A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-24 / 38. szám
bútorszövettel húzzák be. Egyik terméküket a legutóbbi brnói nemzetközi vásáron formaszépségéért, kiváló minőségéért „Arany diplomával" tüntették ki. A szövetkezet eddig húsz mintaboltot nyitott, ahol a fogyasztóközönség megrendelheti a kiállított bútorokat. Az érsekújvári szövetkezet a bútorgyártás terén a KGST keretében gyümölcsöző együttműködést folytat a szocialista országok bútorgyáraival. A redőnygyártó üzemegység a székesfehérvári kohászati és fémipari üzemmel kooperál. A székesfehérváriak szállítják a roletták készítéséhez szükséges alapanyagot, az alumíniumlemezeket, s ezeket itt szerelik össze Újvárott. A szövetkezet legnagyobb külföldi átvevő partnere a Lengyel Népköztársaság, ide tavaly 3 millió korona értékben exportáltok rolettát, de Lengyelországnak az idén még többre van szüksége. Mint Frantisek Dubran, a szövetkezet elnöke elmondotta, a Remeslosluzba idei termelési, illetve forgalmi terve 78 millió korona. Ezt a szövetkezet ötszáz dolgozója s a százötven ipari tanuló nemcsak hogy teljesíti, de lényegesen túl is akarja szárnyalni. A lelkes kollektíva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójának tiszteletére vállalta, hogy a szolgáltatásban teljesítményeiket 250 ezer koronával növelik és 1,5 millió értékű termékkel többet szállítanak a belső piacra, illetve exportra. Ezenkívül felajánlották, hogy 5000 órát dolgoznak munkahelyük és a jjárási székhely szépítésére társadalmi munkában. Amint a szeptemberben fennállásának huszonötödik évfordulóját ünneplő szövetkezet dolgozóinak eddigi munkáját, eredményeit ismerjük, biztosak vagyunk benne, hogy vállalásukat ezúttal is maradéktalanul teljesítik. BÚKOR JÓZSEF A SAJTÓ SEGÍTŐTÁRSAI Anekdotának tűnik a történet, pedig igaz. Az egyik CSEMADOK- szervezet összejövetelén a Hét egyik levelezőjétől megkérdezték: az újságírók valóban mindent tudnak? — Igen — szólt közbe ékelődve valaki —, de van olyan is, amit néha rosszul tudnak. — Ha esetleg így lenne, arra is van magyarázat — védekezett a kérdezett —, az újságírók ugyanis mindent másoktól tudnak meg. — Hogyan? — kapták fel a tréfás válaszra többen is a fejüket. — Kik azok a mások? — kíváncsiskodtak. Meg kellett azután magyarázni, hogy ide tartoznak a külső munkatársak, a tudósítók és a levelezők, sőt az úgynevezett informátorok is. Szerkesztőségi berkekben általában csak levelezőknek hívják őket, s elmondható, hogy az újságírók és a szerkesztőségek csak nehezen tudnának meglenni nélkülük. Ezért most, „rendhagyó” módon, a sajtónap alkalmából elsősorban róluk kívánunk megemlékezni, a Hét nagyszámú külső munkatársáról, akik mindenütt megtalálhatók, az élet valamennyi területén. Amint ez a lap fennállásának több mint két évtizede alatt bebizonyosodott bárki levelezője, tudósítója, külső munkatársa lehet a Hétnek. Mindegy, hol dolgozik, hivatalban, a munkapad mellett, a mezőgazdaságban vagy bárhol másutt, lehet munkás, pedagógus, orvos vagy mérnök. A lényeg az, hogy nyílt szemmel járjon a világban, észrevegye a környezetében zajló dolgokat, s ha úgy véli, vannak közte olyanok, amelyek a nyilvánosság, a lap olvasótábora elé kívánkoznak, vagyis közérdekűek, akkor ezt írja meg s tudósítását, beszámolóját küldje be a szerkesztőségbe. A tájékoztatásnak általában két módja van. A közvetett és a közvetlen információ. Közvetett, amikor valaki a lap szerkesztőjének vagy esetleg rendszeres levelezőjének mond el