A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-17 / 50. szám
A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN szerint a lakosság kilencven százalékának, beleértve a 16—18 éves ifjúságot is, szuvas a fogsora . . . — Sajnos, ez a valóság — tárja szét a karját a professzor. — A szuvasodást kiváltó tényezők közül leginkább a helytelen táplálkozás káros hatását ismerjük. Az emberiség, így a mi hazánk lakossága is egyre nagyobb mértékben fogyaszt édes, jóízű, kalóriákban gazdag és kevesebb rágást igénylő ételeket. Tudományos felmérések bizonyítják, hogy táplálékunkban egyre csökken az A és D-vitamin, valamint az ásványi sók mennyisége, s ennek következményeképpen a fogszú elsősorban mint táplálkozási hiánybetegség jelentkezik. A káriesz gyakori előfordulásának egy további oka pedig a felületes vagy egyszerűen elmulasztott fog- és szájápolás. Kérdőn tekintek vendéglátómra, aki minden további kérdés nélkül, egyből elérti pillantásomat. — Lehetséges, hogy első hallásra valóban furcsán hangzik, hogy az emberi civilizáció ilyen magas fokán, a huszadik század utolsó harmadában még problémát okoz a szájüreg és a fogak tisztán tartása. A fogorvosi tapasztalat ezt a szomorú valóságot tükrözi — mondja Velgos professzor. — A rendszeres fogápolásnak ugyanis nemcsak esztétikai célja van, hanem főképpen a fogsor betegségeinek megelőzését, a fogakon maradó puha lepedők eltávolítását szolgálja. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a rendszeresen fogat mosók közül is csak nagyon kevesen tudatosítják, hogy a kellő erősségű sörtékkel bíró kefékkel mind vízszintes, mind függőleges irányban is súrolni kell a fogakat. Rengeteg még a tennivalónk a fogós szájápolás fontosságának, egészségügyi szerepének népszerűsítésében. A jelen ugyanis valóban intő — s a fogszuvasodás előfordulásának gyakoriságára magyarázatot adó — valóságot tükröz. Hazánkban egy-egy főre évente csupán két-három tubus fogkrém esik, új fogkefét pedig csak három esztendei használat után vásárlunk! Míg egyes országokban 18—20 tubus fogkrém az egy főre jutó évi norma, ná'lunk évente átlagosan csupán tíz koronát költ valaki fog- és szájápolásra . . . Ehhez, sajnos, aligha kell bővebb magyarázatot fűzni. Kevesen sejtik, hogy a fogászat a legősibb orvosi szaktudományok egyike. Már az egyiptomiak és a kínaiak legrégibb írásos emlékei, feljegyzései is foglalkoznak a fogbetegségekkel, illetve azok gyógyításával. A Bibliában olvasható például, hogy a zsidók fából faragott műfogakat viseltek a meglévő fogak közé szorítva, és ezeket később arannyal vonták be. Etruszk és föníciai sírokból érdekes fogpótlások kerültek elő, amelyek aranyból készült dróttal voltak a megmaradt fogakhoz rögzítve. A rómaiaknál pedig a fogorvos már specialistaként működött! így ismertek a rómaiak fogászati műszerei is: a foghúzó fogók, kézi fúrók, fogkőkaparók. Az arabok a 11 —12. században marhacsontból faragtak fogakat, s ezeket aranyfonállal rögzítették a természetes fogakhoz. Érdekességként hadd említsem meg, hogy egy ősi tévhit szerint a fogsor romlását és a fogak kilyukadását — a fa meghibásodásához hasonlóan — szúrágás okozta . . . Talán a magyar nyelv az egyetlen, mely mindmáig őrzi nyelvében e napjainkban már mosolyra késztető tévhit emlékét: a fogtömést igénylő kárieszt — fogszú, fogszuvasodás néven jelöli. A korszerű fogászat fejlődése a tizennyolcadik században Franciaországban indult meg. 1774-ben egy párizsi porcelángyárban elkészül az első porcelánfogsor, az 1800-as évek elején indul meg a maihoz hasonló műfogak gyártásának kezdete. A múlt század derekán megjelennek az első, akkor még csupán lábmozgással hajtott fúrógépek is. A fogászatot Elliot függőfúrója forradalmasította, ám ma már ez is pusztán múzeumi tárgy a korszerű, nagy fordulatszámú fúrógépek mellett, melyek szinte fájdalommentessé teszik az olyannyira rettegett fogfúrást. . . S ezzel tulajdonképpen a fogak betegségeivel és gyógyításával foglalkozó tudománynak múltjából újra a fogászat jelenébe tértünk vissza. Sztomatológiai szempontból napjaink legsürgetőbb követelménye a lakosság körében — nem félek leírni — ijesztő arányokat öltő fogszuvasodás arányának csökkentése. Erre irányul a Szlovákiában rendelő mintegy kétezer fogorvos minden törekvése. — Célunkat természetesen csupán