A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-04 / 6. szám
HALLOTTUK LVASTIJK Dirn« KÖNYV Ember Mária: Hajtűkanyar Mi történt a II. világháború utolsó éveiben Magyarországon? A zsidókkal? Ismerjük. Ugyanaz, ami a fasiszta megszállás alatt levő országokban másutt is történt. Emberi méltóságában gyaláztak meg egy népet, a „barbarizmus tökélye" született meg velük szemben. Persze, tudjuk, nemcsak a zsidósággal szemben alkalmaztak a nácik felsőfokú kegyetlenkedéseket, de Hitler önkényének ők voltak a legjobban kitéve. Meg a talpnyalóknak is. Példaként egy „Bizalmas körrendelet"-et írok ide, amelyet a M. kir. Belügyminisztérium adott ki, 1944. áprilisában: „A m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást területrészeként rendelem el, melynek eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani." Ember Mária könyve erről szól: Hogyan történt a „tisztogatás", miként szállították a zsidókat vagonokban, milyen volt életük a gyűjtőtáborokban, lágerekben ... Az írás főszereplője egy kisfiú, és az embertelenség netovábbja. A szerző könyvében nagyon sok korabeli irományt, dokumentumot idéz - mint a fenti is —, a cselekmény folyamát megszakítva, egy-egy megírt esemény közepébe ágyazva. Ezek a dokumentumok a legtöbb esetben szorosan kapcsolódnak a regénybeli történéshez, a szerző által érzékeltetett cselekményt még drámaibbá, a történteket csak hallomásból ismerők számára még hihetőbbé teszik, de megtörténik, hogy a spontán kiragadott idézetek funkció nélküliek, nem illenek a cselekménybe, kilógnak a sorból. De ezzel az apró hibával együtt is jól szerkesztett és megírt könyv, „felkiáltójel" a Hajtűkanyar. - zolczer -NÉPMŰVELÉS Három előadás Az utóbbi négy-öt esztendőben a CSEMADOK több helyi szervezete fejt ki olyan rendszeres szakköri tevékenységet vagy aktív klubmunkát, amely előre meghatározott terv szerint — a helyi adottságok s a tagság érdeklődési körének figyelembe vételével — folyik, és társadalomtudományi, pedagógiai, egészségügyi, természettudományi vagy éppenséggel művészeti kérdések megvitatásával és ismeretterjesztéssel kapcsolatos . . . Természetesen, csak támogatni tudjuk a hivatásos és az önkéntes népművelési dolgozók ez irányú törekvéseit, hiszen napjainkban: a gyors információszerzés időszakában az előadásokkal vagy amolyan kerekasztalbeszélgetésekkel „fémjelzett" klubélet a korszerű felnőttoktatás egyik leghatékonyabb, mindenki számára elérhető formája. Joggal mutat rá a CSEMADOK tavaly májusban tartott közgyűlésének határozata, hogy a szövetség népművelési munkájának egyik legsürgetőbb feladata: javítani a korhatár nélküli művelődéssel kapcsolatos propagandát, s ily módon a műszaki értelmiség és minden hazai magyar dolgozó számára vonzóvá tenni a CSEMADOK tevékenységét. Úgy tűnik: a CSEMADOK nemcsak elvben, de a mindennapi gyakorlatban is e célkitűzések megvalósítására törekszik. Legalábbis erre enged következtetni az, a napokban megjelent három előadói segédanyag, mely a szövetség járási népművelési szakbizottságai és a helyi szervezetek részére jelent meg ízléses, sokszorosított kivitelben, a CSEMADOK saját kiadásában. Dr. Mózsi Ferenc az anyanyelvi oktatás jelentőségét boncolgatja konkrét statisztikai adatok és a csehszlovák oktatási rendszer fejlesztése tervezetének tükrében; Lacza Tihamér — Táguló világ címmel — az űrkutatás legújabb eredményeiről írt rövid, vázlatos képet nyújtó tanulmányt; Mihály Géza pedig a tudományos-műszaki forradalom és az életszínvonal kérdéseit elemzi pontos adatok és a jelzett témával kapcsolatos közérdekű tudnivalók segítségével. Mivel a klubmunka népszerűsítése a legsürgősebb tennivalóink egyike, joggal várjuk, hogy minél több ilyen kiadványunk jelenjék meg! m. p. FOLYÓIRAT Az Igaz Szó Ady-emlékszáma A Román Szocialista Köztársaság írószövetsége magyar nyelvű folyóiratának tavalyi 10. számában neves toliforgatók több mint ötven cikkben emlékeznek Ady Endrére, századunk nagy magyar költőjére, születésének századik évfordulóján. Román, orosz, romániai magyar és magyarországi írók, közírók, kritikusok és műfordítók mondják el véleményüket a zseniális költő életművéről, költészetének a kelet-középeurópai népekre gyakorolt hatásáról. Ady Endre nagyságának, jelentőségének méltatói között szerepelnek hazai magyar irodalmunk képviselői is. Duba Gyula, az Irodalmi Szemle főszerkesztője, csehszlovákiai magyar író elődünk és példánk, Fonód Zoltán, a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója pedig Halljuk üzenetét címmel írt cikket az Ady-em lékszámba. Duba Gyula az Ady-versek