A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-25 / 9. szám
retnénk „beoltani" a magyar népi hagyományokat, valamelyest kivonni őket a beat vonzása alól. A műsor második részében népdalokat, nótákat, népszerű táncdalokat adunk elő. Első ízben január 27-én léptünk fel Kosúton, az utolsó fellépésünkre pedig itthon, Galántán kerül sor március 24-én. Zelinka István irodájában elég gyakran csöng a telefon. Akik ide telefonálnak, azok között — ennek magunk is tanúi voltunk — jócskán vannak olyanok, akik köszönetüket szeretnék tolmácsolni. Hogy miért? A gimnázium harmadikos-negyedikes diákjai délutánonként természettudományi előadásokat tartanak a környék általános iskoláiban, hogy ilymódon is felkeltsék a tanulók érdeklődését e tantárgyok iránt. Nos, ezeket az előadásokat szokták megköszönni, az előadó diákokat szokták megdicsérni az általános iskolák igazgatói, tanítói. Mert a galántai gimnázium eredményei nemcsak a főiskolákra, egyetemekre felvett tanulók jelentős számában mutatkoznak meg. Ha csak a tavalyi évet vesszük, a matematikai olimpia kerületi vetélkedőjében — a C kategóriában — a gimnáziumot képviselő diák lett az első, akárcsak a fizikai olimpián, a B kategóriában. — Eredményeink — mondja Zelinka István — a szakkörök, elsősorban a természettudományi szakkörök munkájának is köszönhetők. Az iskola diákjai egyébként nemcsak a matematikai és I fizikai olimpián álltak helyt, tavalyai előtt kémiából remekelt egy „fiúnk": I tizenkettedik lett az országos döntőn. Azóta már magfizikát tanul Prágában, a Károly Egyetemen. A honvédelmi nevelés területén is szép eredményeket értünk el: lánycsapatunk körülbelül 12 éve állandóan első a járási versenyeken, az országos döntőn pedig a nyol-Ícadik helyezést érte el. A kerületi versenyekre általában a fiúk is mindig eljutnak .A sportról csak anyit, hogy röpe labdacsapatunk tavaly bejutott a Gimbáziáde döntőjébe, s ha az iskola melŕ lett elkészül a fedett uszoda, fakozato- I san azt is elérjük, hogy az iskola minden egyes növendéke megtanul úszni. Nem hanyagoljuk el a világnézeti nevelést sem, jelenleg két ateista körünk I is működik. Azt hiszem, valóban beszédes ered- I menyek ezek. Nem kell hozzájuk részhogy a férjhezmenéssel mindent megoldanak, „megnyerik” az egész világot. Ezek aztán elkallódnak . . . Az iskola folklór csoportjáról ugyancsak Pukkai László tud a legtöbbet mondani, hiszen ennek is ő a vezetője. A tizennégy éve működő csoport egyébként nemcsak az iskola, hanem már a járás kereteit is „túlnőtte”, hiszen a CSEMADOK želiezovcei (zselizi) és gombaszögi országos rendezvényein is bizonyította tudását. Részletesebb bemutatásra tehát nem szorul. — Milyen műsorral lépnek fel az idén? — kérdezem a csoport vezetőjétől. — Az idei műsorunk címe- „Nád a házunk teteje”. Ez nem mas, mint egyórás folklórműsor, omelynek jelentős nevelő funkciója is van: a fiatalokba szeletesebb kommentár. Azoknak az altalános iskolásoknak pedig, akik esetleg a galántai magyar tannyelvű gimnáziumban szeretnének továbbtanulni, figyelmükbe ajánljuk, hogy az idén három párhuzamos első osztály nyílik, s az előzetes jelentkezések azt mutatják, hogy kevesebb a fiú, mint amennyit fel tud az iskola venni. Pedig aki az érettségi vizsga után főiskolára vagy egyetemre szeretne menni, aligho találhat jobb „előkészítőt", mint a galántai magyar gimnázium. Abban a reményben búcsúzunk az iskolától, hogy a jövőben a világos, tágas, nogyablakos tantermek is jótékony hatással lesznek az iskola eredményeire, amelyek talán még a mostaniaknál is „beszédesebbek” lesznek. VARGA ERZSÉBET beszédes eredmények Ha egy esztendővel ezelőtt látogat tunk volna el ebbe az iskolába, a vigasztalan környezet láttán csupán azzal vigasztalódhattunk volna, hogy rövidesen felépül a gimnázium új épülete, s ezzel megszűnnek a mostohánál is mostohább tanításai, illetve tanulási viszonyok: mert tavaly — azaz az előző tanévben — még olyan tantermekben folyt az oktatás, amelyeket tulajdonképpen már semmire sem lehetett használni. — Sötétek és nedvesek voltak ezek a helyiségek, azt hiszem, egész Szlovákiában egyetlen gimnázium sem volt olyan helyzetben, mint mi — mondja Zelinka István, az iskola igazgatója. Persze, ezek a szavak már az emlékezés szavai. Hiszen ma már mindez csak rossz emlék; a múlt év októberében átadták rendeltetésének az új gimnáziumépület tantermi részét, tágas, világos, nagyoblakos helyiségekkel. Zelinka István igazgatóval együtt mi is reméljük, hogy ez a javulás majd az iskola eredményeiben is megmutatkozik. Igaz, az eredményekre eddig sem lehetett panasz. Tudjuk, hogy gimnáziumba főleg diákok járnak, akik az érettségi vizsga után főiskolán, egyetemen kívánják folytatni tanulmányaikat. Természetesen a galántai gimnáziumból is sokan jelentkeznek továbbtanulásra, az oktatási eredményeket tehát elsősorban a főiskolákra felvett tanulók számán mérhetjük le a legjobban Pukkai László tanártól, a diákok pályaválasztási tanácsadójától most arra a kérdésre várunk választ, hogyan készítik fel a gimnazistákat a felvételi vizsgákra, s elégedett-e a továbbtanulók számával. — Nálunk a diákok már az első osztályban foglalkoznak a pályaválasztás kérdésével, a másodikban már jórészt azt is tudják, milyen pályára akarnak lépni. . . Talán mondanom sem kell, hogy ez óriási előny a felkészülés szempontjából. Az 1976/77-es tanévben hat-LAT06ATÄS A 25 ÉVES GALANTAI MAGYAR TANNYELVŰ GIMNÁZIUMBAN vanhárman jelentkeztek tőlünk főiskolára, közülük negyvenkettőt felvettek. Ha meggondoljuk, hogy szlovákiai viszonylatban csak minden harmadik jelentkezőnek sikerült a felvételi, megállapíthatjuk, hogy iskolánk ilyen szempontból túllépte az országos átlagot. Tudjuk, hogy például az orvosi karra nagyon sok a jelentkező, tehát ide sokkal nehezebb bekerülni, mint mondjuk valamelyik műszaki főiskolára. Tavaly négyen jelentkeztek tőlünk orvosira, s mind a négyet felvették — persze, négy különböző helyre, mivel úgy irányítjuk a „gyerekeinket", nehogy „kiüssék" egymást. Természetesen problémáink is vannak, főleg a lányokkal, akikkel az is gyakran megtörténik, hogy egyszerűen el sem mennek a felvételi vizsgára. Sokszor kitűnő tanulók is azt hiszik, 4