a világban le­játszódó események kulisszatitkairól, a tudósitó magánéletéről. S ami szá­momra a könyvben szembetűnik - a gondosan szerkesztett fejezetek szép nyelvezetén kívül - az az, hogy Sugár sohasem hivalkodóan, kacérkodva me­séli el utazásának élményeit, sehol sem érzem a világjáró ember dicsek­vését. Mindig riportalanyait, a látotta­kat, állítja előtérbe. — zolczer -A képünkön látható mamát bizonyára minden olvasónk felismeri; Ludmila Pahomovova, férjével, Alekszandr Gors­­kovval tíz esztendeig képviselte jég­táncban a Szovjetuniót. A család leg­ifjabb tagja öt hónapos és Julának hívják. A moszkvai játékgyár több mint száz fajta játékállatot állít elő. Havonta 80-85 ezer kutyát, macskát, oroszlánt stb. szállít a játékboltoknak. Felvéte­lünkön a gyár legújabb termékei lát­hatók. A bajorországi Brendell család kenye­re távoli vidékekről is csábítja a vásár­lókat. Az ízletes kenyeret eredeti, fával fütött kemencében sütik. 8

Next

/
Thumbnails
Contents