az „érintett fél", vagyis a lakosság aktív közreműködésével érhetjük el — mondja Stefan Velgos professzor. — A fog- és szájápolás fontosságáról már szóltam, de legalább ilyen fontos követelmény a fogászati rendelők rendszeres látogatása, mert az időben észlelt, olykor csupán valóban mákszemnyi nagyságú fogszú percek alatt s teljesen fáj - da lommentesen kikezelhető. Kevesen sejtik, hogy több komoly szervi megbetegedés eredete egy-egy elhanyagolt, gyulladásba jött kárieszben keresendő .. . Fogászati szempontból nagyon fontos követelmény a helyes táplálkozás, mert a fogaknak nagy szükségük von tejre, tejtermékekre, különböző gyümölcsökre, A és D-vitamint tartalmazó ételekre. A korszerű sztomatológia nagy fontosságot tulajdonít annak is, hogy a fogak ivóvíz, fogkrém vagy tabletták formájában, megfelelő mennyiségben jussanak fluorhoz. A fluor beépül a fogzománcba, erősíti annak kemény szöveteit és így meggátolja a káriesz, azaz a fogszú képződését. Az illatszerboltokban kapható fogkrémek közül a szakemberek elsősorban az Erilex, a Fluora, Pol'ana, Dento-Iuxus és a Kalodontluxus nevűeket ajánlják: a gyerekeknek pedig a Fluorka és a Tuti-fruti fogkrémek készülnek. A szülők példáján, gondoskodásán múlik: milyen korban szokják meg gyerekeik a naponta kétszeri, •alapos fogmosást? . . . Velgos professzor tekintete a pillanatnyilag üresen álló fogorvosi széken pihen meg egy pillanatra, aztán mintegy zárótételként jóindulatúan leszögezi: — A sztomatológia ma már nagyon magas szakmai és műszaki színvonalon jár. Számunkra külön öröm, hogy hazánk ebben a tekintetben is, mint az egészségügyi gondoskodás szinte valamennyi egyéb ágazatában, a világ élvonalához tartozik... De azért a legügyesebb vagy akár aranykezűnek becézett fogorvos sem tud csodát művelni, ha valaki hosszú évek után elhanyagolt fogsorral, súlyos foggyökérhártya-gyulladással ül a székébe. Ilyenkor — rövid kezelés után — már csak a foghúzó fogó után nyúlhat és a fogpótlás lehetőségét választhatja . .. Az idősebbek a megmondhatói: az idegen fog — bármilyen szépen csillogjon, bármilyen jól is „üljön" — sohasem válik teljesen az ember sajátjává. Ezért hát nemcsak a szép mosolyért, de saját egészségünk érdekében érdemes fogorvoshoz járni. BORSAI M. PÉTER „ÜGYESKEDŐK“ — A TÁRGYALÓTEREMBEN Az előző évekhez viszonyítva a szocialista társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűntettek vádjával elítéltek száma 1976-ban enyhén csökkenő irányzatot mutatott. Az ilyen irányú törvénysértés leggyakoribb formája a közös vagyon „szemfüles" meglopása és a sikkasztás. Érdekességként hadd említsem meg: csaknem ötvenmillió koronára rúg az az összeg, amit tavaly a vádlottak padjára került 3500 betörő, okirathamisító, sikkasztó és a közös társadalmi tulajdont más eszközökkel dézsmáló bűnözők „zsebre tettek"! Ellenőrző és nyomozó szerveink következetességét, erélyét bizonyítja, hogy a különböző anyagi jellegű üzelmekkel ügyeskedők többsége rendőrkézre kerül. Nem kisebb szigorral járnak el ezekben a bűnügyekben bíróságaink is, mert a szocialista társadalmi tulajdon megkárosítóinak többségét mind az elsőfokú, mind a fellebbviteli tárgyalásokon feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélték. § § § Részlet egy bírósági tanúvallomásból: „Már a rendőrségi nyomozás során is említettem, hogy két évvel ezelőtt határoztam el magam a házépítésre. Még ugyanabban az esztendőben megvettem az építkezéshez szükséges telket, a hivatalos helyeken elintéztem az építkezési engedélyt és megvásároltam a legszükségesebb építőanyagot. Az építőanyagot árusító telkek egyikén találkoztam a vádlottal, aki felajánlotta, hogy kedvezményes áron cementet, téglát és szükség esetén kátránypapírt is biztosít számomra. Rögtön akkor megkérdeztem: hivatalos vételről lesz-e szó, vagy feketén ajánlja megvételre az építőanyagot. Megnyugtatott, hogy foglalkozását tekintve építész s bizonyos források révén módjában áll másodosztályú építőanyaghoz jutnia, ami sokkal olcsóbb, de minőségben alig különbözik az elsőosztályútól . . . Sőt, azzal nyugtatott, hogy minden vételről akár hivatalos nyugtát is kaphatok. Ráálltam az ajánlatra és abban egyeztünk meg, hogy telefonálni fog ha hozzájut az ígért cementhez, téglához, az én feladatom csak a fuvar biztosítása lesz. Hetek múltak el