valamit. Például: itt vagy ott hogyan készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójának méltó megünneplésére, hogyan teljesítik a tiszteletére vállalt kötelezettségeket, vagy a CSKP KB májusi ülésének határozatai nyomán hogyan javult a közellátás és a szolgáltatások színvonala, stb. Amennyiben levelező jut ilyen tájékoztatás birtokában, akkor ezt papírra veti s beküldi a szerkesztőségnek, amely azután a kapott anyagot — ha az valóban közérdeklődésre tarthat számot — feldolgozza és közzéteszi a lap hasábjain. Elsősorban is, természetesen, magának a levelezőnek kell eldöntenie, hogy a kapott vagy beszerzett információ, maga a tény használható-e. Mert, hogy Makszim Gorkij megállapításával éljek: „A tény még nem a teljes igazság. A tény csupán nyersanyag, amiből még ki kell olvasztani, ki kell vonni a valódi igazságot.” Az olvasók az elmúlt évek során már sokszor meggyőződhettek róla és tapasztalhatják napjainkban is, hogy a Hét levelezői, tudósítói rendszerint idejében felfigyelnek az eseményekre. Igyekeznek tájékozódni környezetükben, működési területükön, hogy jól informálhassák a szerkesztőséget, a lap olvasótáborát. A legtöbb hivatalban, üzemben, társadalmi szervezetnél már ismerősként fogadják a levelezőt és készséggel állnak a rendelkezésére. Sokszor az utcán is megállítják egy kis véleménycserére. Jól esik ez a bizalom, még akkor is, ha a levelező tudja, hogy a tekintélynek, a megbecsülésnek és a szeretetnek ez a megnyilvánulása nem annyira a saját személyének, hanem sokkal inkább a Hétnek, a lap szerkesztőségének szól, amely ezt a megbecsülést pártos, osztályhű magatartásával, munkásságával a lap színvonalának állandó emelésével vívta ki magának. Nem csoda hát, hogy egyre növekszik a CSEMADOK KB képes hetilapjának olvasottsága, népszerűsége. A levelező, a tudósító tehát közvetlenül a lapba ír. Van a tájékoztatásnak egy másik módja is, amikor valaki akár személyesen, akár telefonon közöl információkat a szerkesztőséggel, az újságíróval. Egy dolog azonban mindkét esetben kötelező kell hogy legyen: ez pedig az információ megbízhatósága, pontossága és az informátornak a nyújtott tájékoztatásért érzett társadalmi felelőssége. Ez egyformán kötelezi az újságírót, a levelezőt és a tudósítót. A pontatlanság és a pongyolaság a lap tekintélyének, illetve hitelének csorbításán kívül sok egyéb kárt is okozna, ami pedig nem engedhető meg. A szocialista tömegtájékoztatási eszközök — a sajtó, a rádió, a televízió az egész népet, az egész társadalmat szolgálják, mint a szocialista állam és a CSKP jelentős ideológiai eszközei a párt és állami szervek határozatainak a marxista-leninista nemzetiségi politikának megvalósításában, a szocialista ember arculatának kialakításában. A Hét is ilyen eszmei-politikai eszköz, a CSEMADOK Központi Bizottságának fóruma, amelyen keresztül Csehszlovákia szocialista közösségének egyenjogú tagjai kölcsönösen tájékoztatják egymást' életünk minden jelentős eseményéről, a szocialista építés feladatainak teljesítéséről, eredményeiről. Ezért is megtiszteltetés a Hét levelezőjének, tudósítójának, a szerkesztőség segítőtársának lenni! KANIZSA ISTVÁN CSAK ÍGY TOVÁBB! Az Elektrosvit vállalatot, ennek érsekújvári (Nővé Zámky) üzemét országszerte, sőt mondhatni, a határokon túl is ismerik. Azt már azonban kevesebben tudják, hogy a vállalatnak van egy nagykéri (Milanovce) gyáregysége, amely nemrég ünnepelte fennállásának egyéves évfordulóját. Ebből az alkalomból