A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-11 / 11. szám
HALLOTTUK LVASTUK hattok /öve/, akik közül nem egy mozgása emlékeztetett, egyebek között, Beke MATESZ-ban rendezett Othellójára. Hogy a Miskolci Nemzeti Színház közönsége hosszan tartó vastapssal köszönte meg a bemutatót, Beke újabb rendezését és köszöntötte a művészeket, nem kis része van benne a Kassai Állami Színház művészének, Ián Hanáknak, aki nagyméretű és rendkívül hatásos díszleteket tervezett, lehetőséget kínálva a rendezőnek — Beke Sándor szavaival — nemcsak a szerelem, hanem a magány poézisének képi megkomponálásához is. (Felvételünkön Reviczky Gábor és Blaskó Péter) BODNAR GYULA (Jármay György felvétele) I / r .' •/ ✓ SZÍNHÁZ Lorenzacció (Beke Sándor rendezése Miskolcon) Erezzük, a hatalmas tér sötétjében jóval több ember van, áll mozdulatlanul, mint amennyi látható a színpad bal oldalára vetülő kékeszöld lényben, emeleten. A magasban, vörös palástban, bábu lóg. Lenyűgöző a látvány, a szürreális színpadkép látomásokat szül. Aztán kigyulladnak a lények, megelevenedik a szin, Firenze fiatalurai és hölgyei tivornyáznak. Akárcsak a tirannus fejedelem, Alessandro Medici,, aki a pápa és a német császár katonáinak segítségével uralkodik a város, a nép fölött, egyre elviselhetetlenebből. A főnemesség körében is nő az elégedetlenség, mind többen szeretnék eltávolítani a fejedelmet, megállítani a romlást, szabadnak látni a népet. „Megölöm Alessandrót" — mondja Lorenzaccio. — Ha utána a republikánusok helyesen cselekednének, könnyen alapíthatnának köztársaságot; mégpedig olyan szépet, amilyen sohase volt még a földön. Feltéve, ha a nép is velünk lenne . . . Fogadjunk, hogy sem ők, sem a nép nem fognak semmit csinálni.“ Jól sejtette a fiatal Medici-herceg, akit Alfred de Musset (1810—1857) az 1830-as évek „szaggatott lelkű“ (Benedek Marcell jelzője) fiataljainak érzelem- és gondolatvilágából formált költői lelkületűnek és gonosznak, léhának és eszelősnek, gyilkosnak, és — végül is — cselekvőnek. Megöli Alessandrót, akinek a keritője is volt, nem rajta múlott, hogy Cosimo Medici személyében ismét önkényuralkodó foglalta el a fejedelmi széket. A romantika korszakában született nagyszabású darabbál Beke Sándor stílusában egységes, ritmusában példás, érzelgős jelenetektől mentes, látványos, metaforikus képekben bővelkedő, feszes előadást hozott létre, sok szerep-KDNYV Mészöly Miklós: Pontos történetek, útközben Mészöly Miklós írásait olvasva mindig eszembe jut, hogy a gondos, részletes, pontos leírás mindennél fontosabb. Pedig gyakran megesett velem más könyvek olvasása közben, hogy a jelenetek, képek, gondolatok nagy pontossággal történő leírása idegesített, nem tudtam a sorokat, mondatokat végigolvasni, át kellett hajtani egy lapot. Mészöly Miklósnál másképp jelentkezik ez a mármár túlzott tárgyilagosság. Ö a fontos, jellemző dolgokban tárgyilagos. És az írások azért lesznek így is érdekfeszítőek, minden szó azért kapja meg hangulatát, fontosságát, mert Mészöly tudja, hogy a mondanivalójának megértéséhez minek a pontos bemutatása szükséges. Szóbanforgó könyvének a címe ezt a pontosságot elárulja. A cím nem kérkedik, és nem az írások alkalmazkodnak a címhez, hanem a cím az írásokhoz. Hogy mik ezek a pontosan megírt történetek, útközben? A könyv főszereplője — ha a mesélőt lehet így nevezni — utazik. Haza látogat Budapestről Romániába. Felkeresi azokat a helyeket, ahol nevelkedett, megkeresi ismerőseit, rokonait, új emberekkel ismerkedik, eltöpreng a változásokon, s mint egy állandóan működésben lévő kamera: mindent meglát, regisztrál. De valamilyen nagyon „finom" szűrőlencse van a kamera objektivja előtt, mert a sallang elmarad: a filmen csak a fontosat látni. Hogy a kép mégis gazdag, telített? Ennyire van szüksége Mészöly Miklósnak gondolatai kifejezésrejuttatásához: Egyenlők vagyunk, egyenlőségünket, emberségünket ne adjuk fel. önmagunkkal és másokkal szemben legyünk ugyan mértéktartók, de ne megalkuvók! — zolczer — FILM Hűtlen férj vagyok A Hűtlen férj vagyok című francia filmben csupán arról van szó, hogy egy férj, illetve családapa — ha jól emlékszem a nevére, bizonyos Blanchard úr — rendszeresen csalja a feleségét. Ebben a „tevékenységben” főleg a titkárnői segítik, mert ugye a francia titkárnők mindenre kaphatóak. Hogy miként kerekedett ki ebből a nem éppen