A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-30 / 30. szám

KÉPES KRÓNIKA Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke július 8-án a Kremlben fogadta a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit; ez alkalommal első Ízben találkozott a diplomáciai testület tag­jaival államfői minőség­ben. A külföldi diplomaták nevében Robert A. D. Ford kanadai nagykövet, a dip­lomáciai testület rangidő­se, mondott beszédet (kép), gratulálva Brezsnyev elv­társnak államelnökké tör­tént megválasztásához. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Miroslav Válekot, a CSKP KB tagját, az SZLKP KB Elnökségének tagját, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális miniszterét 50. születésnapja alkalmából, ki­emelkedő költői munkásságának, valamint aktív politikai és közéleti tevékenységének elismeréseképpen a nem­zeti művészi cimmel és a Munka Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetéseket Gustáv Husák elvtárs személyesen adta át a prágai várban. — A kép a kitüntetések átadásáról készült. Balról jobbra: Miroslav Válek, Jozef Lenárt, Josef Haviin, Július Hanus és Gustáv Husák. Csehszlovákiában elsőként a dunaszerdahelyi járás­ban, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság földjein kezdődött meg az aratás. Sipos Emil, a gazdaság igazgatója szerint átlagosan mintegy 60 mázsás hektárhozam várható. A képen: kombájnok aratják a búzát. (Felvételek: CSTK) ► Kilencven ország filmesei vettek részt az idei moszkvai nemzetközi filmfesztiválon. — A képen: a fesztivál vendégeinek egy csoportja a Rosszija Szálló előtt. AZ AMERIKAIAK ÖNMAGUKRÓL 1976 júliusában ünnepelték az Amerikai Egyesült Államok megalakulásának 200. év­fordulóját. Ez alkalomból az amerikai sajtó, rádió és televízió minden eszközt felhasznált az amerikai életmód, a tőkés paradicsom népszerűsítésére. A valóság azonban egé­szen más. Mit írnak például az amerikai lapok a de­mokráciáról és a szociális problémák meg­oldásáról. A San Francisko Chronicle 1930-ban pél­dául ezt írta: Mi ezt az országot demokra­tikusnak nevezzük, a valóságban azonban itt a finánctöke uralkodik. A kormány nem Washingtonban, de a Wall Streeten van. A demokráciáról beszélni egyenesen téve­dés. Az U. S. News and World Report 1952-ben így ír az amerikai elnökválasztásokról: Ame­rikában a politikusok és nem a választók döntenek arról, hogy kinek lesz lehetősége jelöltetnie magát a választásokon. A minden négy évben megismétlődő választások csak arra adnak lehetőséget a választóknak, hogy a nagytőke jelöltjeinek egyikét ültessék az elnöki székbe. E. S. Miering haladó közéleti személyiség és publicista 1955-ben a következőket írta: A tőkefelhalmozás, a profit utáni mérhetet­len vágy és hatalomra való törekvés az a három alapelv, amelyre már akkor tanítottak minket, amikor Amerika még angol gyarmat volt. Ezek az alapelvek ma ott szerepelnek az amerikai alkotmányban és érvényre jut­nak minden intézményben. Az USA-ban 1973-ban jelent meg „Az élet minősége" című könyv, ebben a következőket olvashatjuk: Az amerikai társadalom már a hatvanas éveket megelőzően paradox ellentmondásokba keveredett. A világ leg­gazdagabb országában milliók éheznek. Az amerikai nép a tudomány és technika ha­talmas vívmányait felhasználva embereket küldött a Holdra. Azonban nem képes meg­menteni saját környezetét a szennyeződéstől. Az amerikai nép békét akar a világ más népeivel, ugyanakkor a nemzeti jövedelem nagy részét fegyverkezésre fordítja. Az ame­rikai társadalom hivatalosan elismeri a né­pek és fajok egyenlőségét, ugyanakkor tá­mogatja a faji elkülönítést a színesbőrűek gettóiban. Az USA azzal büszkélkedik, hogy elsőként dekralálta az általános művelődés­re való jogot. De manapság igen sok fiatal idő előtt elhagyja az általános iskolát. Ezért el kell ismernünk, hogy az általános művelő­désre való jog de facto nem létezik. A társa­dalom nem képes törvényeket elfogadni a fegyverkezés ellenőrzésére. Az amerikai olyan nemzet, mely tiszteletben tartja a tör­vényeket, de nem képes gátat vetni a tör­vénytelenségnek. Ezek tehát azok az alap­vető problémák, melyeket az amerikai társa­dalom a hatvanas évek elején örökölt. Mi a helyzet az USA-ban a népek és fajok egyenjogúságának tekintetében? Erről be­szél D. Jackson, az Amerikai Kommunista Párt egyik vezetője: Az Amerikai Egyesült Államokban a négerek a lakosság 11 száza­lékát teszik ki. A négerek a legkegyetlenebb elnyomásnak vannak kitéve. A faji meg­különböztetés ma olyan méreteket ölt, hogy arra nincs példa az USA történetében. Az említettek önmagukért beszélnek, és ennek kapcsán mindenki fejében megfordul­hat a gondolat, hogy minden bizonnyal jobb lenne és nagyobb hasznára lenne az ameri­kai népnek, ha Carter elnök a szocialista országok belügyeibe való beavatkozás he­lyett többet foglalkozna az USA belső prob­lémáival, mert úgy látszik, lenne ott mivel foglalkozni, van éppen elég probléma. V. J. 5

Next

/
Thumbnails
Contents