A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-22 / 42. szám
GONDOS KÉSZÜLŐDÉS r\eménden (Demandice) tavasszal ^modern kultúrházat adtak át rendeltetésének. A színház és mozitermen kívül megtaláljuk benne a korszerűen berendezett községi könyvtárat is. A szélesvásznú filmek iránt nemcsak a községben, de az egész környéken is nagy az érdeklődés. Egy-egy filmet többször is vetítetenek, mert sokan csak így jutnak jegyhez. Hivatásos és műkedvelő együttesek magyar és szlovák színdaraboka mutatnak be a szép kultúrházban. Nemrégen Dávid Teréz: Dodi című színművévél látogatott el a faluba a Komáromi Magyar Területi Színház. A nemzeti Front községi képviselői a hnb ülésterméhez értékelték a község fejlesztésében élért eredményeket, s megtárgyalták azt is, hogyan készülnek fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére. Stutika Gyula hnb-elnök közölte a megjelentekkel, hogy a lakosság az első félévben 9345 órát dolgozott a kultúrház építésén. Ezenkívül parkosítottak, tavaszi nagytakarítást végeztek, s kivették részüket az új gyógyszertár és az orvosi lakások előkészületi munkálataiból is. Az egyes tömegszervezetek szintén beszámoltak kulturális tevékenységükről1, és azt javasolták a hnb vezetőinek, hogy hangolják össze a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére történő előkészületeket. Minden tömegszervezet külön készít kulturális műsort, amelyet a Szovjetunió fejlődéséről szó-A deméndi folklór csoport tagjai ló előadásokkal tarkítanak. A hangosanbeszélőben minden vasárnap délután egyórás kulturális műsort adnak a tömegszervezetek. Ezeket a kulturális műsorokat a barátság hónapjában is tovább folytatják a hangosanbeszélőben. A Nőszövetség helyi szervezetének tagjai Énekel az egész család címmel vetélkedőt indítanak a magyar és a szlovák lakosság számára. Felelevenítik a régi szlovák és magyar népdalokat, bemutatják a táncdalokat stb. Pénzes István pedagógus, a községi könyvtár vezetője hetente háromszor tartja majd nyitva a könyvtárat, ahol az olvasók a szovjet irodalom legjobb műveiből válogathatnak. Hósz Éva mozifetelős azt kapta feladatul, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója előtti és utáni időszakra a legsikerültebb szovjet filmalkotásokat rendelje meg és vetítse le. Tóth György, az általános iskola igazgatója, a CSSZBSZ helyi csoportjának elnöke arról tájékoztatta a Nemzeti Front képviselőit, hogy a helyi szervezet tagjai hogyan készülnek a nagy jelentőségű évforduló méltó megünneplésére. Előadássorozatot indítottak, szovjet katonákkal találkoznak, filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadásokat tartanak stb. Lalik Julianna, a Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke önkéntes ; véradást kezdeményezett az évforduló tiszteletére. Már több mint 67 lakos vett részt az önkéntes véradásban. A CSEMADOK helyi szervezetének tagjai sem tétlenkednek. Ebben az évben már többször fellépett az éneklő csoport és a táncegyüttes, özv. Kajasz Józsefné és Príb'oj Mihályné irányításával a folklór csoport tagjai külön műsorral készülnek a nagy évfordulóra. A nézők gyönyörködhetnek majd a magyar kettősben, a mazúrkában a rezgős polkában, a magyar csárdásban, a zsidótáncban, a padegattában, a dudatáncban stb. Az esztrádcsoport és az éneklő csoport tagjai régi magyar népdalokkal kedveskednek a közönségnek. Belányi János HAZAI MAGYAR KULTÚRÁNKAT KÉPVISELTÉK EGY HASZNOS KIADVÁNY Négynapos magyarországi vendégszereplésen vett részt a CSEMADOK ipolyhídvégi (Ipefské Predmostie) helyi szervezetének Madách Imre Irodalmi Színpada és Kincskeresők folklórcsoportja. Bács-Kiskun megyében a lakiteleki Petőfi Sándor Művelődési Ház, Pest megyében pedig a toki Egyetértés Mezőgazdasági Termélőszövetkezet művelődési háza látta vendégül az együttest. A Kincskeresők folklórcsoport először a lakiteleki könyvbarátok klubjában mutatkozott be. Műsorában gömöri, medvesaljai, csallóközi és palóc népdalok, valamint széki táncdalok szerepeltek. A fellépés után a csoport tagjai megismerkedted dr. Kálmán Lajos zenetanárral és népzenekutatóval, valamint Zám Tibor íróval. A hagyományos lakiteleki Népzenei Találkozó szintén az ipolyhídvégiek toborzójával kezdődött. A lelkes csoport ügyesen illeszkedett bele a körülbelül 350 magyarországi énekes és 140 citerás népes táborába. A Kincskeresők Bo-RÖVIDEN A Vöröskereszt nánai csoportja tagjainak és a meghívott szülőknek dr. Michalíková gyermekorvos tartott előadást a gyermekbalesetek megelőzéséről. Akik jelen voltak