gazdag cselekményből egy egész film? Úgy, hogy az illető férj kétszer is új beosztásba jutott, s az új beosztáshoz természetesen új titkárnőt is kapott. Az első dolga, persze, az volt, hogy új titkárnőjével megcsalta a feleségét. A film egyébként azzal fejeződik be, hogy Blanchard úr új titkárnőt kap (úgy látszik, Franciaországban igen könnyen osztogatják a titkárnőket), s azonnal udvarolni kezd. Szóval, nem oldódik meg semmi, a hűtlen férj továbbra is hűtlen férj marad — lényegében tehát semmi sem változik. Hogy miért kellett erről a nem valami különös eseményről filmet készíteni, azt csak Jean Yanne tudná megmondani, aki nemcsak a hűtlen férj szerepét vállalta magára, hanem a film témáját is kiötlötte. Mondjuk meg őszintén: színészként még megjárja, ötletei azonban nem valami eredetiek . . . — ve — DRÁMA Sütő András: Káin és Ábel A romániai Sütő András első nagy visszhangot keltő drámai alkotása az Egy lócsiszár virágvasárnapja, amelyről azt mondotta a szerző: „Kolhaas Mihály szomorú történetének olvastán egy másik ablak nyílt meg előttem. Azon át nézve: nem a kleisti szemlélet (Heinrich von Kleist krónikája nyomán irta a darabot) égtája gomolygott föl az idő távolából, hanem egy vérbeiojtott parasztforradalom kormos-pernyés-akasztófás, újra moccanó világa... Ezt az ablakot pedig nem is magam vágtam: az azóta eltelt idő nyitotta meg mindannyiunk előtt, akik e dráma hőseinek arcvonásai között talán ismerős vonásokat is fölfedezhetünk: a magunkéit.” Második még nagyobb visszhangot keltő drámai alkotásáról, a „Csillag a máglyán“-ró! azt mondotta: „A Kálvin- Szervét drámának első, gyermekrajzolatú vázlatát a nagyenyedi Bethlen kollégium tanitójelöltjeként készítettem 1943 nyarán Pusztakamaráson ... A kollégium igazgatóságának nyári vakációra meghirdetett irodalmi versenytémája volt Kálvin élete és munkássága is. Már nem tudnám megmondani, miért választottam éppen őt az Írás próbatételeként. Talán a hányatott sorsú és nehéz próbáknak alávetett férfiú küzdelme vonzott; a közéletbe kényszerült magány a cselekvés szorításában. Véle foglalkozva ragadta meg képzeletemet a minden koroktól toleranciát könyörgő, szerencsétlen Szervét Mihály sorsa." A drámatrilógia harmadik darabját, a Káin és Ábelt tavalyi novemberi számában közli a romániai Igaz Szó. A darab megírásának indítékáról Sütő többek között a következőket mondja Hajdú Győzőnek, a folyóirat főszerkesztőjének: „Káin — a biblikus köztudatban testvérgyilkosként számontartott gyűlölet — ugyancsak ellentmondásos jelkép. Túl azon, amit a példázat a tudatunkba sulykolt: a világmindenség legelső fölvetett fejű embere. És ha valaki egyszer a lehajtottíejűségb e n a homlokát fölveti: már van mit kezdeni vele a drámában, vagyis a színpadon ... A mitológiába sűrített történet minden emberrel külön-külön megismétlődik, megismétlődhet. Egyebek között ez az egyszeriség figyelmeztet a mindenkori elnyomás iszonyatos voltára. Minden egyes megalázott ember: magának az emberiségnek a megcsúfolása. Az önmagát megalázó pedig ennél is fájdalmasabb visszaesés az Eszmélet szintjéről." A drámatrilógia első két darabja a romániai és magyarországi színpadokra újra és újra visszatérőn, visszhangosan éli életét. Könyvalakban is megjelent (Itt állok, másként nem tehetek). A drámák nagy erénye, hogy egyformán nyújtanak színházi- és olvasmányélményt. S a történelmi témák színpadon és drámakötetben azért izgalmasak, mert korunkhoz szólnak, a mának mondanak tanulságos dolgokat. Ilyen mű a trilógia harmadik darabja, a Káin és Ábel is ... — mj — London sorrendben hatszázötvenedik polgármestere, Sir Peter Vanneck elég messze lakik a túlzsúfolt várostól, ezért nap mint nap sportrepülőgépen utazik munkahelyére, illetve az ahhoz legközelebb eső repülőtérre. Betekintése van tehát a világváros minden zugába: a jó városatya mindent lát. Pénzügyi machinációk miatt bukott le Ludwig Poullain, a nyugatnémet Földbank igazgatója. A nyugatnémet sajtóban közzétett fényképen csupán üres zsebeit mutatja, jövője azonban nem okoz neki gondot: évi 285 000 márka nyugdíjra jogosult. Magyarországon, a Taljándörögdei Interszputnyik telekommunikációs állomáson január 20-án felavatták azt a berendezést, amely - a Föld mübolygóinak segítségével — lehetővé teszi a szocialista államok közti telefonösszeköttetést és egymás tévéadásainak vételét. 8
