A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-22 / 17. szám

A két ruha azonos szabásminta sze­rint készül, melyet kicsiben rajzunk is mutat. A 66-al jelzett rész az eleje, a 67-el, a ruha felső részének hátulja. A 69-cel az alja egy negyed része. Az elejét és a hátát kétszer számítjuk. Csíkos anyagból három és fél méter szükséges (90 cm szé­lesből). Az egyszínű ruhára két és fél métert veszünk, dupla széles anyagból. A csíkos ruhához még szükséges 60 cm egyszínű anyag a szegésekre. Az egyszínűt farkas­fogakkal díszítjük. Mellékeljük a gyermekruha sza­básmintáját is: 44: eleje, 45: eleje felső rész, 46: háta, 47: háta felső rész, 48: ujja. k+kickk irkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk^c ytkkkkkkk kkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk DÉLHÚSA GJON Ritka-gyors pályakezdés az övé, szinte egyik napról a másikra berobbant a magyar táncdalénekesek élmezőnyébe! Érdekes egyéniség, univerzális előadó. Számai zömét ő szerzi, ő írja a szöve­güket, gitározik és persze, énekel. Magas, szemüveges fiú. Gitárral a kezében szinte Cliff Richard-i megjelenése van és sokban hasonlít rá az előadásmódja is. Jó hangja van és ami különösen fontos: remekül mozog a színpadon. Alig tizenkét éves, amikor ez az al­bán származású fiú először vesz gitárt a kezébe, de évekig nem tud különbet nyújtani a vele egykorúak divatos, át­lagos húrpengetésénél. A kitartás, a tü­relem azonban meghozza jutalmát: egy napon rá mosolyog a szerencse. Meg­hallgatja őt a neves magyar zeneszer­ző: Gyulai Gál János, majd a „tehet­ségvizsga” befejeztével próbafölvétel­re küldi őt a rádióba . . . Ekkor hangzik el nyilvánosan az a bizonyos Őszi levél c. szóm, mely szinte napok alatt útón-útfélen fütyörészett slágerré válik! Ezután már sorra követ­keznek az újabb rádió- és hanglemez­fölvételek, különböző fesztiválok s tévé­műsorok. Stílusa a népdal és a dallamos tánc­zene keveréke, ami a zenei ötletek s motívumok gazdag skáláját, a tisztán csengő dallamosság ötvözetét adja. Terveiről különösen szívesen beszél. A jövőben is elsősorban a saját szer­zeményeit szeretné játszani, dalaiban föleleveníteni a déli népzene, főképpen az albán folklór motívumait. Az Őszi levél, az Álmok, a Szép leány a kútnál és többi sikerszámait így minden bi­zonnyal továbbiakkal gazdagítja majd. (M—) Foto: Kontár Gyula Ha fonalszámolásos hímzést akarunk készíteni olyan íkelmén, melynek szövetszálait lehetetlen megszám­lálni (pl. teszil, zsorzset, selyem, bársony) segéd­anyagon hímezünk. Erre a célra laza szövésű, vá­szonkötésű anyagot választunk. Legjobb a gyöngy­vászon. A meghatározott helyre, ahová a hímzést kell készíteni, az alapanyag szinére rálérceljük a se­gédanyagot. Ez legyen 4—5 centiméterrel nagyobb a himzendő mintánál. Munka közben a tünkkel mindkét anyagon átöltünk, ügyeljünk azonban arra, hogy a segédanyag szövetszálába ne öltsünk bele. Ha az egész mintát elkészítettük a hímzés alól a segédanyag szálait óvatosan kihúzzuk. 1. rajz a T-vonalú blúz ujján himzett minta. Szöveg, rajz: FULÖP MÓNIKA Fister M. felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents