A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-22 / 17. szám
MOTTÓ: Nem elég a célt látni; járható útja kell! Nem elég útra lelni, az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elől indulni el! Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer! VÁCI MIHÁLY (Skhahordnikl MEGBECSÜLÉST ÉRDEMLŐ ÍKULTÚRMUNKASOK tott elnöke támogattam mindazokat, akik szerettek volna csoportot alakítva ilyen irányban tevékenykedni. Mindenkinek szívesen segítettem, akár felnőtt, akár iskolai csoport együttes megalakításáról, működéséről volt szó. Bizony sokat kellett harcolnom az árvalányhajas „Ritka búza . . ." szerű álnépi stílus elburjánzása, a jellegtelen „népviseleti” kosztümök ellen. Az iskolai csoportok repertoárja is teljesen új irányt kapott. Népi gyermekjátékokat, dalokat gyűjtöttek fel, s ezeknek színpadi feldolgozását tanulták és mutatták be. Nagy segítségükre volt a csoportoknak, hogy a bratislavai Népművelés Intézet kiadott egy kötetnyit az általam felgyújtott anyagokból. Ezek közül azután mindegyik kiválaszthatta a számára megfelelőt. A gyerekek hamar megtanulják, s mivel az ő mentalitásukat tükrö-HEMERKA OLGA Asszonyok Klubjában. Ezt kilenc évvel ezelőtt szerveztem meg, azzal a céllal, hogy az idősebb asszonyok is havonta legalább egyszer összejönnek s anyanyelvükön egy kis szórakozáshoz jutnak. Persze — elsősorban — kulturális ismeretterjesztés folyik a klubban, szakembereket kérünk fel színvonalas eladások megtartására. így volt már előadás Petőfi, Ady, József Attila, Fábry Zoltán életéről és munkásságáról; dr. Szitás Aranka a vírusos influenzáról, dr. Balázsné egy, az öregeket nagyon is érdeklő témáról beszélt „Miért fáj a hátam?" címen, Balog M. Kassa történetéről, Jablánci M. Kassa műemlékeiről tartott előadást. Minden évben megünnepeljük a nők napját, Mikulás- és farsangi estet tartunk, hogy azért a szórakozásról se feledkezzünk meg. Csak dicsérettel szólhatok a Thália Színpad művé-NEM JUTALOMÉRT TESZEM... Kérdezik, mi késztetett arra, hogy az anyanyelvi s ezen belül is elsősorban a népi kultúra ápolásával, terjesztésével foglalkozzam. Egyszerűen és röviden válaszolhatok: szerettem, szeretem és mindig is szeretni fogom a népi kultúrát. Hogy mióta tevékenykedek ezen a téren, arra nem is emlékszem pontosan, de azt tudom, hogy amikor az 1948-as februári eseményeket követően Kassán (Kosice) is megalakult a CSEMADOK, az elsők között voltam, akik beléptek, és azóta is hűséges tagja vagyok. Aktívan részt vettem és részt veszek a népi kultúra értékeinek felkutatásában és megismertetésében, a hagyományok, a népszokások felújításában. Mint a járási szakbizottság válaszzik, szívesen éneklik, táncolják őket. Felnőtt tánccsoportok szervezésében és irányításában is részt vettem. így például segítettem a bratislavai Ifjú Szívek és a kassai Új Nemzedék népi együttes létrehozásában. Volt, ahol szerették volna felújítani a faluban vagy a környéken még élő népszokásokat. Ha hozzám fordultak, szívesen adtam tanácsot, és a népszokások színpadra állításában is segítettem. így sikerült például Martoson és Kolonban szép régi lakodalmas szokásokat színpadra vinni. Ezeket a szokásokat, hagyományokat azért is szükséges felújítani, nehogy az idősebb nemzedék kihalásával feledésbe menjenek, elvesszenek az utókor számára. A népdalénekesek „Tavaszi szél vizet áraszt . . versenyének szervezésében is aktívan részt vettem. Felkutattuk a járásunkban a népdalokat szerető, jó hangú embereket és éneklő csoportokat szerveztünk. Meg kell említenem a szesztai aszszonyokat, akik különböző vetélkedőkön több ízben is első helyezést értek el népdalaikkal. Az egyik díjat szlovák rendezvényen kapták. Ezekből a szép népdalokból, valamint az ország más vidékein gyűjtött anyagokból a kassai Kerületi Népművelési Központ kiadott egy kötetre valót. Kérdezik, megéri-e a fáradságot a kulturális munka. Feltétlenül, ha