A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-17 / 50. szám
nyers- és fűtőanyagok, energia, gépek, komplett gyárberendezések stb. szállításával nagy mértékben segíti az iparfejlesztést, a szocialista átalakulást és a töretlen előrehaladást. A szovjet gazdaság sajátosságai közül legfontosabb a népgazdaság mérete. A Szovjetunió ma egy nap alatt csaknem 2 milliárd rubel értékű társadalmi terméket állít elő, tízszer annyit, mint a harmincas évek végén. A Szovjetunió termeli a világon a legtöbb nyersvasat, acélt, kőolajat, szenet, kokszot, cementet, vas-, mangán- és krómércet, dízel- és villanymozdonyt, műtrágyát, gyapotot, lent és más termékeket. A KGST-országok ipari termeléséből a Szovjetunió 75 százalékkal, mezőgazdasági termeléséből 60 százalékkal, nemzeti jövedelméből 70 és összberuházásaiból 80 százalékkal részesedik. A szocializmus korlátlan lehetőségeket teremtett a tudomány fejlődése számára. A Szovjetunióban mintegy 1,3 millió tudományos munkatárs tevékenykedik. A Szovjetunió viseli a KGST keretében folyó kutatások költségeinek háromnegyed részét. A Szovjetunió előállított termékeinek egyre nagyobb hányadát exportálja, KÉRDÉSEK: 1. Hol van a KGST székhelye? 2. Hány százalékkal részesedik a Szovjetunió a világ ipari termeléséből? 3. Nevezze meg a KGST két bankját. így például a kőolaj 25, a vegyipari termékek 8—10 százalékát. Egyes nyers- és alapanyagoknál még nagyobb a külföldi értékesítés aránya. A Szovjetunió külgazdasági kapcsolatai a 9. ötéves terv időszakában (1971 —1975) jelentősen bővültek. Ezekben az években a külkereskedelmi forgalom 60 százalékát a szocialista országokkal bonyolította le. Vezető helyet foglaltak el e tekintetben a KGST-tagállamok 90 százalékos részesedéssel. 1971 —1975 között az ezekkel az országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalom csaknem megkétszereződött. A Szovjetunió jelentősen növelte a KGST-országokba az energiahordozók és a nyersanyagok exportját, ami nagy mértékben hozzájárult a tagállamok gazdasági fejlődéséhez. Az előző ötéves tervhez (1966—70) viszonyítva a kőolaj és kőolajtermékek exportja 165 millióról 290 millió tónnára, a villamos energiáé 15 milliárdról 44,7 kWó-ra, a földgázé 7,9 milliárdról 29 m3-re, a vasércé 140 millióról 178 millió tonnára és a hengereltacélé 23 millióról 27 millió tonnára emelkedett. A KGST-országok együttműködésének legfőbb eredménye az, hogy ilymódon fedezni tudták energiaszükségletük mintegy 95 százalékát (a Közös Piac országai ezzel szemben csak 40—45 százalékos arányban). Az adatok hosszas felsorolása nélkül is világos e tény rendkívüli hordereje a KGST-országok egész fejlődése és zavartalan energiaellátása szempontjából. AZ INTEGRÁCIÓ ÉS A KOMPLEX PROGRAM JEGYÉBEN A megalakulás utáni első években a KGST fő feladata a kölcsönös kereskedelem megszervezése volt. Az átfogó hosszúlejáratú külkereskedelmi együttműködés elősegítette, hogy a KGST- országok termelési szerkezete fokozatosan egymás szükségleteihez igazodjék. Hamar kibontakozott a tudományosműszaki együttműködés és a termelési kooperáció. Eddig hol az egyik, hol a másik együttműködési forma elsőbbsége látszott kidomborodottabbnak. Létrejött a közös energiarendszer, egyre jobban tért hódít a szocialista munkamegosztás, a termelési szakosítás és kooperáció. Egyre bővültek az együttműködés formái, főként a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása és bevezetése óta. A szocialista integrációt úgy kell értelmezni mint a gazdasági és tudományos együttműködés további fejlesztésének eszközét, minőségileg új és sokkal igényesebb szinten. Az integráció jelenti a szocialista világközösség gazdaságának internacionalizálását, a tagországok magasabb fokú gazdasági kooperációját, a további fejlesztés leghatékonyabb útjait, a közeledés és kiegyenlítődés folyamatának meggyorsítását, a közönség megszilárdulását, a tagországok szuverenitásának erősödése mellett. Az együttműködés fő útjai: közös erővel fejleszteni az egyes országok népgazdaságát. Úgy kell elmélyíteni a munkamegosztást, hogy minden ország anyagi és szellemi erőforrásainak a maximumát nyújtsa. Az integrációnak elő kell segíteni a szocialista országok exportképességének a növelését és védeni kell a tagállamokat a kapitalista világgazdaság nem kívánatos hatásaitól. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az elmúlt három évtizedben a tervszerű gazdasági kapcsolatok alapján együttműködő KGST-tagországok fejlődése gyors ütemű volt. A szocialista gazdasági integráció gazdasági programjának megvalósítása új és a korábbinál magasabb követelmények elé állítja a KGST-t. Megköveteli a gazdaságpolitika szorosabb összehangolását, a hosszú távú termelési és fejlesztési kapcsolatok kibővítését, a népgazdasági tervezésben való együttműködést és a termelés főbb ágazataiban 10—15 évre szóló együttműködési célprogramok kidolgozását. A KGST eddig öt nagy célprogram kidolgozását határozta el: 1. Az első a fűtőanyag- és energia, valamint a nyersanyagellátást problémáinak megoldására irányul. Ennek keretében épül pl. az orenburgi gázvezeték és a hatalmas, 750 kV-os villamos távvezetékrendszer Vinnyica és a magyarországi Aíbertirsa között. 2. A 12. célprogram a gépipar fejlesztését tűzi ki célul a 3. különös figyelmet szentel a KGST-országok mezőgazdasága és élelmiszerellátása biztosításának, a 4. a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátásának javítását és az 5. a közlekedési kapcsolatok fejlesztését szorgalmazza. Az elmondottakból kitűnik, hogy a KGST létrehozása helyes gazdaságpolitikai döntés és lépés volt a Nagy Október példáját követő szocialista országok részéről. A KGST sikere, nemzetközi tekintélye egyöntetűen bizonyítja, hogy ez a lépés megfelelt a szocialista társadalom fejlődése törvényeinek. 1. A KGST-tagországok együttműködése keretében, a szovjet—mongol bányaipari megállapodás alapján réz-molibdénérc kitermelő üzem épül a Mongol Népköztársaságban 2. A KGST-tagországok együttműködése keretében Zwikauban (NDK) könnyű szerkezeti elemeket gyártanak az usztyilimszki cellulózipari kombinát számára 3. A Béke villamosenergetikai rendszer munkácsi alállomásának szerelőbrigádja Az NDK-ban épült „Jevgenyij Vucsetyics” tengeri hajó parancsnoki hídja 9
