A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-10 / 49. szám
MEGBECSÜLÉST ÉRDEMLŐ KULTÚRMUNKASOK MOTTÓ: Nem elég a célt látni; járható útja kell! Nem elég útra lelni, az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elől indulni el! Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer! VÁCI MIHÁLY A szerkesztőség kérdéseire a következőket válaszolom: Mindig szerettem szerepelni. Ilyen környezetben nőttem fel. Édesanyám nagyon jó hangú és fiatalabb korában sokat szerepelt a testvéreivel. Amikor megalakult a CSEMADOK helyi szervezete, ő és fivére, Béla színdarabokat tanítottak be. Verseket, dalokat tanultak. Később, amikor a komáromi pedagógiai gimnáziumba kerültem, tagja lettem az iskolai énekkarnak és tánccsoportnak. Diákkoromban rengeteget szerepeltem, társaimmal jártuk a falvakat és a városokat. Mózsi Ferenc vezetésével szerepeltettek a gyermekrádió műsorában is. Érettségi után Garomikissalóra (Salov) kerültem, s a CSISZ-ben táncokat és színdarabokat tanítottam be. A gyermekekkel szintén sokat foglalkoztam. Zselizen magam is játszottam Lovicsek Béla: Húsz év után című darabjában, amellyel az országos versenyen is részt vettünk. Szülőfalumban is vállaltam szerepeket. Amikor Garamkissalóról visszakerültem szülőfalumba, Garamgyörgyre, kezdetben az iskolai tánccsoportot vezettem. Felléptünk helyi, járási és országos rendezvényeken. A CSEMADOK helyi szervezete munkájából is rendszeresen kivettem a részemet. 1970-től a helyi szervezet kultúrfelelőseként nótaesteket, színdarabokat rendezek és vezetője vagyok a menyecskekórusnak. Nagyon tudok örülni egy-egy jól sikerült színdarabnak, nótaestnek, öröm számomra, ha az arcokon a megelégedés vonásait fedezem fel. A közösség, vagyis a CSEMADOK-tiagok számára szórakozást, kedvtelést jelent a szereplés. Házaspárok, fiatalok és időseik egyaránt szeretik a színpadot. A fáradságos munka meghozza a' gyümölcsét. Helyi, járási és kerületi viszonylatban is szép eredményeket értünk el. Számomra, pedagógus számára az sem lehet közömbös, hogy a fiatalság hol és mivel töjti a szabad idejét. Az idén csupa fiatal szereplő játszotta a színdarabot. Szívesen jöttek a próbákra, illendően viselkedtek, és lelkesedésben sem volt hiány. December elejétől április végéig sok-sok estét töltöttünk együtt. A menyecsikekórus tagjai szintén lelkesek, szeretnek szerepelni. A próbákon rendszeresen megjelennek. A napi fáradságos mezei és Háztartási munka után jót tesz a találkozás, a kikapcsolódás, a dailotás és a tene-fere. Munkahelyemen az igazgató értékeli az iskolán kívüli munkát. Tavaly a választások idejére két táncot tanítottam be az iskolai tánccsoporttal. Műsorunkat helyben és a szomszédos falvakban is bemutattuk. Ugyanezeket a táncokat betanítottam a nagyodi, zsemlén gyerekekkel is — ők is iskolánk tanulói —, hogy örömet szerezhessenek szüleiknek. Zsemléren a CSEMADOK helyi szervezete megrendezte Lovicsek Béla szerzői estjét. Műsorunkat ott is bemutattuk. A Szecsei Efsz évzáró taggyűlésén szintén szerepeltünk. Az 1—3. osztályos tanulókat én készítem föl a vers- és prózamondók versenyeire. Mi adjuk a névadó ünnepélyek kulturális műsorát is. Eddigi rendezvényeink sikeresek voltak. Az idén különös öröm volt számunkra, hogy annyi év után először színjátszóink részt vehettek az amatőr színjátszó csoportok kerületi versenyén. Számos meghívást kapunk a környező falvakból, ahol szeretettel fogadnak bennünket. Menyecskekórusunk sikeresen szerepelt a „Tavaszi szél vizet áraszt” országos népdalversenyen s részt vehetett a Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon. A Nőszövetségi is igényli, hogy szerepeljünk békeünnepélyeken; a Honti napokra is rendszeresen kapunk meghívást. Ami elszomorít, lehangol, hogy nincs egy külön helyiségünk, ahol összejöhetnénk, s a sok értékes ajándéktárgyat kiállíthatnánk. Van ugyan új kultúrházunk, de a többi tömegszervezet is ott tartja összejöveteleit, s nem sikerül mindig zökkenőmentesen hozzájutnunk a teremhez. A falu népe, úgy gondolom, kedvezően értékeli munkámat, amit az is bizonyít, hogy újabb feladatokkal bíznak meg. A Nőszövetség helyi szervezete kultúrfelelősének is engem választottak meg. Ha ünnepségre készülünk, engem kémek fel a műsor összeállítására. Magától értetődően mások is kiveszik részüket a kulturális munkából. Mindig segítségemre