nemzetközi összefüggéseit vizsgálva megállapítja, hogy a költő „az egyediben valósítja meg az általánost, s a nemzetiben az egyetemest. Egyénisége bízvást mérhető a szocialista művészeszmény forradalmi értékrendjével. . ." Fonód Zoltán viszont azt hangsúlyozza, hogy „Ady él, egy fájdalmas élet jussán hódit ma is, s minél tisztábban cseng a szó: Ember, annál nagyobb hely jut az ö számára a mi szívünkben". Figyelmet érdemel még az Igaz Szó Ady-emlékszámában a szerkesztőség közvélemény-vizsgálata. Diákok, agrármérnökök, lakatosok, vegyészmérnökök stb. válaszolnak a folyóirat Ady-ismeret vizsgáló három kérdésére. (mj) I IRODALMI SZÍNPAD A Csehszlovák Kultúra Hete Balassagyarmaton Decemberben rendezték meg Balassagyarmaton (Magyarország) a XIII. Madách Imre Irodalmi Színpadi Napokat. A rendezvény hagyományos jellege 1974-től megváltozott. A fesztivál fő feladata azóta az, hogy a népek barátsága jegyében évenként egy-egy szocialista állam kultúrájával, irodalmával ismertesse meg a közönséget, a város lakóit. A fesztiválon tizenhárom irodalmi színpad vett részt Magyarország különböző városaiból, falvaibái. Hazai magyar színpadaink közül a kassai Szép Szó Irodalmi Színpad mutatkozott be a seregszemlén — sikeresen - Fábry Zoltán: Ady igaza c. összeállításával. A magyarországi csoportok elsősorban cseh és szlovák írók, költők műveit tűzték műsorukra. A szombathelyi Hikszisz Diákszínpad Ladislav Fuks: Mundstock úr a félelem ellen c. regényéből készített színpadi adaptációt. Műsoruk dramaturgiailag kifogástalan, rendezőileg tökéltes volt. Nem mondható el ugyanez a hajdúböszörményi Városi Irodalmi Színpad fellépéséről. Ők Ladislav Smoček: Labirintus c. ’groteszk írását tűzték műsosukra, kevesebb sikerrel. Talán műsorválasztásuk sem volt a legtökéletesebb. Smoček műve ugyan mély és komoly gondolatokat tartalmaz, játékban és cselekményben viszont nem kínál annyi lehetőséget. A szereplők képtelenek voltak megbirkózni a szöveggel, a szavak szuggesztív erejével sem tudtak hatni a közönségre. Előadásuk monotonná vált, a rendező kevéske ötletei is ellaposodtak. A kaposvári Fonómunkás Kisszínpad műsora oratórikus jellegű volt. A szomorú város c. „mese" színpadi változatát adták elő. A mesét L. Novomeský, Rúfus, Tőzsér Árpád, M. Válek és Gál Sándor verseivel egészítették ki. Az adaptált játék dramaturgiailag egységes, rendezőileg tökéletes volt. Az 1973-ban alakult balassagyarmati Ex Libris Irodalmi Színpad kellemesen meglepte a házi közönséget. Ők Josef és Karel Čapek A rovarok életéből c. művének egyik fejezetét (Zsákmányolok) adták elő. Műsoruk csaknem minden szempontból tökéletes volt. A szereplők felszabadultan játszottak, mozogtak, beszéltek a színpadon. Nem számoltunk itt be valamennyi csoport műsoráról. Ám az elmondottak alapján is legszögezhetjük, hogy a magyarországi csoportok eleget tettek nemes feladatunknak. Szándékuk, célkitűzésük figyelemre méltó, értékelendő. A fesztiválon bemutatkozó csoportok művészi színvonalon mutatták be a csehszlovák irodalmat, átfogó képet nyújtottak hazánk népeinek életéről, - történelmi múltjáról, szocialista jelenéről. A rendezvény keretében több képzőművészeti kiállításra és ismeretterjesztő előadásra is sor került. A városi könyvtárban Csehszlovák könyvkiállítást rendeztek, az Ipoly Áruházban pedig csehszlovák áruhetet nyitottak meg. Az Ifjúsági Klubban a morvaországi Dolina táncegyüttes mutatta be műsorát szép sikerrel. Kár, hogy a csehszlovákiai magyarok közül kevesen vettek részt a balassagyarmati rendezvényen. Hiányoztak kultúrszerveink (a CSEMADOK, a Népművelési Intézet) képviselői, hiányoztak az amatőr színpadok rendezői és hiányoztak az újságírók. CSÁKY KAROLY Néhány francia szakács elkészítette a világ legnagyobb omlettjét. A hat mázsás étel 3000 tojásból, 110 kg burgonyából és 110 liter olajból készült. Itt született a Don Juan: a prágai Mozart múzeum-villa sarokszobája. A párizsi divatszalonokban már láthatók az idei nyárra tervezett ruhák - a fehérneműtől az esőkabátig. André Courreges reflektorfényben, müesöben felvonuló manökenjei a női öltözék minden egyes darabját bemutatták. • Egy nyugatnémet bíróság ítélete szerint annak a bérlőnek, aki galambot etet, azonnal fel lehet mondani. A galambok Münchenben évi 120 000 kiló ürülékkel viszonozzák a város lakóinak gondoskodását. Nemcsak szalmonellával fertőzik meg az embereket, hanem papagájkórral is, ami az esetek két százalékában halálos kimenetelű. Ennek „köszönhető", hogy a város vezetősége minden lelőtt vagy hálóval elfogott galambért egy márka jutalmat fizet. 8
