A Hét 1978/1 (23. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-04 / 6. szám

ŠTEFAN KWASNIEWSZKI:

A Kubai Nemzeti Táncegyüttes Párizsban, a 15. nemzetközi táncfesztiválon is megérdemelt sikert aratott. Az együttes röviddel a forradalom után, 1959- ben alakult meg, s azóta több mint 50 országban lépett fel.

A Szovjetunióban nagyon közkedvelt játék a sakk. A tundra hidegében azonban nem kis bátorság kell hozzá. De a szenvedély szenvedély, a matt a

tundrán is matt marad.

Az angol David Bailey azok közé a fényképészek közé tartozik, akik kizárólag szép nőket fényképeznek. Képünkön: David Bailey a modelljeivel.

# Szakemberek állítása szerint az emberi arc — 21 izma segítségével — ötszáz különféle grimasz „vágására"

Nargilé-szívó. A Perzsiából származó *<®Pesvizipipában jellegzetes illatú dohányt- a tumbákot - égetnek.

# A tudósok már évek óta kísérleteznek állatokon fejátültetéssel. Dr. Robert White munkatársaival a világ egyik legtökéletesebben felszerelt műtőjében, a clevelandi központi kórházban hatórás megfeszített munkával egy majom fejét operálta át egy másik majom testére. A majom a kicserélt fejjel majdnem egy hétig élt, anélkül, hogy valamilyen készülékkel segítették volna életfunkcióit.

# A nyugatnémet sajtó még mindig nem tud napirendre térni Beckenbauer távozása fölött. A Quick riportere úgy tudja, hogy nem a Bayern Münchenben támadt belső feszültségek, nem is az anyagiak késztették távozásra a futballsztárt, hanem zavaros családi élete. Ugyanis még mindig nem vált el feleségétől, három gyermekének anyjától, és az asszony még mindig a Beckenbauer család villájában él Svájcban. Münchenben azonban köztudott, hogy Beckenbauert évek óta szoros érzelmi szálak fűzik egy fiatal fotoriporternőhöz. A Quick szerint a futballsztár a családi zavarok, a döntés elől menekült a tengeren túlra.

A legnagyobb lengyel kórház, a Miedzylesie-i Gyermekegészségügyi Központ építése befejezéséhez közeledik. A 12 emeletes kórházépületben korszerű orvosi berendezések nyújtanak segítséget a gyermekbetegségek gyógyításában.

Az Alba-Sprint-Car összecsukható jármű, 1-5 éves gyermekek számára, egyetlen bőröndben vagy egy autó csomagtartójában is elfér. Ha a család újabb taggal gyarapodik, a bevásárlókosár második ülésre cserélhető. Ha a gyerek kormányozza a járművet, szükség esetén a tolórúd segítségével a szülő is beavatkozhat a „vezetésbe".

A KODAK Nemzetközi Fotópályázatának egyik díjnyertes képe, Bruno Moser felvétele.

AZ ESŐKÖPENY

Történt egyszer, hogy Romekkel elindultunk esőköpenyt vásárolni.

— Gyertek velem — mondta Romek — mindig jobb, ha valaki tanáccsal tud szolgálni, hogy milyen színűt vagy szabásút válasszak. Ha pedig sikerül valamicskét megspórolni rajta, akkor nyomban áldomást iszunk a jól sikerült vásárlás örömére.

Persze, valamennyien szíves örömest beleegyeztünk.

— Mennyi pénzed van az esőköpenyre? — kérdezte Kazik.

— A feleségem 550 zlotyt adott. . .

— Nos, ez elég lesz — bizonygatta Antosz.

— Csakhát meghagyta, hogy a maradék pénzt is adjam vissza — figyelmeztetett bennünket Romek.

— Ebből maradékra is futja — nyugtattam meg a társaságot, amely mármár izgulni kezdett. — Sőt előre is felhajthatunk egy-egy pohárkával.

— Persze — támogatta javaslatomat Felek. - Mindenképpen megihatunk egy pohárkával.

— Talán csakugyan — állott rá Romek nem túl határozottan.

így ,is tettünk. A kis vendéglőben sokan voltak.

— Legjobb tizenkettő és egy között jönni — mondta Antosz — miközben kitöltötte a vodkát.

— Vagy végső esetben kettő előtt - jegyezte meg Kazik.

— És az üzletek mikor zárnak? - kérdezte Felek.

— Ne izguljatok, van még idő — mondtam én. — Nem szeretem a rémüldöző alakokat.

— De talán meg is ebédelhetnék, ha már itt vagyunk - javasolta Antosz.

— Fiúk, de a köpenyre futja-e? — Romek aggódva nézett ránk.

— Ugyan, viccelsz, hiszen 300 zlotyért vehetünk! — nyugtatta meg Felek. - Itt meg legfeljebb egy százast költünk.

Egy kicsikét azonban tévedtünk: az ebédünk 180 zlotyba került.

— Kávéra még futja — számítottuk ki.

— De már csak az esőköpeny után! — könyörgött Romek.

— Jól van — egyeztünk bele kórusban.

