A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-26 / 47. szám

A kockák a szövetszálakat jelentik DUSÁN grün AZ ALAPOLTÉSEK A tűző öltés egészen közel egymás mel­lé helyezett visszaöltésekből áll. A var­rás iránya jobbról balra történik. A tűt a szövet színére vezetjük, egy öltésnyi­­re visszafelé szúrunk, és ugyanannyi szállal előre, mint amennyire visszamen­tünk (1. ábra). Alkalmazási módja ha­sonló az egyszerű száröltéshez. Vászon kötésű alapon kivitelezése szigorú sza­bályosságot követel, épp úgy, mint a többi szálszámolásos öltéstechnika. A keresztöltést vászon kötésű alapon alkalmazzuk. Legkevesebb két szálon keletkezik úgy, hogy egy ferde irányú öltést egy merőleges öltéssel kereszte­zünk (2. ábra). Keretre feszített munkát bármily gazdag a minta a keresztölté­seket egyenkint öltögetjük. Sorvarrásnál a munka menete minden irányban ha­ladhat. A felső (keresztező) öltések az egész munkán egy irányba dőljenek. Ezt szükséges betartani, máskülönben a hímzett felület árnyalata nem lesz egyenlő. Népi hímzéseinken gyakran alkalma­zott öltéstechnika a vetés, avagy fonat­öltés. Az egyszerű keresztöltéstől abban különbözik, hogy öltésegységeit csupán sorvarrásnál hímezhetjük. A sor kezde­tén mindig egy keresztöltést varrunk, mert a fonatos félkereszt nem fedi el teljesen az alapot. Az első kereszt kez­dőpontjától kiindulva átnyúlunk a má­sodik négyzetbe egy hosszú öltéssel, me­lyet egy rövid ellenkező irányú öltés ke­resztez ferdén. Hosszú és rövid öltés váltakozásával készül a vetés (3. ábra). Mesterke — szálszorító díszöltés. Szél­­szegések és varrások mentén alkalmaz­zuk. Néha több sorával is. Az egyfor­ma hosszú vízszintes és függőleges öl­tések a munka színén négyzetté ala­kulnak. Az anyag fonák oldalán pedig keresztezik egymást (4., 5. ábra). Mun­ka közben a fonalat kissé meghúzzuk, ügyeljünk arra, hogy minden öltés egy­formán „szorítsa" a szövetszálaikat. így szabályos lyukacsos minta képződik. FÜLÖP MÓNIKA (A szerző rajzaival) Már gyerekkorában szerette a zenét, sokat ült a rádiókészülék előtt, de gyakran hallgatott hanglemezeket is. A zeneiskolában hegedülni tanult és önszorgalomból — barátai bíztatásá­ra — a fúvóshangszerek legnehezebb­jét: a trombónt is nagy lelkesedéssel fújta. Érettségi után Ostravára, a Bánya­mérnöki Főiskolára jelentkezett. Meg­takarított pénzén vásárolt egy trombónt és megalakította a főiskola dixilend­­zenekarát, majd énekelni is kezdett. Itt figyelt föl Dusán Grúnra a népszerű ostravai tánczenei stúdió vezetője: Ivó Pavlik s meghívta őt néhány vendég­­szereplésre, majd szerződést ajánlott a tehetséges fiatalembernek; aki így a lo­garlécet a trombónnal, a bányák mély­ségét tisztán csengő tenorjának magas­ságával cserélte föl. Már első lemezére fölfigyelnek a prá­gai zenei színházak vezetői is, főkép­pen a Rokoko próbálja őt szerződtetni, de Dusán — aki előtt ekkor már tár­va állnak a rádió, a tévé és a hangle­mezkiadók stúdióinak ajtói — a nép­szerű bratislavai Velcovsky-együttes mel­lett dönt — s azóta is együtt dolgoz­nak. A rendszeres belföldi hangverse­nyeken kívül Dusán Grún Európa szá­mos országában megfordult már. Ne­vét, hanglemezeit különösen a Szov­jetunióban, az NSZK-ban, Svédország­ban, Svájcban, az NDK-ban, Ausztriá­ban és Romániában jegyzik a legnép­szerűbb előadók között. (M) FOTO: MICHAL BORSKY Vászonkötésű anyagból készült ruhát, kosztü­möt, térítőkét, asztal­kendőket is díszíthetünk keresztöltéses mintával. Felvételünk a zoboralji ingek ujjának felső ré­szén alkalmazott, csil­lagos válhegy elneve­zésű mintát mutatja be, melyet kétoldalt „szőlő­fej" tesz teljessé. (Fister M. felvétele) 21

Next

/
Thumbnails
Contents