A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-10 / 49. szám
sen 1954 szeptemberében Londonban értekezletet hívtaik egybe, és a nyugati hatalmak képviselői megállapodtak a Német Szövetségi Köztársaság szuverenitásának kihirdetésében —. betetőzve ezzel Németország kettészakítását és elhatározták az NSZK felfegyverzését, valamint fölvételét a NATO-ba. A Szovjetunió diplomáciai eszközökkel folytatott harcot a nyugat-európai háborús tűzfészek létrehozása ellen, tiltakozva a potsdami megállapodások megszegése ellen. Az európai térség békéjének biztosítására javasolta: hozzák létre az európai kollektív biztonsági rendszert, amelyben a kontinens minden országa részt venne. Az imperialista országok azonban elutasították a Szovjetunió kezdeményezését és tovább fokozták a háborús veszélyt Európában. A Szovjetunió és a szocialista országok — látva a nyugateurópai országok, valamint az USA fegyveres készülődését — kénytelenek voltak lépéseket tenni biztonságuk megvédése érdekében. 1954 őszén e célból a szocialista országok képviselői tanácskozást folytattak Moszkvában, ahol elemzésnek vetették alá az európai helyzetet, megismételték a javaslatot az európai kollektív biztonság létrehozására és egyidejűleg elhatározták a szocialista országok védelmi képességének erősítését. A nyugati országok 1955 májusában hivatalosan is felvették a NATO-tagállamak sorába a Német Szövetségi Köztársaságot. Ezzel olyan helyzetet teremtettek, amelyet az európai szocialista országok nem nézhettek tétlenül és az imperialista katonai tömb megalakítása után öt évvel létrehozták saját katonai kollektív védelmi rendszerüket. A Varsóban tartott tanácskozáson az európai szocialista országok megalakították a Varsói Szerződés szervezetét. E kollektív védelmi szerződés fő célkitűzése az imperialista agresszió megakadályozása, a háború elhárítása, a fegyverkezés csökkentése, a tömegpusztító fegyverek betiltása, a béke megőrzése és a szocialista építés békés nemzetközi feltételeinek biztosítása, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élés elvének érvényesítése, a vitás nemzetközi kérdéseknek. békés eszközökkel, tárgyalások útján történő megoldása, az európai kollektiv biztonsági rendszer létrehozása. A Varsói Szerződés céljai a legteljesebb összhangban vannak az ENSZ Alapokmányával. A NATO-val és az imperialista országok által létrehozott minden más katonai csoportosulással szemben a szocialista országok védelmi szervezete gyökeresen más: kimondottan védelmi jellegű. A szocialista országok politikai és katonai együttműködése a teljes egyenlőségben, a nemzeti függetlenségen, az állami szuverenitáson és az egymás belügyeíbe való be nem avatkozás elvén alapszik. Ezeknek az elveknek a tartalmát a szocialista országok között a szocialista internacionalizmus, a kölcsönös segítségnyújtás és a testvéri együttműködés határozza meg. A szocialista országok a Varsói Szerződést 20 esztendőre hozták létre, de a szerződés további 10 évre érvényben marad, ha lejárta előtt egy évvel a szerződő felek nyilvánítják ki a felmondásra irányuló kívánságukat. A Varsói Szerződés szervezete nyílt, ennek elvét az Alapokmány 9. cikkelye juttatja kifejezésre, kimondva: A jelen szerződéshez, társadalmi és államrendszerükre való tekintet nélkül, csatlakozhatnak más államok, amelyek kifejezik készségüket, hogy a jelen szerződésben való részvétellel hajlandók elősegíteni a békeszerető államok erőfeszítéseinek egyesítését a békének és a népek biztonságának biztosítása céljából." A Varsói Szerződés szervezetének megalakítása új szakasz kezdetét jelentette a szocialista országok külpolitikai együttműködésében. A szocialista tábor országai fokozatosan áttértek a külpolitikai program együttes kidolgozására. Ezt a munkát napjainkban a Politikai Tanácskozó Testület ülései és a kommunista pártok vezetőinek értekezletei látják el. Napjainkban a szocialista országok egységes külpolitikát folytatnak, ezt a békének és a szocializmusnak az imperializmussal szembeni védelme követeli meg. A több mint két évtizede fennálló Varsói Szerződés tapasztalatai igazolják, hogy az egyes szocialista országok csak a többi szocialista országgal való szoros együttműködésben fejlődhetnek és külpolitikájuk egyeztetésével növelhetik befolyásukat a világban. A szocialista országok ezzel az egységes fellépésükkel a hatvanas évek