A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-10 / 49. szám
megelőző központi bizottságnak 30 tagja cserélődött ki. Minden egyes központi bizottsági tag munkaadóját levélben értesítettük arról, hogy Szövetségünk KB tagjává választották, és reméljük, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a CSEMADOK keretén belül aktív munkát végezzenek a XV. pártkongresszus vonatkozó határozatainak végrehajtása érdekében. A CSEMADOK alapszabályzata értelmében egy-egy időszak fő feladatait az ötévenként megtartásra kerülő országos közgyűlés határozza meg. A központi bizottság irányító szerepe főleg a következőkben nyilvánul meg: — irányelveket ad ki a járási bizottságoknak a munkatervek összeállítására ; — központi szemináriumokat és tanfolyamokat szervez a legújabb munkamódszerek ismertetésére és az előttünk álló feladatok megbeszélésére ; — a KB Elnöksége ülésein a járási vezetők jelenlétében értékeli egyegy járás munkáját és határozatot hoz a következő időszak feladatairól. A központi bizottság apparátusának a következő időszakban nagyobb gon-A SZERVEZETI ÉLET FELADATAI A XII. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉS UTÁN Ez év májusában összejöttek a CSEMADOK XII. országos közgyűlésének küldöttei, hogy értékeljék az elmúlt megbízatási időszakban végzett munkát és meghatározzák az elkövetkezendő megbízatási időszak feladatait. A közgyűlés küldöttei konkrétan értékelték a szervezeti élet, a népművelés és az amatőr művészeti tevékenység területén elért eredményeket és a vitában konkrétan foglalkoztak azon dolgokkal, melyek akadályozták munkánkat folyamatosságában. Vizsgálva a szervezeti élet területén elért eredményeket, iletve értékelve a Hétben a közgyűlés előtt folyamatosan megjelenő „Hogyan tovább” című cikksorozatot, megállapíthatjuk, hogy ez nagyon hasznos volt annak ellenére, hogy a szervezeti élettel mindössze hárman foglalkoztak, mégpedig Sidó Zoltán, Győri Sarolta és Urbán Aladár. A CSEMADOK XII. országos közgyűlésének határozati pontjai között jelentős helyet foglalnak el a szervezeti élettel kapcsolatos határozatok, amelyek hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága tegye hatékonyabbá irányító és ellenőrző munkáját. Szövetségünknek jelenleg 13 járási bizottsága, 2 városi bizottsága van. Tudatában vagyunk annak is, hogy a szilárd, rendszeres szervezeti élet fontos feltétele kultúnegyesületünk jó és eredményes munkájának. Tudjuk azt is, hogy a szervezeti élet nem lehet cél, hanem csak eszköz, melyen keresztül érjük el kiváló eredményeinket. A CSEMADOK keretén belül a szervezeti élet legfontosabb láncszemei a járási bizottságok. Ez év januárjában és februárjában tartották meg a járási konferenciákat, melyeken értékelték az elmúlt két év munkáját. Járási bizottságainknak rendkívül fontos szerepe van szervezeti életünk továbbfejlesztésében. Az elmúlt járási konferenciák óta tovább javult a járási bizottságok ülésein való részvétel. Meg kell azonban mondanunk, hogy sok esetben csak formálisan volt meg a munkamegosztás az elnökségi tagok között, és a járási bizottságokra háruló feladatokat a járási bizottság titkára, instruktora végezte. Reméljük, hogy ez a helyzet sokat változott az idei járási konferenciák óta, mivel ott konkrétan értékelték egyes jb-tagok munkáját, és sok esetben új tagokat választottak. A jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk aktivista hálózatunk kiépítésére, kibővítésére. Egy-egy járási bizottsági tagot be kell osztani a helyi szervezethez, hogy minden esetben tudomást szerezzünk az adott helyi szervezet tevékenységéről. El kell érnünk azt, hogy az illetékes részt vegyen a helyi szervezet vezetőségi ülésein, és tájékoztassa a vezetőséget az előttük álló feladatokról, illetve tanácsot adjon a helyi szervezet adott problémájához. Szeretnénk elérni azt is, hogy szolgálati út után a járási bizottsági tagok vagy írásban vagy pedig szóban informálják a jb titkárát a problémákról, az ülésen gyűjtött tapasztalatokról. Ha ez rendszeressé válna, akkor járási titkárságaink rövid időn belül és rendszeresen reális képet kapnának, illetve vezethetnének a járásban történtekről és ezzel nagyban segítenénk az ő munkájukat is, mert tudott dolog, az is, hogy a járási titkárság dolgozói nem jelenhetnek meg minden egyes vezetőségi ülésen vagy tagsági gyűlésen. Folyamatosan fogjuk értékelni egy-egy járási bizottság munkáját, és ott, ahol szükséges, év közben is új tagot választunk. Jelenleg a CSEMADOK-nak összesen 68 000 tagot számláló 518 helyi szervezete van. Ezeknek életében fontos szerepet töltenek be az évzárók, mivel itt értékelik a munkatervbe foglalt feladatok teljesítését és meghatározzák a következő időszak