szerény ünnepség volt a nagykéri gyáregységben. Felmérték ennek az egy évnek az eredményeit s kitűzték a következő évi feladatokat. Különösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésével, sőt túlteljesítésével büszkélkedhetnek a nagykéri gyáregység dolgozói. Pedig még csak — mondhatni — a kezdet kezdetén vannak. Hiszen mi az az egy év egy gyár életében? Tavaly 45 dolgozóval kezdték a munkát, azóta az alkalmazottak száma 140-re emelkedett, ennek 95 százaléka nő. Vagyis az üzem vezetőin, a mestereken kívül lényegében mindenki nő itt: 70 százalékuk háztartásbeli volt, mielőtt a gyárba került. Ennek ismeretében eredményeik kétszeresen megbecsülendők. Vállalásaik távirati stílusban: teljesítik, sőt ha csak lehet, túlteljesítik a hatodik ötéves terv feladatait, a munkahely s az üzem környékének szépítésére 400, a helybeli földművesszövetkezet megsegítésére 135 órát dolgoznak társadalmi munkában, valamennyien belépnek a szakszervezetbe és 15 tagot szereznek a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségnek, bevezetik az üzemben a munka minőségének emelését célzó szaratovi módszert. Mindezt maradéktalanul teljesítették, sőt a CSSZBSZ-nek 21 tagot szereztek, s azóta is már többen beléptek a szervezetbe. Most már a februári győzelem 30. jubileumi évfordulójára tesznek felajánlásokat, amelyek lényegében hasonló jellegűek, mint a korábbiak, csak éppen még jobban megemelték a mércét. Vállalásuk egyik érdekes mozzanata: elhatározták, hogy a jóhangú nagykéri lányokból, asszonyokból menyecskekórust, éneklő csoportot alakítanak, ezzel is hozzájárulva a gazdag nagykéri folklór, az itteni sajátos népdalkincs megmentéséhez, népszerűsítéséhez. Ha már a nagykériekről írunk, nem feledkezhetünk meg a vadászegyesület helyi szervezetének munkásságáról sem. A vadászok is értékes felajánlásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójának tiszteletére, és vállalásaikat becsületesen teljesítik. Tavasz óta már 900 facsemetét ültettek ki, hogy menedéket találjanak az apróvadak. Az új kultúrház építéséből is kiveszik a részüket, a helyi szervezet minden tagja vállalta, hogy nyolc órát dolgoz itt társadalmi munkában. Ezt a vállalásukat eddig már 65 százalékban teljesítették. Június első vasárnapján s ezt követően még jónéhány szabad délutánjukon lekaszálták az utak és az árkok mentén a szénát. A következő vasárnapon a CSEMADOK-tagokkal együtt felépítették a szabadtéri színpadot a kultúrparkban. Vadásznapot rendeztek. Természetesen a hagyományos őzgulyás sem maradhatott el. A műsoros esten a SZISZ- szervezet tagjai szórakoztatták a közönséget, különösen a tánccsoportnak volt nagy sikere. Júliusban folytatták a szénakaszálást; a tervezett 20 mázsa helyett 60 mázsát gyűjtöttek be, így lesz elég szálastakarmány télen a vad számára. A szemestakarmányt pedig úgy biztosították, hogy segítettek a szövetkezetnek az aratásban, főként a szalma betakarításában. Ebből a szervezet mind a 25 tagja kivette a részét. Mint minden szervezetnek, a vadászoknak is megvan a kidolgozott terve, így például az őzbakkilövés tervét eddig 60 százalékra teljesítették. Most már nagyban készülnek az őszi-téli vadászldényre. A vadászat is a természetvédelem egy része. A nagykéri vadászok mindent elkövetnek a korszerű vadvédelem érdekében, s vadászutánpótlásról is gondoskodnak, elsősorban az ifjúsági szervezet tagjaival igyekeznek megszerettetni ezt a nemes és népgazdaságig is hasznos sportot. GYURCSEK ILONA 3
