A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-22 / 17. szám
MŰVELT NÉP LEGYÜNK! Már a CSEMADOK XII. országos közgyűlésén megállapították, hogy a közművelődési klubok nagyon alkalmasak a kulturális tevékenység elmélyítésére. A CSEMADOK KB tavalyi októberi ülésén hozott határozatában utasította a titkárságot, foglalkozzék a klubok helyzetével, továbbiak alakításának lehetőségével, dolgozza ki a klubtevékenység alapelveit, alakítsa meg a CSEMADOK KB klubtevékenységgel foglalkozó albizottságát, szervezzen nyári táborozással egybekötött országos szemináriumot a közművelődési klubok vezetői számára. Ezekkel a feladatokkal foglalkoztak a CSEMADOK helyi szervezeteinek és a közművelődési kluboknak a vezetői március közepén Érsekújvárott (NovéZámky) megtartott találkozójukon. Azok a helyi szervezetek küldték el képviselőjüket Dél-Szlovákia minden részéről az országos találkozóra, ahol évek óta sikeres és eredményes népművelési munka folyik, s ahol közművelődési klubok is alakultak. Az ötvenkilenc kultúrmunkás találkozóját Sidó Zoltán, a CSEMADOK érsekújvári járási bizottságának és városi szervezetének elnöke nyitotta meg. üdvözölte a vendégeket, köztük Kiss Ferencet, az érsekújvári járási pártbizottság ideológiai osztályának dolgozóját, majd felkérte dr. György Istvánt, a CSEMADOK KB vezető titkárát, tartsa meg előadói beszédét. A szövetség vezető titkára nagyra értékelte azt a körülményt, hogy a hasznosnak ígérkező találkozóra a IX. Czuczor Gergely Kulturális Napok keretében került sor. Fontosnak tartotta az értekezletet azért is, mert a szövetség előtt álló feladatok között fontos helyet foglal el a közművelődési klubok hálózatának bővítése, a klubtevékenység elmélyítése és a tevékenységüket szabályozó alapelvek kidolgozása. Szólt arról, hogy 517 községben tartanak számon CSEMADOK helyi szervezetet, és 445 olyan községről tudnak, ahol modern, minden igényt kielégítő művelődési ház épült, tehát semmi akadálya nem lehet annak, hogy a kultúra templomaiban a CSEMADOK helyi szervezetei, illetve ezeknek közművelődési klubjai is tevékenykedjenek. Tájékoztatásképpen elmondotta, hogy az illetékes minisztériummal hamarosan tárgyalni fognak arról, hogyan és miképpen részesedjenek a CSEMADOK helyi szervezetei az illetékes nemzeti bizottságok kulturális osztályainak költségvetéséből, hogyan részesüljenek a szükséges erkölcsi támogatáson kívül anyagi támogatásban is. Dr. György István előadói beszédét nem követte mindjárt vita. A jelenlevők előbb megtekintették a Czuczor Gergely Kulturális Napok keretében Fekete Zoltán rajztanár festményeiből megrendezett kiállítást. S ide kívánkozik mindjárt, hogy a CSEMADOK KB vezetői nem véletlenül választották Érsekújvárt a találkozó színhelyéül. A Sidó Zoltán vezette városi szervezetnek kilenc szakcsoportja van, köztük éppen a Képzőművészetet Kedvelők Klubja és a Honismereti Kör a legéletképesebb. A helyi szervezet szakkörei önálló tevékenységet folytatnak s tagjaik aktívan kiveszik részüket a munkából: szervezői, előkészítői, alakítói, nem pedig passzív résztvevői a klubeseményeknek. Ezt azért hangsúlyozom, mert később az érdekes képzőművészeti kiállítás megtekintése után a vitában úgy rajzolódott elénk a klubtevékenység képe, hogy azonnal gondolkodásra is késztetett, melyik lenne a legjárhatóbb út közművelődési klubjaink számára: az érsekúj* vári-e, ahol a klub tagjai aktívan tevékenykednek bizonyos csoportokban, szakkörökben, vagy például a vágselylyei (Sala), ahol az előkészítő és az előadó az aktív, a többiek csupán passzív résztvevői, illetve élvezői a történésnek. Még pontosabban: Érsekújvárott a szakkörök tagjai kivétel nélkül tevékenyen részt vesznek a munkában, s ehhez pluszként járul a meghívott vendégelőadó tevékenysége. Sellyén ellenben maguk a klubtagok passzívak, s csupán a meghívott vendégelőadó tevékenységére hagyatkoznak. A vitában persze többen is hangsúlyozták, nem lehet bizonyos határvonalat vonni, nem lehet recepteket sem előírni. A közművelődési klub csak a helyzetének, lehetőségeinek megfelelően fejthet ki tevékenységet. Ezt figyelembe kell venni, hiszen minden községben, városban mások a kulturális munka feltételei. Majdnem egyöntetű volt az a vélemény, hogy a klubmunka szervezése címén ne csak egy ember futkosson, többen vállalják a közös feladatokat. A kétnapos tanácskozáson számos értékes javaslat hangzott el a közművelődési klubok munkájának összehangolására, bizonyos programok egyeztetésére, a klubtagok aktivizálására, közös témákat felölelő kerettervek kidolgozására, a közművelődési