A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-19 / 46. szám

LENGYELORSZÁtí

vételének elmélyítése a szocialista gazdasági integrációban.

A lendületes iparosításra jellemző, hogy míg 1937-ben a lengyel ipar még csak 859 000 főt foglalkoztatott, addig 1973-ra az iparban dolgozók száma körülbelül az ötszörösére emelkedett. Kevés állam iparában történtek olyan mélyreható változások, mint Lengyelországban. Az ország gazdasági fejlődése és az állampolgárok életszínvonala közötti összefüggés egyre jobban és egyre szélesebb körökben tudatosodik a lengyel társadalomban. Egyre többen ismerik fel, hogy maguknak építik az országot, s amilyen árut termelnek, olyat fogyasztanak. Minden állampolgár munkája külön-külön és az egész társadalom munkája együttesen dönt a mára és a jövőre vonatkozó elképzelések valóra váltásáról. Ettől függ az ország erősödése és lakóinak jobb élete. Az életszínvonal emelkedése a népességre is kedvezően hatott. 1946-ban, tehát a háború utáni első népszámlálási adat szerint Lengyelországnak 24 millió lakosa volt. Nem egészen húsz évvel később már 34 millió volt a lengyel állampolgárok száma. Nem kell különösebben magyarázni, hogy a születésszám kedvező alakulásában nem kis szerepük van a szociálpolitikai intézkedések egész sorának, a szülési szabadság meghoszszabbításának, a fizetésnélküli szabadság meghosszabbításának, a többgyermekes családokat segítő családi pót-Már a kisgyermeknek is tudnia kell közlekedni w

Újabb hajó vizrebocsájtása előtt

Modern városi lakónegyed ^

KÉRDÉSEK:

1. Ki a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára?

2. Melyik a Lengyel Népköztársaság legnagyobb bányavidéke?

3. Mi a neve az egyik legnagyobb lengyel óceánjárónak? Neve a közös lengyel-magyar múltra utal.

lék felemelésének, a lendületesen fejlődő lakásépítésnek, a bölcsődei és óvodai hálózat fejlesztésének, a csecsemőhalandóság csökkenésének és a terhes nők jobb orvosi ellátásának.

Érdekességként említjük meg, hogy az ország lakosságának 52 %-a mára háború .után született. Nemrégen még a legfiatalabb ország volt az európai kontinensen. És hogy hogyan alakul a jövőben Lengyelország demográfiai helyzete, szakértők egybehangzó véleménye szerint semmi ok nincs aggodalomra, semmiféle riasztaló híresztelésnek nincs reális alapja. A demográfiai előrejelzések szerint a Lengyel Népköztársaság lakossága 2000-ben 40—41 millió lesz. Érdeklődésre számottartó adat a nőkről készített statisztikai jelentés. A 17,5 millió nő a Lengyel Népköztársaság lakosságának 55,5 százalékát teszi ki. Több mint 5 millió nő dolgozik a legkülönfélébb munkahelyeken, a foglalkoztatottak 42,5 százaléka. Akik a világstatisztika ilyen jellegű adatait figyelemmel kísérik, és összehasonlításra is vállalkoznak, azoknak nem nehéz megállapítaniuk, hogy a nők ilyen mérvű bevonása a termelésbe ritka az egész világon. Hogy ezt számokkal is érzékeltessük, a női foglalkoztatottak aránya a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban 40,3 és a mezőgazdaságban

61,5 százalék. A lengyel nők aktivizálására rendkívül nagy befolyást gyakorolt a háborút követő időszak. A háború okozta károk helyreállításához minden munkaképes emberre szükség volt. A nők közül élték túl többen az értelmetlen vérontást. Ma már teljesen világos, hogy a nők nagy mértékű bekapcsolása a termelésbe fontos része volt a felszabadulás után végbemenő forradalomnak. A női kőműveseknek, traktorvezetőknek ez a hős korszaka hagyta örökül a lányoknak, az unokáknak azt a meggyőződést, hogy csak a saját szakma, saját munka adhat az embernek függetlenséget, társadalmi rangot és megbecsülést.

Ez a felismerés arra késztette a lengyel nőket, hgy egyre nagyobb számban képezzék magukat. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán 53, az esti és levelező tagozaton 37 százalék a nők aránya. A szakképzettséget illetően a helyzet egyre kedvezőbb. Erre példa, hogy a munkába lépő nők 21 százalékának az általános iskolánál magasabbá végzettsége van. A nők aránya 39 százalék a felsőfokú, majdnem 14 százalék a szakközépiskolai és 69 százalék a gimnáziumi végzettséggel rendelkező dolgozók között. Érdekes közelebbről megnézni, hogy a nők milyen szakmában dolgoznak szívesen. Az egészségügy a nők 78 százalékát, a biztosítók és pénzitézetek 76 százalékát, az oktatási és nevelési intézmények 73 százalékát foglalkoztatja.

Az elmondottakból következik, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya olyan programok kidolgozására törekszik, amellyek célja a dolgozó nők életének megkönnyítése,

S befejezésül térjünk még vissza egy kicsit a statisztikára. A szocializmust építő lengyel nép leküzdve az építés folyamatában jelentkező nehézségeket megfelelő és állandóan javuló életköreülményeket teremtett magának. Mondjuk, és teljes joggal, hogy a társadalom pillére a család. Nincs ez másképp a Lengyel Népköztársaságban sem. A lengyel nők nagy többsége 20. és 24. életéve között megy férjhez, és ugyanebben a korban szüli első gyermekét. S hogy bizakodva tekint a jövőbe, azt fentebb a népesség alakulásával már bizonyítottuk. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya a társadalom termelő erejét állandóan összeveti a fejlesztési tervekkel, s arra törekedik, hogy a társadalmi jövak gyarapodásával párhuzamosan biztos alapokat teremtsen a fiatal nemzedékeknek, a jövő Lengyelországának.

9