ez a munka eredménnyel, sikerekkel jár. Ilyen eredményes munka folyik például az szeiről, akik mindig készségesen eljönnek, ha hívjuk őket, hogy egyegy értékes szép vers elmondásával, prózai mű felolvasásával, esetleg énekszám előadásával szórakoztassanak minket. A klubnak ma már több mint 120 tagja van, a leghűségesebb közöttük a 94 éves Virág Zsuzsika néni. Bármilyen rossz az idő, ha esik, ha fúj, ő mindig eljön a klubestékre, sőt aktív tevékenységet is kifejt: énekel vagy saját verseiből ad elő. Különben naív festő, már Pesten, sőt Párizsban is kiállítottak a képeiből. Hát talán ennyi lenne, amit érdemesnek tartottam elmondani kulturális tevékenységemről, amiért sohasem vártam jutalmat, csak — elismerést. HEMERKA OLGA AZ OKTATÁS- ÉS MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1958. JÚNIUS 25-ÉN KELT 99. SZÁMÚ RENDELETE ÖTÖDIK RÉSZ Átmeneti és záró rendelkezések 14. § A jelen rendelet hatályba lépése előtt kiadott engedélyek érintetlenek maradnak. 15. § A Művelődésügyi Minisztérium 145/1954. Ú.1 és 171/1954. Ü. v. számú rendelete a szerzői jogvédő szervezetek kizárólagos jogosultságáról és azon személyek kötelességeiről, akiknek a szerzői jogvédő szervezet felhasználási engedélyére van szükségük és szerzői díjat kell fizetniük, jelen rendelet hatályba lépésével érvényét veszíti. 16. § Jelen rendelet 1958. július 15-én lép hatályba. Az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium 1958. június 13-án kelt 89. számú rendelete a művészi tevékenység bizonyos ágainak közvetítési kötelezettségéről. Az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium az Állami Tervhivatallal és Pénzügyminisztériummal egyetértésben a hangversenyekről és más zenei tevékenységről szóló 81/1957. számú törvény 6. szakaszának 3. bekezdése és 15. szakasza, valamint az esztrádműsorokról, artista mutatványokról és a népi szórakoztatásról szóló 82/1957. számú törvény 7. szakaszának 3. bekezdése és 14. szakasza alapján a következőket rendeli el. 1. § Hivatásos zenészek — hangversenyeket kivéve — más nyilvános zenei rendezvényeken, esztrádművészek és artisták nyilvános esztrádrendezvényeken csak akkor szerepelhetnek, ha fellépésüket az erre kijelölt szervezet közvetíti (2. §). 2. § 1. Hivatásos zenészek szereplését nyilvános zenei rendezvényeken, hangversenyeken való szereplésük kivételével, a rendezőknek a prágai Zenei és Színházi ügynökség, Szlovákiában a bratislavai Hangverseny-, és Színházi Rendező Iroda közvetítésével kell lekötniük. 2. A szocialista szektorhoz tartozó vendéglátóipari, gyógyfürdői és idegenforgalmi üzemekben rendszeresen megismétlődő esztrádrendezvények rendezőinek az esztrádművészek és artisták szereplését a Prágai Esztrád, Szlovákiában a bratislavai Hangverseny- és Színházi Rendező Iroda közvetítésével kell lekötniük. Bizonyos esetekben ezek a szervezetek az illetékes kerületi hangverseny- és esztrádügynökséggel a közvetítés másfajta lebonyolításában is megállapodhatnak, ha ezt műsor- vagy más üzemi okok indokolják. 3. A 2. bekezdésben fel nem sorolt más nyilvános szórakoztató rendezvények rendezőinek az esztrádművészek és artisták szereplését a művészt vagy artistát munkaviszonyban foglalkoztató szervezet székhelye, vagy amennyiben ezek nincsenek kötött munkaviszonyban, a művész, illetve az artista lakóhelye szerint illetékes kerületi hangverseny- és esztrádügynökség (Szlovákiában a Slovkoncert) útján kell lekötniük. 3. § A nemzeti bizottságok végrehajtó szervei nyilvános zenei és esztrádrendezvények megrendezését nem engedélyezik, ha megállapítják, hogy a hivatásos zenészek vagy az esztrádművészek szereplését nem a jelen rendeletben megállapított módon közvetítették. 4. § Jelen rendelet rendelkezései nem vonatkoznak a hangversenyművészekre és szavalókra, amennyiben ezek nyilvános esztrádrendezvényeken lépnek fel. 5. § Jelen rendelet 1958. július 1-én lép hatályba. 6
