A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-11 / 7. szám
kapta. De évszázadok teltek el addig, amíg a dóm elnyerte végső alakját, s ezért aligha meglepő, hogy a gótika mellett (amely az uralkodó stílus) a reneszánsz és bizonyos mértékben a barokk kor stílusjegyei is felismerhetők az épületen. Természetesen egy ilyen impozáns épület szinte „megkövetelte", hogy körülötte elegendő tér legyen, s maguk a városatyák is gondosan ügyeltek arra, hogy a székesegyház környékén ne épüljenek túlságosan magas házak, amelyek nem engednék érvényesülni a dóm szépségeit. A székesegyház belső kiképzésében nagy szerepet játszottak Mátyás király építészei. Az ő uralkodásának idején készült el az orgonakórus, a királylépcső, a főoltár, a király címerével ellátott Mátyás-torony stb. A történelem folyamán a székesegyház épülete több ízben is megrongálódott. Például II. Ulászló uralkodása idején öccse, János Albert herceg ágyúval lövette a dómot. A 18. században tatarozták az épületet (ekkor került az északi toronyra a barokk stílusú tető). A 19. században két alkalommal (1813- ban és 1845-ben) az árvíz, egyszer (1834-ben) pedig a földrengés és szélvihar okozott komoly károkat az épületben. A mozgalmas időket élő országnak más gondjai voltak, mint egy épület újjáépítése, ezért a székesegyház átalakítása, rendbehozása váratott magára. Csak 1877-ben kezdődhettek meg a munkálatok, melyek közel húsz esztendeig tartottak (1896- ban fejeződtek be). Nevezetes esemény volt a košicei (kassai) dóm történetében II. Rákóczi Ferenc földi maradványainak elhelyezése a székesegyház sírboltjában. (Rákóczi és a többi bujdosó holttestét 1906-ban szállították haza Törökországból.) Az első világháború során leszerelték a székesegyház összes harangját. Csak 1926-ban kapott a dóm tornya négy új harangot. A székesegyház jelenlegi belső szerkezete: öthajós. Az épület méretei impozánsak. Külső hossza 60 méter, szélessége 35,5 méter. A főhajó belső magassága 24 méter, a mellékhajók magassága 11,5 méter. A területe 1200 négyzetméter. Említésre méltó a nyeregtorony magassága is: 55 méter. A székesegyház ablakainak üvegére különböző jeleneteket valamint címereket festettek. A košicei (kassai) dómot ismét felújítják. Ezek a munkálatok minden bizonnyal nem kevés költséget emésztenek fel. Szocialista hazánk számára azonban nem lehet közömbös egy ilyen felbecsülhetetlen értékű műemlék sorsa. SZANYI JÓZSEF (Prandl Sándor (2) és Ladislav Deneš (2) felvételei) Kelet-Szlovákia metropolisának, Košicének (Kassának) kétségtelenül legnevezetesebb és legimpozánsabb épülete az Erzsébet székesegyház (közismert nevén a košicei (kassai) dóm). Eredete egészen a 13. századba nyúlik vissza. Igaz, ebből a korból csak a kápolnaszerű és különálló „hajó" maradt fenn, kissé délre a tulajdonképpeni székesegyház mellett. Ez az ún. Mihály kápolna. A székesegyház háromhajós beosztása is erre a korra utal, jóllehet az épület alapvető formáját a 15. században, Zsigmond király uralkodásának idején A főoltár II. Rákóczi Ferenc koporsója