várakozással, amíg megkaptam tőle az értesítést, hogy felkereshetem őt. Ekkor tudtam meg a vádlottról, hogy építkezésvezető. Újra megnyugtatott, hogy legális vételről lesz szó s állításának igazolására előzetes elismervényt is kaptam az ablakrámákkal megtoldott cement- és téglavételről. Sőt, a fuvar biztosítását is felajánlotta. Megegyeztünk egyben arról is, hogy a fuvar megérkezte után felkeres a lakásomon, ahol kiegyenlítjük a számlát. Ennyiben maradtunk, amikor elbúcsúztunk egymástól. Másnap délután megérkezett ugyan a szállítmány, de a teherautó vezetője és a kocsikísérő haragosan újságolta, hogy komoly nézeteltérésbe keveredtek az építkezés kapuőreivel, akik fuvarlevelet és a rakományt igazoló iratokat kértek tőlük. Csak az építkezésvezető, nevének említése után engedték meg, hogy kihajtsanak az építkezés területéről. A vádlott másnap valóban fölkeresett a lakásomon. Elmondtam neki a gépkocsi személyzetének panaszát. Nevetve legyintett, mondván, minden rendben van; aztán átvett tőlem 5300 koronát, amiről nyugtát is adott... Azóta nem találkoztam a vádlottal, csak a rendőrségi kivizsgálás során, a szembesítésnél. Ekkor tudtam meg, hogy tízezer koronás tételekre rúgó fekete üzletbe keveredtem." Természetesen, ebben a bűnügyben a bíróság a vádlott összes „kuncsaftját" kihallgatta, majd munkatársainak és a bírósági szakértőknek tanúvallomásai következtek. A nyomozati eljárás eredményei és a bizonyító vallomások figyelembe vételével a Bratislavai Városi Bíróság illetékes büntetőtanácsa arra a megállapításra jutott, hogy az egykori élelmes építkezésvezető a Büntető Törvénykönyv 132. paragrafusa, azaz a szocialista társadalmi tulajdont védő törvény ellen vétett: az általa irányított építkezés területéről több ízben és önkényesen, egyéni meggazdagodásának szándékával építkezési anyagot adott el. A bíróság ezért két és fél esztendei börtönbüntetésre és az okozott kór megtérítésére ítélte; szabadulása után pedig további négy évig nem szabad anyagi felelősséggel járó munkakört ellátnia. § § § A huszonegy esztendős J. M. a közgazdasági szakközépiskola elvégeztével a poprádi járás egy hegyvidéki kisközségében a helyi postahivatal vezetője lett. Szolgálatkészsége, kedves modora révén rövid idő alatt megszerette őt a falu lakossága és a fiatal lány elöljáróinak is teljes bizalmát élvezte .. . mígnem egy szép napon elterjedt a rémhír, hogy a postahivatalban letétbe helyezett pénzből százötvenezer koronát sikkasztott! . . . Joggal kérdezheti most bárki: miféle ügyeskedéssel tudott szert tenni enynyi pénzre? Nos, tulajdonképpen „egyszerűen” . . . A postahivatal vezetőjének jogkörébe tartozik ugyanis a lakosság takarékbetéteinek kezelése. Az elsikkasztott öszszeg zömét ebből a forrásból merítette könyvelési csalással: a saját céljaira kiemelt összeget „hivatalosan kikönyvelte”, az átvételi elismervényre pedig oda hamisította a takarékbetét tulajdonosának aláírását. Persze, az illető betétkönyvében nem jelölte meg az öszszeg megcsappanását. . . Eleinte csak kis tételekben lopta mások pénzét, ám ahogy az már ilyen esetekben lenni szokott — a siker láttán vérszemet kapott. . . Naivitását bizonyítja, hogy a rendszeres sikkasztás mellett — hasonló rendszerességgel — Sportkázott is, hogy a nyereményből egyszer majd visszafizethesse „adósságát"!... Elegendő volt azonban egy alaposabb ellenőrzést végezni, egy kicsit „megpiszkálni" az ügyet és máris kibújt a szög a zsákból. Néhány aláírás puszta összevetéséből pedig kiderült, hogy miképpen cserélt jogtalan gazdát a tekintélyes összeg? . .. Az ügyben illetékes bíróság J. M.-et hat esztendei szigorított börtönbüntetésre ítélte és további öt évre eltiltotta attól, hogy anyagilag felelősségteljes beosztásban dolgozzon. § § § Sikkasztás, különböző anyagi visszaélések és pénzbeli üzelmek, a szocialista társadalmi tulajdon szándékos megkárosítása és a közös vagyon megdézsmálásának egyéb formái olyan törvénysértéseknek számítanak, melyekkel szemben bíróságaink, ügyészségeink — a legfelsőbb párt- és állami szervek erre vonatkozó határozatai alapján — a legnagyobb szigorral és eréllyel járnak el. És mert a közös vagyon védelme mindannyiunk kötelessége, ezért hirdettünk harcot a társadalom élősködői ellen a szocialista törvényességet védő sorozatunkban is. msm sorsok 17
