A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-17 / 50. szám
ÉLJEN NOVEMBER 7 POLITIKAI PLAKÁTOK KIÁLLÍTÁSA A NAGY OKTÓBER TISZTELETÉRE Öröm és meghatottság váltakozik a látogatóban, amikor megáll a csehszlovák F. Krausz élplakátja előtt, amely a Téli Palota bevételének motívumát használta fel, hatásosan. Dicsérni kell V. Karakasev szovjet művész találékonyságát, megcsodálni a magyar Gunda Antal „Éljen November hetedike" című átütőerejű plakátját méltatni kell a lengyelek, bolgárok, németek és románok ötletes munkáit, melyekből az optimizmus akkordjai csendülnek fel. Akaratlanul is eszembe jut ezekben a pillanatokban a plakátművészet ^fejlődése, felelevenítem magamban eredeti célkitűzéseit, metamorfózisait, valamint mai adekvát, politikai küldetését. A plakát hosszú, nagy utat tett meg máig. Ha felidézzük a századvégi francia Stenlein szecessziós plakátjait és megelevenednek előttünk Henri Toulouse-Lautrec halhatatlan figurái a Moulin Rouge-ból és szembesítjük velük a költő Majakovszkij forradalmi plakátjait, a magyarokat (Berényi, Bíró, Pór, Uitz vagy Bortnyik), akik tudásukat a haladás, a kommunista párt szolgálatába állították, rádöbbenünk, hogy az egykori üzleti reklámból fegyver lett a forradalom katonáinak a kezében, hatásos fegyver. Ahogyan Engels és Kalinyin mondották, újság lett és vitafórum, a forradalmi munkásság utcasarki vitafóruma. Tömör, szinte lapidáris közlésmódjával hívja fel figyelmünket a fontos politikai eseményekre, feladatokra, eszmékre és programokra. Agitál és egyben mozgósít, munkába hív. Fegyverbe szólít a végső harcra, a kommunizmus és a béke győzelméért. B. A. (Német Demokratikus Köztársaság): Marx a hatalom Gunda Antal (Magyarország): Éljen November hetedike Ezerkilencszáztizenhét októberében az oroszországi proletariátus vasökle rést ütött Európa keleti kapuján, és a világ népei beleremegtek. Haladók és visszahúzók egyaránt megérezték, hogy Oroszország végtelen tájain valami olyasmi történt, ami vízválasztót jelent az emberiség történetében. A koriímunizmus kísértete, amely már hosszú évtizedek óta ijesztgette a földgolyó fonoszait, testet öltött és sarlóval meg kalapáccsal a kezében meglobogtatta a szabadság vérvörös zászlaját, valós reményt nyújtva kontinensek és óceánok felett minden elnyomottnak. És a minden dolgok legszigorúbb és legpáratlanabb rostálója, a száguldó idő Lenint és elvtársait igazolta. A Nagy Október eszméi lépésről lépésre teret nyertek, győzedelmeskedtek intervenciósok, ellenforradalmárok és fasiszták felett. Végül pedig meghozták a szabadságot lengyeleknek, cseheknek és szlovákoknak, magyaroknak és románoknak, valamint a német nép jelentős részének. Majd Marx, Engels és Lenin tanítása nyomán újabb és újabb szabad országok keletkeztek a világ térképén. Ezért hát érthető, hogy a világ minden táján, elsősorban a szocialista országokban, szeretettel és hálával gondolnak minden esztendőben az Aurora, új hajnalt jelentő ágyútüzére, Kronstadt tengerészeire, Leninre, Kirovra, Szverdlovra, Vorosilovra és a többiekre, ismertekre és névtelenekre ... Ez az emberek és a népek szívéből fakadó hála, szeretet nemcsak az irodalomban, zenében, színházban és filmen mutatkozik és nyilvánul meg, hanem a képzőművészet egyik sajátos, mondhatnák forradalmi vállfájában, a plakátművészetben is kifejezést nyer. A jelenlegi prágai kiállítás ezt az igazságot ékesen igazolja. Szovjet és lengyel, csehszlovák és német, magyar, bolgár és román plakátok hódolnak a színek és formák hatalmas kórusával a Nagy Október emlékének, ezúttal immár hatvanadszor. BARSI IMRE F. Kraus (Csehszlovákia): Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Tóth A. felvételei 12
