A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-22 / 42. szám
A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KIALAKULÁSA EURÓPÁBAN mániában és Csehszlovákiában. A népi demokratikus hatalom szerveinek osztályösszetételében végbement változások következtében minden országban kizárólagosan a munkásosztály, és annak élcsapata a kommunista párt politikája érvényesült. A koalíciós kormányzás formailag továbbra is fennmaradt, de a demokratikus pártok már a kommunista párt politikáját valósították meg saját tömegeik körében. A népi demokratikus kormányok első intézkedései a földesúri osztály és a finánctőke, a monopóliumok Felszámolására irányultak. Legnagyobb mértékű volt a földreform Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Csehszlovákiában és Németország keleti övezetében. A Balkánon végrehajtott földosztás méreteiben kisebb volt, mint a közép- és a kelet-európai országokban. Ez azzal magyarázható, hogy az ottani államokban nem volt lényeges nagybirtok. A földosztás eredményeként a népi demokratikus országokban lényegében azonossá vált a birtokmegoszlás. Az 1945—1946-ban végrehajtott államosítások következtében az ipar túlnyomó többségében megszűnt a magántőkés szektor. A bankok, a külkereskedelem és a belső nagykereskedelem államosítása is megtörtént. A tőke kisajátítása, az államosítások végrehajtása mélyreható forradalmi változást idézett elő a termelési viszonyokban. A szocialista államhatalom megszilárdulásával együtt kiépültek a szocialista termelési viszonyok az iparban és a kereskedelemben. Az államhatalom szocialista jellegének erősödése, a fokozódó állami beavatkozás és az államosítás előbbre haladása megteremtette a tervgazdaság feltételeit a több szektoré gazdaság körülményei között. Az első gazdasági terveket a népi demokráciák 1946—1947-ben dolgozták ki és vezették be. Románia ekkor még nem tért a tervgazdaság útjára. A lengyel terv fő vonása az ország gazdasági egységének megteremtése volt. A csehszlovák kétéves terv Szlovákia iparosításának megkezdését irányozta elő. A magyar és a bolgár terv fő célkitűzése a háború előtti termelés elérése és bizonyos fokú iparosítás volt. A gazdaságpolitika fontos kérdése volt továbbá az infláció megfékezése, a gazdaság stabilitásának biztosítása. Az infláció Magyarországon és Romániában volt a legsúlyosabb. A gazdasági erőfeszítések eredményeként a népi demokratikus országok — Románia kivételével — 1948-ra az iparban lényegében elérték és valamelyest túl is szárnyalták az utolsó békeév termelési szintjét. A mezőgazdasági termelés fejlődése lassúbb ütemű volt. A forradalom érdekei azt követelték a népi demokratikus országoktól, hogy a belső átalakítással együtt gyökeresen megváltoztassák külpolitikájukat. Fel kellett számolni a burzsoá nacionalizmusra épülő külpolitikát, ki kellett építeni a proletár internacionalizmus elveit érvényesítő kapcsolatokat. Az államhatalom osztálytartalmában bekövetkezett átalakulás eredményeként a külpolitikai és államközi kapcsolatok fokozatosan a szocialista államközi elvekre épültek ót. Minden európai népi demokratikus ország külpolitikájában ugyanazok az alapelvek és fő vonások érvényesültek. Ezeket a létrejövő népi demokratikus kormányok programjai határozták meg. Célul tűzték ki a demokratikus külpolitikai .alapelvek érvényesítését, a nemzeti függetlenség viszszaállítását, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás biztosítását és a demokratikus országok közötti együttműködést. A legfontosabbnak természetesen azt tartották, hogy szoros testvéri együttműködést és szövetséget létesítenek a szocialista Szovjetunióval. Az imperializmus persze különböző eszközök alkalmazásával — politikai, diplomáciai, gazdasági nyomás, hidegháborús politika stb. — a népi demokratikus országok forradalmi folyamatának felszámolására, tőkés restaurációra törekedett. A nemzetközi feltételek azonban nem kedveztek az imperialista törekvéseknek. Ravasz mesterkedéseiket meghiúsította a Szovjetunió megnövekedett ereje, a nemzetközi politikára gyakorolt hatása, valamint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti együttműködés. Új feladatként jelentkezett a népi demokratikus országok és a Szovjetunió közötti gazdasági együttműködés kiépítése. Mindenki által ismert, hogy a világ első szocialista állama rendkívül súlyos háborús veszteségeket szenvedett, és saját gazdaságát is helyre kellett állítania, ennek ellenére nagy segítséget nyújtott a népi demokratikus országoknak gazdasági életük megindításához, élelmezési nehézségeik leküzdéséhez, az újjáépítéshez, az 1947-ben bevezetett tervek teljesítéséhez. Itt jegyezzük meg, hogy szovjet részről a népi demokráciáknak 1948—1949-ig folyósított hitelek összege elérte a 90 millió dollárt. Az európai népi demokratikus forradalmak győzelme következetében a szocializmus kilépett egy ország keretéből. 1944—1949 között a Szovjetunió mellett újabb szocialista országok születtek. Jelentős esemény a Német Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság megalakulása, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság létrejötte. Európában és Ázsiában a proletárdiktatúra 13 ország rendszerévé vált. A negyvenes évek végére kialakult a szocialista világrendszer, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom második világháború utáni óriási eredménye, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az emberiség történelmének legnagyobb jelentőségű változása. A népi demokratikus országok természetszerűleg szocialista országok lettek. A versenyben soron következő cikkeinkben az európai szocialista országokat mutatjuk be. KÉRDÉSEK: 1. Sorolja fel az európai szocialista országokat. 2. A CSKP hányadik kongresszusa hagy. ta jóvá a falu szocializálásának programját? 3. Mikor alakult meg a Német Demokratikus Köztársaság? Debrecen az ideiglenes nemzetgyűlés megválasztásának napjaiban Bulgária dolgozói lelkesen köszöntik a felszabadító Vörös Hadsereget Csehszlovák és szovjet katonák a duklai hágónál lépnek először Csehszlovákia területére A népi demokratikus forradalom egész időszakában népfrontkormányok működtek. A koalíciós kormányzás idején a népfrontban részt vevő demokratikus és parasztpórtok fokozatosan megtisztultak a jobboldali elemektől. Megvalósult a munkásosztály szervezeti egysége, megerősödött a kommunista póri vezető szerepe. A fejlődésnek ez a szakasza már a proletárdiktatúra megvalósításának szakasza 1947—1948-ban Magyarországon, Lengyelországban, RoVERSENYSZELVÉNY 9
