A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-17 / 50. szám

RÖVIDEN ■ A CSEMADOK pórkónynánai (9tú rovo- Nána) helyi szervezete elsőnek tartotta meg évzáró taggyűlését az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban. A beszámoló eredményesnek tartja az elmúlt évi kulturális tevékenységet. Az év­záró taggyűlés fénypontja az újraalakult iro­dalmi színpad bemutatkozása volt. HAJTMAN KORNÉLIA ■ A CSEMADOK losonci (Lucenec) járási bizottsága és városi szervezete nemrégen Sán­dor Lászlót, a budapesti Gorkij Könyvtár igaz­gatóját látta vendégül. Figyelemre méltó elő­adást tartott „Losonc város irodalmi múltja" címmel. Az értékes előadás „A Tűznek nem szabad kialudni“ c. kétnapos kulturális rendez­vény keretében hangzott el. ■ A losonci járás CSEMADOK helyi szerve­zeteinek amatőr csoportjai, szólistái, szavalói, irodalmi színpadai ebben az évben 41 alkalom­mal léptek fel a helyi nemzeti bizottságok által rendezett ünnepségeken. A járásban működő 27 helyi szervezet többségében népművészeti csoportok is működnek. A járás hét felnőtt szín­játszó csoportja 35 alkalommal lépett közönség elé. ■ Losoncon jelenleg 5050 nyugdíjas él. A városi nemzeti bizottság megkülönböztetett figyelemben részesíti őket. Az egyik szociális otthon 90, a másik 100 férőhelyes. Jó lenne, ha a vnb napközi otthont is tudna biztosítani a nyugdíjasok részére. SÓLYOM LÁSZLÓ ■ A Nádszegi (Trstice) Efsz SZISZ-szervezete és a helyi könyvtár író-olvasó találkozót rende­zett a 70. születésnapját ünneplő Dávid Teréz­­zel. A találkozóra a falu példásan berendezett olvasótermében került sor. PATASI MARIA ■ Kovács Ilona, a Nőszövetség kürti (Stre­­kov) helyi szervezetének elnöké igen tevékeny. Nemrégen megszervezte a falu 50—60 éves lakosainak találkozóját. Gazdag kulturális mű­sorral köszöntötték őket. Nagy sikerrel szerepel­tek: Kanyicska Gizella, Danozi Mária, Árendás Gyula, Újhelyi Péter, Korega István és Kovács Matild. A műsorban Péli Fazekas Rozália két jelenteiét is előadták. BÚKOR VALÉRIA A kirándulás résztvevői ■ A CSEMADOK vághosszúfalui (Dlhá nad Váhom) helyi szervezete író-olvasó találkozót rendezett Tóth Elemér költővel. Bemutatkozását élénk vita kísérte. Figyelemre méltó és egyben örvendetes is, hogy zömmel fiatalok voltak kíváncsiak a költő munkásságára. Az est folya­mán 23 fiatal megalakította a József Attila irodalmi kört. IZSÓF LÁSZLÓ A Haniskai Művelődési Ház ■ A kassai (Kosice) járáshoz 108 község tartozik. Ezekben a községekben a felszabadu­lás óta önsegéllyel 79 kultúrház épült fel. To­vábbi 15 művelődési otthon építése folyamat­ban van. Ha ezek is elkészülnek, már csupán 14 községből fog hiányozni a kultúrház. IVAN SÁNDOR FELHÍVÁS A CSEMADOK KB 1978-ban huszonharmadszor rendezi meg a csehszlovákiai magyar dolgozók or­szágos népművészeti fesztiválját. A fesztivál küldetése az amatőr magyar népmű­vészeti tevékenység fellendítése és eredményeinek lemérése. Együtteseink és tánccsoportjaink mindig öntudatosan és nagy lelkesedéssel készültek az ün­nepélyre. A rendezőség évről évre fejlesztette a fesztivál szervezését, a rendezvény keretén belül különféle versengési lehetőséget biztosított és ezzel hozzájárult a fesztivál vonzóereje növeléséhez. így került sor a fesztivál nagydíja (I., I., III. fokozata) kiírására is. A fesztivál nagydíjának kiírója a CSEMADOK KB (kollektív díj). A fesztivál nagydíjáért az alábbi feltételeket teljesítő népi együttesek, illetve tánccsoportok vetélkedhetnek: 1. Pályázhat mindén csehszlovákiai magyar amatőr népi együttes és tánccsoport, amely 25—30 perces műsorblokkal rendelkezik. 2. A műsorblokk egyes számai az együttes műsorán nem szerepelhetnek az 1976-os ONF-től régebben. 3. A műsorblokk '/ya olyan alkotás kell hogy legyen, amellyel az együttes még nem szerepelt a zselizi ONF-on. 4. A műsorblokk táncainak 60 százaléka kell hogy az együttes számára alkotott vagy felújított, újra alkotott kompozíció legyen (alkotója lehet vendég­koreográfus is), és csak 40 százaléka lehet átvett koreog ráfia. 