A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-17 / 50. szám
Bálványok magasodtak leomlottak paloták ragyogtak elhalványultak barlangok mélyültek beszakadtak folyamok dagadtak elapadtak emberek születtek szaporodtak szerettek hittek és tagadtak öleltek csókoltak pusztítottak tanultak s mindent elfeledtek majd egyszerre mindent felfedeztek amit az emlékek betemettek amit sejtett mintha ismerte volna amitől fél mintha kimondható lenne akiben ébredt azt megszerette / CSÄKY KÁROLY két verse: MOLNÁR LÁSZLÓ: EVOLÚCIÓ FÉRFIKOR mióta megtestesültek álmaim nem tudok aludni most hogy kiköltözött belőlem gyermekkorom minden mesét átismételek de már semmire sem emlékszem szószerint értelmezem a világot bajnak hiszem a bajt halálnak a halált igazságnak az igazságot lassan értelmüket vesztik a tárgyak s alig marad valami amit képletesen megmenthetnék magamnak KÍSÉRLET AZ IDŐVEL Jöttünk egykoron visszhangtalan hegyek árnyékából, magányos erdők nyírfacsöndjéből, soha-be-nem-járt puszták közepétől. Jöttünk elmosódott határszélekről, nevesincs falvakból, héttornyú városokból. Vagyunk most bokrok alá menekülő erdők, magunkba szállt tigrisek, villámlás előtti mennydörgés. Vagyunk a jelen időben, napjaink terhével cipekedünk szülés és halál keserve között. Mennénk már túl minden vonzáson, kerülvén napot és holdat, feledvén anyát és gyermeket. Mennénk fagyok dermesztő hidege elől, tüzek égető melege mellől — bekötött szemmel a nemlétezésig. Ám hiányzik még innen a cáfolat, vakságunkból az igazság, létráinkból a fogak fájása. De miért siettetjük az őszt, mikor még gyökérverésünk is késik, és minden kísérlet hátra van. Szabó Magda új — Régimódi történet című regénye formája szerint oknyomozás: az írónő egykori levelek, naplók, újságcikkek, családi ereklyék, idős emberek elbeszélései, tudajdon gyermekkori emlékei alapján nagyszüleinek és szüleinek alakját rekonstruálja. Mégsem emlékirat a Régimódi történet, nem is egy emlékirat előjátéka, hanem vérbeli regény. Miközben anyja, az önmagát feladó Jablonczay Lenke „kulcsrazárt" életének nyitját keresi Szabó Magda, családjának — s a 19. század végi magyar polgári és dzsentri társadalomnak — mindeddig kevéssé ismert rétegeit fedezi fel, s kova keménységű, hiteles alakokat, sorsokat rajzol meg: az okos, hideg, zsugori, kíméletlenségében önmagát és szeretteit pusztító Rickl Máriát, a magyar dzsentri hullását megtestesítő két Jablonczayt, a sorsa ellen újra meg újra hasztalan lázadó Gacsáry Emmát, az oly sokáig idegennek, gyűlöletesnek, megérthetetlennek látszó nagymamát. Az írónő azonban nem csupán egymás mellé állítja az alakokat, nem arcképcsarnokot fest, hanem az alakok kölcsönös egymásra hatását is megmutatja: e bonyolult kapcsolatrendszer következtében válik oly feszültté, izgalmassá a lélektani és társadalmi mozzanatokat érett művészettel ötvöző, drámai és egyszersmind költői regény. Móricz Zsigmond híres történelmi regényét, az Erdély-trilógiá t talán nem szükséges részletesebben ismertetnünk. A trilógia a Móricz Zsigmond Regényei sorozat ötödik kötetében látott napvilágot a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában. A verskedvelőknek Miroslav Válek Válogatott verseit ajánljuk figyelmükbe: a kötet második, javított kiadását a közelmúltban jelentette meg a Madách Könyvkiadó. Megjelent a Madách Naptár Gazdag, tartalmas, választékos és olvasmányos anyagot tartalmaz az 1978-as Madách Naptár. Napjaink című rovatában Fonod Zoltán (Hat évtized történelme) írása figyelemre méltó. Megemlékezik a naptár a februári győzelem 30. évfordulójáról; Körkép c. rovatában pedig hazai újságírók tollából közöl érdekes írásokat a Sarló megalakulásának 50. évfordulójáról, napjaink mezőgazdaságáról és az ésszerű táplálkozásról, öltözködésünkről és öltöztetőinkről, a Csilizköz múltjáról és jelenéről stb. Érdemes lapozgatni a naptár Szép szó rovatában. Az olvasó részletet talál itt Julius Fucík Riport az akasztófa tövéből c. könyvéből, s mindenképpen érdemes megismerkednie Tőzsér Árpád Szülőföldtől szülőföldig című írásával és Duba Gyula regényrészletével (Ívnak a csukák). Ebben a rovatban találkozhat továbbá Makszim Gorkij, Ján Smrek, Guy de Maupassant, Mikszáth Kálmán, Nezval, Krúdy, Juhász Ferenc, Milan Rúfus, Kovács Magda, Csontos Vilmos, Turczel Lajos, Forbáth Imre, Egri Viktor, Rácz Olivér és Ordódy Katalin írásával. Tölgyessy György Lesz-e mesterséges Napunk? című cikke a Tudomány és technika rovat kiemelkedő írása. Határozottan figyelmet érdemlő írás a Kordos Lászlóé: Az emberré válásról — az újabb leletek tükrében. Tanulságos és hasznos szemelvényeket, részleteket találunk a Beszélő múlt c. rovatban. A naptár szerkesztője, illetve összeállítója anyanyelvűnkről Illyés Gyula tollából közöl cikket. A Családi kör a büntetésről, az elsősegély-nyújtásról, a fogamzásgátlásról és a családtervezésről, a tovább dolgozó nyugdíjasokról, a szabálytalanságokról, valamint a sütésről-főzésről tartalmaz érdekes, tanulságos cikkeket. Az 1978-as Madách Naptár megismerteti az olvasót az írás keletkezésével, Szibilla könyveinek titkával, a filatélia gyöngyszemeivel stb. Gazdag, választékos az anyaga a Gyermekvilág c. rovatnak. Weöres Sándor, Petrik József, Kamii Bednáf, Dénes György és Simkó Tibor versei minden bizonnyal megnyerik a gyerekek tetszését. A naptár sok érdekes cikke közé kell sorolnunk a Miért éppen a futball? c. írást Is. Kétszázhetvenhárom oldalon, tizennégy rovatban sok mindent érintő, sok mindenre irányuló hasznos, tanulságos cikkeket, szépprózai írásokat, verseket és tanulmányokat találunk az 1978-as Madách Naptárban. Természetes és magától értetődő, hogy minden magyar család asztalán a helye. 11