kezdetétől jelentős sikereket értek el kontinensünk biztonságának és békéjének fenntartásában. Ilyen sikereket könyvelhetnek el az úgynevezett német kérdés rendezésében, Nyugat-Berlin státusának szabályozásában, az európai határok elismertetésében, p békés egymás mellett élés elvének érvényesítésében. Az elmúlt években megjavultak a kapcsolatok a szocialista és kapitalista országok között Európában. A szocialista országok nemegy kezdeményező javaslatot tettek — az ENSZ fórumán kívül is — a fegyverkezési verseny csökkentése érdekében. Példás kezdeményező lépéseket tett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé Európa békéje és biztonsága érdekében. Az 1966-os bukaresti ülésétől kezdve Budapest, Berlin, Varsó, Prága voltak azok az állomások, ahol lépésről lépésre konstruktív javaslatokat dolgoztak ki az európai országok népeinek békéjére és együttműködésére s ezeket azután megtárgyalták az európai államok, valamint az USA és Kanada képviselői. Helsinki a nemzetközi életben beállt pozitív változások jelentős kiindulópontja lett, amelyen keresztül szocialista országok európa népeit a hidegháborúból elvezették a feszültség enyhüléséhez. A Szovjetunió és a többi szocialista ország napjainkban is mindent elkövet annak érdekében, hogy az imperialista országokkal leüljenek a tárgyaló asztalhoz a fegyverkezési verseny megállapítása érdekében, a leszerelés, valamint fegyvermentes övezetek létrehozása érdekében olyan területeken, amelyek a legveszélyesebbek a béke szempontjából. Az ilyen területek közé tartozik Közép-Európa. A Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezésére 1973 óta tanácskozások folynak Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére, ami megszabadítaná Európát a háború veszélyétől. A NATO tanácsa eredetileg azt kívánta, hogy a középeurópai fegyveres erők és fegyverzetek kiegyensúlyozott csökkentésének kérdését vegyék fel az európai politikai konferencia napirendjére. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé azt az álláspontot képviselte, hogy e kérdés sokkal bonyolultabb annál, mintsem hogy ezen a tanácskozáson megoldást lehetne elérni, és ezért különálló tanácskozást javasolt e kérdésben. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé újabb pozitív javaslatot terjesztett elő a két katonai tömörülés — a Varsói Szerződés szervezete és az Észak-atlanti Szerződés szervezete, a NATO — egyidejű felszámolására. A Politikai Tanácskozó Testület felhívta az összes államokat, hogy ne tegyenek további lépéseket a már meglevő paktumok kiszélesítésére, illetve újabb katonai tömörülések létrehozására. Ilyen gyakorlati lépés lenne ebben az irányban — állapítja meg a közös közlemény —, ha egyidejűleg hatályon kívül helyeznék a Varsói Szerződés Alapokmányának 9. cikkelyét, valamint az Észak-atlanti Szövetség alapító Okmányának 10. cikkelyét, amelyek lehetővé teszik újabb tagállamok csatlakozását. Amíg ilyen gyakorlati kérdésekre nem kerül sor, és amíg a béke biztosításának kérdése nem válik valamennyi európai nép ügyévé, addig a Varsói Szerződés teljesíteni fogja küldetését: biztosítja a szocialista országok internacionalista védelmét és harcol a béke fenntartásáért. Az ehhez való hozzájárulást értékelve a Szovjetunió kommunista pártja 25. kongresszusán Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára a következőket mondotta: „Pártjaink és országaink együttműködésének egyik legjelentősebb formája a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. E szerződés megbízhatóan szolgálja a szocializmus és a béke ügyét. Mindenki ismeri azokat a jelentős kezdeményező lépéseket, amelyeket a Politikai Tanácskozó Testület tett. E kezdeményezések közül nem egy jelentős nemzetközi tanácskozás záróközleményének szolgált alapjául, illetve szerepelt több kétoldalú nemzetek közötti tanácskozáson.” Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa szintén magasra értékelte a szocialista országok együttműködését, mondván: .......elért sikereink egyik döntő forrása a szocialista közösséghez tartozásunk. Közösen oldunk meg sok feladatot, problémát, osztozunk a tapasztalatokban s így megsokszorozzuk erőinket." KÉRDÉSEK: 1. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. 2. Melyik évben alakították meg a Varsói Szerződés szervezetét? 3. Sorolja fel a Varsói Szerződés szervezetéhez tartozó országokat. 2 9. a