az előadáson, érdekes dolgokat tudtak meg a témáról. Hasznos tudnivalókkal tértek haza. A gyermekorvos arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy óvatosak és körültekintők legyenek. Vagyis: vidonyi András vezetésével itt is méltón képviselték a hazai magyar kultúrát. Az irodalmi színpad a Lakiteleki Állami Gazdaság építőtáborában mutatkozott be a Csontos Vilmos verseiből készített Dalol a föld című összeállítással, valamint a Lezsák Sándor Homo Nyüzsgő c. vígeposzával. Tetszett a műsor. A szakemberek is elismerően nyilatkoztak a csoport munkájáról. A tábor lakói hoszszan elbeszélgettek a jelenlevő Csontos Vilmos költővel. A Kincskeresők folklórcsoport Tökön a Nyári Esték című műsorban lépett fel. Majd az irodalmi színpad tagjai a művelődési ház klubtermében a helybeli fiatalokkal találkoztak. A Madách Imre Irodalmi Színpad magyarországi vendégszereplése ékes bizonyítéka a két baráti szocialista ország internacionalista kapcsolatának. Kölcsönösen igényeljük egymás kultúrájának a megismerését, s ezzel a népek testvéri közeledésének ügyét szolgáljuk. — csk — gyázzanak gyermekeikre. Különösen nyáron, fürdés idején ajánlatos az elővigyázatosság, de nem fölösleges a gyermekek figyelmeztetése országúti vagy háztartásban történő balesetekre sem. Téma és előadás rendkívül figyelmet érdemlő volt. Sajnos kevesen voltak kíváncsiak az előadásra és az azt követő beszélgetésre. Mindössze kilenc szülő volt jelen. Pedig Nánán jóval több a kiskorú gyermekek száma. SÓKI ZSUZSANNA Nem érzek elég erőt, sem elhivatottságot arra, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága gondozásában a közelmúltban megjelent kiadványról, a Néprajzi közlések második kötetéről szakmai bírálatot mondjak. Mégis önkéntlenül tollat ragadtam, hogy papírosra vessem azokat a gondolatokat, amelyek a kiadvány áttanulmányozása közben formálódtak meg bennem. Milyen céllal készült, kinek szól ez a CSEMADOK Központi Bizottsága Néprajzi Albizottsága tagjainak gyűjtéséből származó, sorrendben a második szemelvénycsokor? A nagyközönségnek nem, az bizonyos. Hozzáférhetősége és jellege szempontjából mindazoknak nyújt lehetőséget a népi halászat, gyűjtögető életmód, családi és évközi szokásák, népi hiedelmek és hagyományok stb. egy-egy tájra, falura jellezmő formájának megismeréséhez, akik amatőr vagy szakképzett szinten érdeklődnek a néprajz, szűkebb értelemben a szlovákiai magyarság népi kultúrája iránt. Ezzel tehát kifejeztem a kötet nemes célját is: terjeszteni a tudást, az ismeretek rohamosan növekvő halmazát hozzáférhetővé tenni minél több ember számára (itt elsősorban a szakemberekre gondolok). Ilyen módon kialakítani egy adatbázist, amely alapja lehet a szlovákiai néprajztudomány lassan kibontakozó, a hatszázezres magyarság kultúrájával foglalkozó részének. Ezért lenne szükség sok-sok ilyen és ehhez hasonló gyűjteményre. Legideálisabb megoldásnak bizonyulna, ha minden múzeum és olyan intézmény, ahol az említett tudományággal foglalkoznak, időről időre kiadná gyűjtésanyagának egy részét. (Viszont meg kell állapítani, hogy a kiadványok nem érik el a céljukat, ha nem terjesztjük, kellőképpen őket). Emiatt is szerencsésnek találom az Adattár rovatot az említett kiadványban. Kérdőívek kiadására és gyűjtési útmutatók megjelentetésére is nagy szükség lenne annak érdekében, hogy az összegyűjtött anyag minőségileg minél jobb, alaposabb legyen. Erre a célra teljes mértékben megfelel a Magyarországon, a Néprajzi Múzeum gondozásában kiadott útmutató-sorozat. Szerintem sokat tehetne a Néprajzi Közlések szerkesztősége, hogy a sorozat anyaga nálunk is beszerezhető legyen. Úgy érzem, nem lenne akadálya egyegy ilyen kérdőív kinyomtatásának az említett gyűjtemény soron következő köteteiben. és még egy égető probléma: a szakirodalom ismertetése, terjesztése. A szlovákiai magyarság néprajztudományának (ha egyáltalán lehet már erről beszélni) fontos támasza, úgyszólván egyik kiindulópontja az anyaországi szakirodalom. Nem lenne hasznos, ha a Néprajzi Közlések, központi és egyben egyetlen ilyen jellegű kiadvány lévén, említésre méltatná a legújabban megjelent, nemcsak magyar, hanem bel- és külföldi munkákat, valamint más forrásműveket? Végezetül talán még egy gondolat: nagy szükségünk van az amatőr néprajzgyűjtők szorgalmára. Hiszen az alapanyag tökéletes ismerete nélkül elképzelhetetlen a szakember munkája. Éppen azzal tudnak segíteni, hogy minél több adatot tárnak fel, megteremtik a tudományos munka alapjait. Tóth Izabella 7