feladatait. Ahhoz, hogy a CSEMADOK tekintélye mind központi, mind járási és helyi szinten még tovább emelkedjen, szükséges, hogy komolyabb és tervszerűbb hozzáállással lássunk hozzá az értékelő ülések előkészítéséhez. Az első vezetőségi ülésen konkrétan rá kell mutatni azokra a hiányosságokra, amelyek munkánkat gátolták folyamatosságában. Külön-külön kell értékelni a vezetőség tagjainak munkáját. A második vezetőségi ülésen a helyi szervezet vezetősége olyan tagokat javasoljon a további időszakra, akiknél megvan minden előfeltétele és főleg az akarat, hogy rendszeres és felelősségteljes munkát fog végezni. Ahhoz, hogy munkánk még összeforralta bb legyen, nagyobb gondot kell fordítani a helyi szervezetek és a járási bizottságok kapcsolatára. Helyi szervezeteinknek a vezetőségi üléseken jegyzőkönyvet kell készíteni és ezt minden esetben meg kell küldeni a CSEMADOK járási bizottságának, hogy az illetékesek tájékozva legyenek a helyi szervezet problémáiról, s így a járási titkárság segítséget tudjon nyújtani a helyi szervezetnek. A CSEMADOK szerveinek és szervezeteinek tevékenysége szorosan összefügg a taglétszám alakulásával is. Szeretnénk stabilizálni a 70 ezres taglétszámot, és a XIII. országos közgyűlésig el szeretnénk érni a 80 ezres togáílományt. A CSEMADOK KB titkárságára a járásokból havonta beérkező statisztikai jelentésekből megállapíthatjuk, hogy szervezeteinknek kb. 50 százaléka végez rendszeres, megfelelő munkát. Meggyőződésünk az is, hogy csak ott lehet új tagot szerezni, ahol van valamilyen tevékenység. Megoldásként tehát járási bizottságainknak nagyobb gondot kell fordítaniuk a kisebb létszámú helyi szervezetekre és meg kell találniuk e helyi szervezetek aktivizálásának útját, módját. Az SZSZK Kulturális Minisztériuma 1974 novemberében kiadta a nemzetiségi kultúra további fejlesztésének koncepcióját. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a mai napig még találkozunk olyan funkcionáriusokkal — gondolunk itt a hnb-elnökökre, járási kulturális osztályvezetőkre —, akik nem ismerik ezt a koncepciót. Bíztató, hogy az SZSZK Kulturális Minisztériuma a napokban is felmérést végez a kelet-szlovákiai kerületben, egyebek között ellenőrizve e koncepció megvalósítását. A CSEMADOK XII. országos közgyűlésének küldöttei jóváhagyták az új Központi Bizottságot. A javaslatot, melyet a járási bizottságok javaslatai alapján terjesztettek elő, előzőleg megtárgyalta és jóváhagyta a közgyűlést előkészítő politikai bizottság. A CSEMADOK Központi Bizottságának 79 tagja van; a dot kell fordítania a helyi szervezetek irányítására és működésére. A KB dolgozóinak rendszeresen kell látogatniuk a járási bizottságok elnökségi és választmányi üléseit, úgy szervezve meg a szolgálati utat, hogy egy-egy helyi szervezetet is meglátogassanak a járásban, vagy részt vegyenek egy-egy szervezet vezetőségi ülésén, illetve tagsági gyűlésén. Szeretnénk ezt rendszeresíteni, hiszen a helyi szervezetek egyre inkább igénylik az élő kapcsolatokat. Ami a központi bizottság kapcsolatát illeti a járási szervekkel és a helyi szervekkel, ez pozitívan értékelhető; a legutóbbi járási konferenciákon, a helyi szervezetek évzáró taggyűlésein minden esetben képviseltették magukat. Tudomásunk van arról is, hogy több helyi szervezetünk anyagi problémákkal küzd. Annáik ellenére, hogy évente kb. 200 ezer korona anyagi támogatást juttatunk élvonalbeli kulturális csoportjainknak, új gazdasági irányelvet dolgozunk ki a helyi szervezetek anyagi alapjának erősítésére. Reméljük, ez is ösztönzőleg fog hatni a helyi szervezetek vezetőségére, s a kis taglétszámú helyi szervezetek aktivizálására. Több esetben szó esett, főleg az évzáró taggyűléseken, hogy helyiséghiánnyal küzdenek szervezeteink. A legutóbbi felmérés szerint 517 helységben működik CSEMADOK helyi szervezet és 445 helységben van kultúrház. 72 község nem rendelkezik kultúrházzal, vagy most van épülőben. Ezek a helyi szervezetek így nem tudnak megfelelő szintű munkát végezni. Ez elenyésző töredék, hiszen a helyi szervezetek 84 százalékának rendelkezésére áll kultúrház. Végezetül annyit, hogy a lehetőség adva van, rajtunk múlik először is, a CSEMADOK Központi Bizottságának tagjain, a KB apparátusának dolgozóin, a járási bizottságok és nem utolsósorban a helyi szervezetek vezetőségén, hogy terveinkből, szándékainkból mennyit valósítunk meg évről évre. Sok új vezetőségi taggal rendelkezünk mind központi, mind járási és helyi szinten, és reméljük, hogy határozottabb hozzáállással és rendszeresebb munkával még tovább emeljük a CSEMADOK tekintélyét és mindent megteszünk a CSKP XV. kongresszusa vonatkozó határozatának teljesítésével a szocialista kultúra további fejlesztéséért. GYENGE JÁNOS 7