A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-22 / 17. szám
Következő számunk tartalmából: Kistér Magda: ÉS LENGETT A VÖRÖS LOBOGÓ Neumann János írása HLATKY LÁSZLÓRÓL Zs. Nagy Lajos: UTAZGATÓ KULTÚRA Hamar Kálmán: SZABAD NÉPEK SZABAD HAZÁJA Címlapunkon Leo Redlinger és a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p„ Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SOTI 6/46. Ha az egységes földművesszövetkezetekről. állami gazdaságokról szólunk, általában a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, a termeléssel, a terméshozamokkal — egyszóval a gazdálkodással összefüggő dolgokról beszélünk-írunk. Ez természetes is, hiszen a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok elsődleges feladata, hogy jól gazdálkodjanak, hogy elegendő gabonát, húst, tejet, tojást stb. adjanak a közellátás számára. Arról azonban már ritkábban esik szó, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, mi módon és milyen mértékben járultak és járulnak hozzá a falu, újabban egy-egy tágabb közösség közművelődésének elősegítéséhez, a munkakörülmények s a falusi környezet megjavításához. Elég csak egy kicsit jobban körülnézni falvainkban, hogy észrevegyük azokat a létesítményeket — művelődési otthonokat, bölcsődéket, óvodákat, orvosi rendelőket —, amelyek a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok segítsége nélkül aligha, Hrickó Sándor üzemgazdász vagy csak jóval később jöhettek volna létre. Nemrégiben a Szilicei-fennsíkon Hosszúszón (Dlhá Vés) jártam, az Aranykalász, egyesült termelőszövetkezet központjában. Az Aranykalász 1973-tól hat község földjén összesen 3126 hektár területen gazdálkodik. A szövetkezet fiatal üzemgazdászáról Hrickó Sándor mérnöktől afelől érdeklődöm, hogy az egyesült szövetkezet hogyan s mivel járult hozzá a hat falu — Hosszúszó, Kecső, Pelsőcardó, Borzova, Csoltó és Lekenye — kulturális életének fellendítéséhez. — A szövetkezetek egyesítését megelőző dolgokról keveset tudok — mondja Hrickó Sándor. A kis szövetkezet természetesen nem lehetett képes olyan mértékben előmozdítani a falu kulturális életének fellendítését, mint ahogy az módjában áll A kecsöi új művelődési otthon a sokkal több lehetőséggel, anyagi eszközzel rendelkező egyesült szövetkezetnek. Ennek ellenére a ma az Aranykalászhoz tartozó községekben mindenhol fellelhetők a szövetkezet nyújtotta anyagi segítség nyomai. Például itt Hosszúszón 1968- ban a hnb megvett egy családi házat, s azt a szövetkezet alakította át óvodává. Ma is oda járnak a kicsik. — Ha a közelebbi múltat tekintjük, mondjuk az 1973-tól, vagyis az egyesítés óta eltelt időt, mit említene meg ilyen vonatkozásban? — Elsősorban azokat a nagyobb beruházásokat, amelyek a közművelődést szolgálják. Ezek közé tartozik a szövetkezet segítségével Kecsőn felépített új művelődési otthon. Ugyanilyen szép. korszerű művelődési otthona lesz nemsokára Lekenyének is. Az ardói kultúrház tatarozása. korszerűsítése is már az egyesítés után történt. Ezek természetesen a helyi nemzeti bizottságokkal közös vállalkozások voltak. De a terhek nagyobbik részét mi viseltük. Ezenkívül, szintén az illetékes nemzeti bizottsággal közösen, a középületek tatarozását is mi végezzük. Az Aranykalásznak van saját építőcsoportja, ez végzi el szükség szerint az említett munkákat. — Itt Hosszúszón két új emeletes lakóházat láttam. Ezek szintén a szövetkezet anyagi eszközeiből épültek? — Nem, de mind a kettőt termelőszövetkezeti tagok lakják. A beruházó a járási lakásépítő szövetkezet volt, s a kivitelezési munkákat mi végeztük el, s ezeket a háromszobás, központi fűtéses lakásokat később megvásároltuk tagjaink számára. Tizennégy család jutott így összkomfortos lakáshoz. Az idén Csoltón NŐK A MUNKAHELYEN Szocialista társadalmunk rengeteget áldoz a nők, gyermekes anyák helyzetének megjavítása érdekében. Családvédelmi intézkedések közé tartozik, hogy a dolgozó anya (vagy esetleg az apa, a gyermekről gondoskodó nagyszülő) bizonyos ideig otthon maradhat beteg gyermekének ápolására. Ez így teljesen jogos és humánus. Vannak azonban kollégák, akik ezt nem így látják, én nem állják meg, hogy ne tegyenek olyan megjegyzést, hogy ez vagy az a munkatársnő már megint otthon maradt, már megint beteg a gyereke. A beteg gyermek édesanyjának a felettese sem tanúsít mindig kellő megértést, mivel a határidőre tervezett munka egy-egy alkalmazott többszöri kimaradásával nem teljesíthető. Ilyenkor ideges a vezető, ideges az anya, aki otthon marad a beteg, lázas gyermekével. Mindkét érintett fél feldúlt, ideges. Hogyan lehetne ezen úgy változtatni, hogy a szociális gondoskodás tényleg elérje a célját, hogy a beteg gyermek édesanyja nyugodt lelkiismerettel otthon maradhasson? Mi okozza az idegfeszítő helyzeteket, miért kerül sor erre, ki itt az embertelen? Sokszor gondolkozom ezen. úgy is mint anya, úgy is mint dolgozó nő. Vannak munkahelyek, ahol bizonyos beosztásokban szívesebben alkalmaznak férfiakat. Új munkaerő felvételekor eleve úgy néznek a fiatal nőre, feleségre, hogy úgyis nemsokára gyermeket szül, otthon marad, s akkor kezdődnek a munkahelyi problémák. A kismama a terhesség idején nem teljes értékű munkaerő, kíméletre szorul, hiszen ilyenkor könnyebben megbetegedhet, komplikációk jöhetnek közbe, aztán hathónapos anyasági szabadságra megy, majd esetleg gyermekgondozási szabadságra, míg gyermeke betölti második életévét. S ha azután a fiatal anya visszajön a gyermek-2
