A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-30 / 30. szám
A Szovjetunió és a nemzetközi kommunista mozgalom is egész eddigi létezése alatt mindig védelmezte az embernek ezt az alapvető jogát. S az új alkotmánytervezet most ezt a békés törekvést a nemzetközi kapcsolatokban is rögzíti, mint a Szovjetunió külpolitikájának alapját. Ennek a forradalmi tettnek a jelentőségét a második világháború szomorú tapasztalatainak tükrében értékelhetjük, hiszen ez a háború Európa és az egész világ népeinek hallatlan szenvedést okozott. S végzetszerűségében szemtől szembe kerül a termonukleáris háború veszélyével. Az emberiség eddigi történetét kisebb és nagyobb háborúk kísérték végig. Ám bármennyire is szörnyűségesek voltak az eddigi háborúk, még így sem hasonlíthatók össze azzal, milyen veszélyt és pusztulást jelenthetne az emberiség számára a mai tudomány és technika fejlettsége mellett egy esetleges háború. Azok a borzalmak, amelyeket a Japánban ledobott atombomba és az amerikai militaristák vietnami gaztettei okoztak, amelyek egész térségeket holt vidékké változtattak, csak részben utalnak arra, mi történhetne napjainkban vagy a jövőben egyes népek esetében. A háborús uszítok állandóan azon mesterkednek, hogyan fejleszthetnének ki még pusrtítóbb vegyi és biológiai fegyvereket, s azon fáradoznak, hogyan használhatnák ki a világűrt gyilkos célokra, egész világrészek elpusztítására. Hogy milyen intenzív a fegyverkezési hajsza és versengés, azt egy fantasztikus szám is bizonyítja: a legfejlettebb nyugati országok költségvetéseiben évente 380 milliárd dollár szerepel a katonai kiadásokra. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a világ haladó szellemű és békeszerető erői oly egyértelműen üdvözölték a Szovjetunió lenini külpolitikájának fejezeteit. Az az óriási visszhang, melyet világszerte az a tény váltott ki, hogy a Szovjetunió külpolitikájának legfőbb elve a békepolitika, arról tanúskodik, hogy ez a törekvés teljes egészében megfelel az emberiség érdekeinek és szükségleteinek. S elmondhatjuk, hogy a népek és az emberiség számára nagy öröm, hogy a béke zászlaját ma oly szilárdan tartja a kezében a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és Leonyid lljics Brezsnyev, a párt főtitkára — Lenin életművének hű és rendíthetetlen folytatói. Engedjék meg, hogy a mai nagygyűlésünkről a legszívélyesebb üdvözletünket küldjük a szovjet embereknek és Brezsnyev elvtársnak és őszinte jókívánságainkat küldjük Brezsnyev elvtársnak abból az alkalomból, hogy megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanáosa Elnökségének elnökévé. Mélységesen meg vagyunk győződve, hogy mindennemű akadály ellenére, amelyeket az agresszív imperialista erők gördítenek utunkba, a béke eszméje győzedelmeskedik az egész emberiség javára. Elvtársak, engedjék meg, hogy nagyra becsüljük a CSEMADOK dolgozóinak sikeres törekvését, azokét, akik ezt az ünnepséget előkészítették, és minden szereplőnek — az énekeseknek, táncosoknak és a többieknek — sok sikert kívánjunk. Engedjék meg, hogy valamennyiüknek újabb munkasikereket, sok örömet kívánjak. Éljen drága hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság! Éljen felszabadítónk, leghűségesebb barátunk, a Szovjetunió! Dicsőség a Nagy Október 60. évfordulójának I Kívánjuk, hogy teljesüljön az emberiség leghőbb vágya és szükséglete — hagy békében, nyugodtan élhessen, alkothasson és építhessen! Éljen a béke, a népek közti megértés és barátság! Lángokban született szépség (A KRAKKÓI „MŰVÉSZI ÜVEG" BRATISLAVAI KIÁLLÍTÁSA UTÁN) ... és Prométheusz, a titán, megsajnálta a didergő emberiséget: ellopta az Olümposzról a tüzet, és lehozta a földre. Hogy többé immár senki emberfia ne fázzék. És ízletesebb ételt készíthessen magának. Hogy emberhez méltón élhessen ... S íme, a tűz már nemcsak hasznára van az embernek: lángjai most szépséget szülnek. Költészetté, tiszta ragyogású lírává alakítják az egyszerű üveget. Persze, Prométheusz tüze nemcsak teremteni, rombolni is képes; az embertől függ, az emberen múlik, mivé teszi: alkotó vagy pusztító erővé. A krakkói iparművészek csodálatosan szép értékek alkotójává tették. Legszebb álmaikat, képzeletük fényes csodáit mind-mind a lángokra s az üvegfúvó-csőre bízták. És munkájuk nyomán megszületett a minden nyelven beszélő költészet. Az üveg költészete, mely bilincstelen: nem köti meg szavak bilincse, nyelvek súlyos lánca. Tehát nemzetközi. És egyetemes. Örök, akár az alkotó erő, örök, akár a tűz ... VARGA ERZSÉBET (Kontár Gyula felvételei) 4