Az üzlet felé menet a küszöbönálló vásárlásról tárgyaltunk.

— De hiszen 250 zlotyért is lehet kapni — ábrándozott Kazik.

Szemügyre vettük az esőköpenyeket néhány üzletben, de egyik sem tetszett. Valamennyi feltűnőnek látszott, Romek pedig szerény legény.

— Úgy festenél ebben a köpenyben, mint egy jampec - jegyezte meg Felek.

— És ehhez okvetlenül kalapot is kell vásárolnod — fűzte hozzá Kazik.

— Meg a köpeny egyáltalán nem divatozásra való — sóhajtott fel Antosz.

Romek végül egy 370 zlotys esőköpenyt választott. Le sem akarta vetni, állandóan nézegette magát a tükörben.

Valamennyien felháborodtunk.

— Nem sokra jutsz az életben, ha így szórod majd a pénzt! - állapította meg oktatóan Kazik.

— Inkább gondolkozzál — jegyezte meg Antosz —, hiszen az esőköpenyt rossz időben szokás hordani. Mi értelme akkor jó holmit viselni?

— Meg általában, a mi éghajlatunk mellett, a télikabátról közvetlenül át lehet térni a zakóra és viszont — állapította meg Kazik.

Romek viaskodott önmagával.

— Jól van no .. . de mit mondjak a feleségemnek? Hiszen nem ihatjuk el az egész pénzt. ..

— Gyerünk — jelentettem ki határozottan. - Az üzlet a legfontosabb.

Az ócskapiacon vettünk egy köpenyt. Százötven zlotyra alkudtuk el az árát. Az ujja rövid volt, és Romek panaszkodott, hogy a hóna alatt szűk, mi azonban meggyőztük róla, hogy hordás közben majd kitágul. Romek kissé elbúsult, de bánata nem tartott sokáig.

Amikor áldomást ittunk az esőköpenyre és karonfogva hazakísértük Romeket, a legderűsebb hangulatban énekelt velünk együtt. Csak a ház elé érve komolyodott el:

— Ide hallgassatok. Hiszen a maradék pénzt vissza kell adnom a feleségemnek . . . Nekem meg egy árva fityingem sem maradt. ..

összeszedtünk neki két zlotyt apróban. Nem bírom az efféle kukacos alakokat!

Fordította: Gellért György

Jószívű GÉPEK

Nemrégen egy erdőgazdaságban jártam, ott hallottam az alábbi történetet:

Az üzem (gazdaság) a dolgozók, tehát az erdészek, favágók és más eredi munkások teljesíményét elküldte a bratislavai számítóközpontba, hogy ott az elektronikus agyú számítógép, közismert és számomra elfogadhatatlanul csúnya nevén „kompjuter" számítsa ki az említett alkalmazottak havi bérét, prémiumát, jutalmát stb. Postafordultával meg is érkezett az eredmény, s mindenki elámult, megdöbbent, megrökönyödött az igazgatótól kezdve a segédmunkásokig. Ugyanis az erdőüzem létrejötte óta ilyen jövedelmük még nem volt. Az, aki eddig négyezer koronát keresett havonta, az most nyolcezret kapott.

Helyesebben: kapott volna. Mert néhány vezetőnek mégiscsak szöget ütött a fejébe a dolog és szóltak a számítógép jóvoltából „üzemen kívül" lévő bérelszámolónak: vizsgálja felül ezeket az elektronikus adatokat.

Röviden: kiderült, hogy még egy ilyen korszerű gép is tévedhet. Nem tett egyebet, épp csak a másodperc ezredrésze alatt megduplázta az erdei dolgozók fizetését.

A gép által elkövetett hibát természetesen azonnal kiküszöbölték, decemberre is minden dolgozó annyi pénzt kapott kézhez, amennyit megérdemelt.

E sorok íróját mégis elgondolkoztatta a fenti eset. Méghozzá nemcsak az a felismerés, hogy még az elektronikus agyvelők is tévedhetnek, inkább az, hogy ez a gép a dolgozók javára tévedett. Hiszen tévedhetett volna úgy is, hogy a pillanat egy töredéke alatt az erdészek fizetésének csak a felét számítja ki. Nem azt tette, s én ebben a tényben olyasmit látok, hogy a kompjútereknek nemcsak jó (néha ugyan tévedő) agya, hanem jó szíve is van.

Mert eddigi életem folyamán hányszor tévedtek csupán az én esetemben is: pincérek, elárusítók, csaposok, ilyenolyan bérelszámolók: de még soha

nem az én javamra. Igaz, akadt már köztük pincér, aki szintén megduplázta a cechet, dehát ez, ugye, mégsem ugyanaz!

Ezért is lettem, a fenti történet meghallgatása után, az elektronikus számítógépek feltétlen híve.

Ezúttal kérek tehát minden olyan helyre, ahol gyorsan és okosan kell számolni és ahol tévedni is szabad (mert ez állítólag emberi dolog!), ezért kérek én ilyen kedves és jószívű számítógépeket.

ZS. NAGY LAJOS

9