vannak az olyan lelkes kultúrmunkások, mint Duba Ernőné, Duba Ernő és Molnár Rózsika. Kácsor Béláné ÉRTÉKELIK MUNKÁMAT IDŰS KOROM ELLENÉRE IS Tóth Géza Szegény munkásszülők gyermekeként 1914. július 26-án születtem. Az elemi iskola elvégzése után nem tanulhattam tovább. Dolgoznom kellett. Mikor apám megbetegedett, én lettem a családfenntartó. Nehezen tudtam beletörődni nehéz helyzetünkbe. Gyötört a tanulás vágya, s mivel a továbbtanuláshoz nem volt lehetőségem, igyekeztem más módon kielégíteni kulturális igényeimet. Sokat olvastam, és a tanítók körében forogtam, akiktől a művelt, kulturált beszédet tanultam. A húszas évek végén és a harmincas évek elején olyan pedagógusgárda működött falunkban, amely szívesen foglalkozott a kultúrával, az ifjúsággal. Kulturális esteket rendeztek minden csütörtökön. Előadásokat tartottak, énekeltek, szavaltak stb. Ezeken a rendezvényeken én is részt vettem, énekeltem. A magyarországi rádióújságot rendszeresen vásároltam, mert mindig közölt olyan dalszöveget, amelyet be tudtunk iktatni műsorunkba. Hiányolom, hogy ma folyóirataink nem közölnek ilyen dalszövegeket. Nagyon szerettem énekelni a hortobágyi csikósnótákat. Tizenhat éves koromban már játszottam színdarabban. Később rendeztem is színdarabokat. Az ifjúsági klubélet a felszabadulás előtt sem volt ismeretlen falumban. A fiatalok hetente többször összejöttek szórakozni, olvasni, színdarabokat és egyéb műsorokat betanulni. Legfőbb célom az volt, hogy neveljem az ifjúságot és 'a falu népét. Falumban 1949-ben alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. A volt urasági kastély arra alkalmas termét szemeltük ki a próbák színhelyének. Később a vendégszobákat átalakítottuk kultúrteremmé. A helyi szervezet tagjai szép munkát fejtettek ki. Külön öröm volt számunkra, hogy az ifjúság soraiból verbuválódott a CSEMADOK-tagság több mint ötven százaléka. Igen sok színdarabot játszottunk: A vén bakancsos és fia a huszár, Éles Marika menyasszonyi fátyla, Duda Gyuri, A cigány, A csikós, Húsz év után, Baj van a szerelemmel stb. voltak akkoriban műsoron nálunk. A helyi ünnepélyekre is a fiatalok biztosították a műsort. Különböző CSEMADOK-tisztségeket töltöttem be és töltök be ma is. Tagja voltam a CSEMADOK Banská Bystrica-i kerületi elnökségének. Úgyszintén a járási elnökségnek. Egy időben a járási elnök tisztségét is betöltöttem. 1960-tól a CSEMADOK lévai járási elnökségének vagyok tagja. A kulturális munkán kívül politikai tömegmunkát is végzek. A CSEMADOK-ban kifejtett tevékenységemnek számos elismerő oklevél a bizonyítéka. Hosszabb-rövidebb tanfolyamokon is részt vettem. Elvégeztem a marxizmus-leninizmus esti egyetemet, 1950-től tagja vagyok a CSKP-nak. A pártsajtó terjesztéséből is kiveszem a részem. Harcosa voltam a szövetkezeti mozgalomnak és alapító tagja vagyok az egységes földművesszövetkezetnek. A felszabadulás után fellendült falunkban a kulturális munka. A fő szervező én voltam. Tánccsoportot alakítottunk, amely évekig aktívan dolgozott. Népszokásokat dolgoztunk fel: Vasárnap délután, Aratási kép, Kanásztánc, Legénycsapás, Juhásztánc stb. A betanult táncokkal rendszeresen szerepeltünk a Honti napokon, a Daloló Ipolyvölgyén, a CSEMADOK járási dal- és táncünnepélyén, valamint a Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon. Számos író-olvasó találkozót is szerveztünk. A CSEMADOK helyi szervezetének tagsága a falu szépítéséből is kivette a részét. Üj kultúrházat építettünk. Az idén nyugdíjba mentem, de a kulturális munkát nem hagytam abba. Jelenleg 16 tagú menyecskekórust vezetek. A kórus 1975 végén alakult, s 1976 januárjában már eredményesen szerepelt a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalversenyen, amelynek az elődöntőjét a mi kultúrházunkban rendezték meg. A menyecskekórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. Harmincöt új Hét-előfizetőt szereztünk. A tagtoborzás is állandó részét képezi munkánknak. A lakosság és a felettes járási szervek kellőképpen értékelik munkámat. Befejezésül röviden még annyit, hogy idős korom ellenére is kiveszem részem a kulturális munkából. A megkezdett úton tovább kell menni, nem szabad megállni. Továbbra is fontos feladatomnak tekintem a CSEMADOK-tagság nevelését és az ifjúság bekapcsolását a kulturális tevékenységbe. TÓTH GÉZA Kácsorné Tamás Magdolna