klubok részéről egymás kölcsönös látogatására,, a kölcsönös tapasztalatcserére, a Hétben klubrovat megnyitására, vagyis a rendszeres tájékoztatásra, egyes klubokban a műveltségi szint felmérésére és az összetétel megvizsgálására. A vitában szó esett a klub meghívott Fekete Zoltán kiállításán láthattuk ezt a portrét is (Kobolka György felvétele) vendégelőadóiról is. Mégpedig úgy, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani olyan hazai magyar nemzetiségű dolgozók meghívására, akik jelentős tisztséget töltenek be társadalmunk politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életében, s nemcsak vezető beosztásban végzett munkájukról tudnának érdekesen és figyelmet lekötően beszélni a hallgatóságnak, de arról is, hogyan játszott pozitív szerepet érvényesülésükben az a.nyanyelven szerzett tudás, műveltség, más nyelvek megismerése stb. Néhány jelenlevő, köztük a rimaszombati (Rimavská Sobota) Tompa Mihály Klub és a prágai Ady Endre Kör képviselője nehezményezte, hogy nincs állandó helyiségük. Rimaszombatban például a városi művelődési ház hetente csupán egyszer hajlandó termet bacsájtani a klub rendelkezésére s akkor is 400 korona terembér ellenében. A helyiséghiány rendkívül megnehezíti a klubtevékenységet. Dr. György István zárszavában megállapította, hogy a kétnapos tanácskozás hasznos volt, s a vitában elhangzottakból számos tanulságot lehet levonni a közművelődési klubok tevékenységét szabályozó alapelvek kidolgozásához. MACS JÓZSEF A CSEMADOK érsekújvári helyi szervezete székhazának pinceklubjában élénk kulturális tevékenység folyik (Saskó Jenő felvétele) BABOSOK TALÁLKOZÓJA Az elmúlt napokban rendezte meg a Nyugat-Szlovákiai Kerületi Művelődési Központ, a járási művelődési központ és a bátorkeszi (Vojaice) művelődési ház a magyar bóbegyüttesek I. kerületi fesztiválját. E jelentős rendezvényt Józef Fuska, a kerületi művelődési központ szakelőadója nyitotta meg, majd Zapletaj Vince hab-elnök üdvözölte a megjelenteket. A seregszemlén hét csoport vett részt. Elsőként a tardoskeddi (Tvrdosovce) általános iskola Sánta Sándorné vezette tizenhárom tagú bábjátszó csoportja mutatta be a Mici óvodás lesz című nevelő hatású bábjátékot. Az együttes három éve működik, kesztyűs bábokkal dolgozik, ezeket igen jól mozgatja, és megérdemelt sikert aratott. Utánuk az ekecsi (Okoc) általános iskola bábosai léptek fel Németh Ilona vezetésével, aki már öt éve irányítja a tizenkét tagú együttest. Két számot mutattak be: az egyik volt A kiskacsa, a másik a Kókuszdió. Az „élő szereplők” igyekeztek aktivizálni, az előadás közvetlen részesévé tenni a gyermekközönséget. Harmadikként a komáromi járási vetélkedő győztese, a virti általános iskola bábegyüttese mutatkozott be A feledékeny kismacska című mesejátékkal. Az együttes vezetője Gaálné Szabó Lívia maga csinálta a bábukat és nagy hozzáértéssel készítette fel a gyermekszereplőket, a szép kiejtésre is igen nagy gondot fordítva. A pozsonyeperjesi (Johodná) általános iskola húsztagú Nyírfácska bábegyüttese A három pillangó című bábjátékkal szerepelt a fesztiválon. Ez az együttes Vígh Katalin és Tóth Erzsébet vezetésével már kilenc éve működik. A komáromi II. sz. lakótelep általános iskolája és a Szakszervezetek Háza közösen tartja fenn a Napsugár bábegyüttest, amely Puskin: A halász és a halacska című meséjének bábjáték változatát adta elő. A mesét az együttes vezetője, Szép Lajosné állította bábszínpadra. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Gorkij utcai általános iskola tizenhat tagú bábegyüttese — amely járási győztesként vett részt a területi vetélkedőn — Mészárosné Simon Izabella és Gaál Ida rendezésében a Tündérszép Ilona című népmese pantomim változatát mutatta be. A komáromi járásból még a gútai (Kolórovo) Pitypang együttest láthatta a közönség. A bíráló bizottság az első díjat — megosztva — a virti és a dunaszerdahelyi bábegyüttesnek ítélte oda, de pozitív értékelésével a többi együttes számára is lehetővé tette, hogy részt vehessenek a szlovákiai országos vetélkedőn. A magyar bábegyüttesek I. kerületi fesztiválja teljesítette küldetését. Bizonyára kellő befolyást gyakorol abban az irányban, hogy a többi magyar oktatásnyelvű általános iskolában is meghonosodjék a bábjátszás. A szereplők és a rendezők számára is hasznos volt a találkozás, mert sokat tanultak egymástól, megosztották, kicserélték tapasztalataikat s így gazdag élménnyel távoztak a bátorkeszi művelődési otthonból, azzal a reménnyel, hogy jövőre újra találkoznak. MIRIAK FERENC A bátorkeszi művelődési ház 7