5. A műsorblokk legalább 2/yát táncok vagy nép­szokások kell hogy alkossák és csak Vrada lehet kiegészítés (szólóének, zenés betét, ballada, sza­valat stb.) 6. Jelentkezési lapon lehet jelentkezni (beszerezhető a CSEMADOK járási bizottságain). Jelentkezési határidő 1978. január 3. A benevezett műsorral 1978. március 31-ig kell elkészülni. A be­nevezett együtteseket 1978 áprilisában a zselizi Országos Népművészeti Fesztivál műsorbizottsága meglátogatja és kiválasztja közülük a legjobbakat, amelyek meghívást kapnak az 1978-as Országos Népművészeti Fesztiválra. CSEMADOK Központi Bizottsága nem is vesz róla tudomást. Nincsenek a szellemnek légüres terei, az eszmét nem lehet palackba zárni; a gondolat­nak tábora támad, s nincs előle mene­külés. De a-tábort szervező gondolat­nak nem is kell nálunk megütköznie senkivel és semmivel. Ott, abban az egyedi helyzetben talán igaza van an­nak a „fáklyahordozónak”. De hát há­nyán vannak rajta kívül, akik a tudás fáklyályát meggyőző erővel és önzetle­nül magasra tartva hordozzák? S ha a CSEMADOK-ban végzett munkáról van szó, azt is látnunk kell, hogy a ma­gyar pedagógusok ott vannak a tiszt­ségeket viselők között nemcsak szép számmal, de felelősségteljes munkával és lelkesen végzett, hozzáértő tevékeny­séggel. Ha fáklyahordozókról van szó, akkor erről általában nem lenne sza­bad senkinek sem megfeledkeznie. Min­den általánosban azonban ott van az egyedi. Ezért lenne jó ennek a ténynek teljes figyelembe vételével — megvitat­ni minden alapszervezetben: hol van­nak még tartalékok. Mert valóban több, jól felkészült népművelőre van szüksé­günk. Ki az, aki jól végzi munkáját, s ki az, aki többet is tehetne, s hol miben segíthetne? Új s ténylegesen több fáklyahordozóra van szükség! Mert a „jégtörő február" után volt történelmünknek egy olyan szakasza, amikor egy szűk, művelt réteg mögött műveltségben és kultúráltságban egy elmaradott társadalom helyezkedett el. Lelkes, tiszteletre méltó emberek an­nak idején megpróbálták kultúrával el­látni az arra rászorulókat. A népműve­lés helyzete azonban ma már megvál­tozott. Egy új generáció nőtt fel, s ré­szükre a szó klasszikus értelmében vett népművelés elavult. Ez az új, fiatal s jól képzett generáció úgy érzi, hogy va­lójában az egész emberi tevékenység kultúrateremtő. Tehát mindenki miköz­ben dolgozik, tapasztalatokat szerez, s ez képessé teszi őt arra, hogy tudást megossza másokkal. Mert eljött — e vélemény szerint — egy olyan korszak, amikor a passzív befogadó és az aktív művelő kapcsolatának helyébe a köl­csönös tudást kiváltó aktivitás fogalma léphet (ez a gondolat szülte pl. a klu­bokat). Átalakultak pl. időközben a kommunikáció feltételei, de a kommu­nikációs környezet is más. Ma már ép­pen ezért a művelődésnek nemcsak tárgya („a népet művelem”), de alanya is („a nép művelődik") az önmagára talált, anyagi jólétben élő nép. Hogyan népműveléssel meggyorsítani az önmű­velődéssé érlelődésnek, a „fridzsider kultúrának" az igazi kulturális értékeket igénylő, szocialista életmóddá fejlődés­nek a folyamatát? Mert történelmi fo­lyamatról van szó, amit pl. az is bizo­nyít, hogy ahol a helyzet közművelődés­re még nem érett be, ott a klub életé­ben is önművelődés jegyeinél több a tagokat tárggyá tévő népművelési gya­korlat. S vajon a fejlődésnek ezt a ten­denciáját látja-e a környezetét meg­nyerni nem tudó, a többiek vagy a má­sik munkáját lebecsülő, egyébként tisz­teletre méltó tevékenységet kifejtő nép­művelő? MÓZSI FERENC A szerkesztőség megjegyzése: Helyet adunk Mózsi Ferenc írásának, bár nem minden megállapításával értünk egyet. Azok, akik eddig lapunk hasábjain he­lyet kaptak, következetesen hangsúlyoz­ták, hogy az eredményeket nem egye­dül, hanem a közösség további tagjai­nak segítségével, közreműködésével ér­ték el. Nézetünk szerint mindenkinek jogában áll bírálatot mondani saját környezetéről, amennyiben úgy véli, hogy az emberek csupán passzív szem­lélői a CSEMADOK helyi szervezetei­ben folyó kulturális életnek, s kevesebb bet tesznek, mint amennyit tehetnének. Szerkesztőség 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents