A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-17 / 37. szám
Anton Hlavac mérnök, az SZLKP komáromi (Komárno) járási bizottságának vezető titkára átadja a magas állami kitüntetést Jozef Mitúch elvtársnak MUNKÁJÁT NAGYRA ÉRTÉKELIK Jozef Mitúch, az SZLKP komáromi (Komárno) járási bizottságának pártmunkása 21 éve él Komáromban. Talán nem is akad a városban olyan ember, aki ne ismerné. Sokoldalú. Kiváló sportoló volt, 6—7 hangszeren játszik, kitűnően rajzol, de sokan a polgári gyászszertartást sem tudnák nélküli elképzelni. Mozgékony. Mindenütt ott van, ahol történik valami. Jozef Mitúchot a februári győzelem utáni években a Partizánskei Augusztus 29 Cipőgyárban fiatal munkáskáderek nevelésével bízták meg. Nemsokára tagja lett a CSKP- nak, és még nagyobb odaadással végezte munkáját. 1956-ban Komáromban folytatta nevelői tevékenységét. A munkásfiatalok körében nagy tapasztalatokra tett szert. Rendkívüli szervezőképességére hamar felfigyeltek, és komolyabb politikai feladatokkal is megbízták. A pártpolitika megvalósításában valamennyien részt veszünk, akik becsületesen dolgozunk — mondhatná valaki —, ettől függetlenül, Jozef Mitúch munkabírása szinte csodálatra méltó. Nem ismeri a fáradságot. Szabad idejében agitációs központok feldíszítését vállalja, kultúrcsoportok, fiatal táncosok munkáját irányítja, és már 20 éve tagja a város egyik legnépszerűbb zenekarának. Jó tulajdonságait még sorolhatnám. Én azonban egy további, példamutató erényéről akarok szólni. A proletár nemzetköziség eszméit hirdeti az emberek körében. Soha nem különböztet meg senkit nemzetiségi hovatartozása szerint. Egyformán örömét leli a magyar és a szlovák nemzetiségi kultúra ápolásában. Az elmúlt hónapokban is erről győzte meg ismerőseit. A CSEMADOK martosi (Martovce) kultúrcsoportja lázasan készült Gombaszögre, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége rendezte Országos Dal- és Táncünnepélyre. A segítségükre sietett. A zenekarnak nem volt bőgőse. „Beugrott“ bőgősnek. Négy éjszaka kottázta a magyar népdalokat, délutánonként pedig gyakorolt. Hozzájárult a martosiak sikeréhez. Amikor a Csehszlovák Televízió a martosiak fellépését is közvetítette, talán volt, akiben felvetődhetett a kérdés: „Mit keres ott Mitúch Jóska?“ A válasz nem nehéz: A népek barátságát és a proletár nemzetköziség eszméjét hirdette a jelenlétével. Politikai és kulturális tevékenységét nagyra értékelik a pártszervek. Munkája elismeréséül köztársasági elnökünk magas állami kitüntetésben részesítette 50. születésnapja alkalmából. A „Kiváló munkáért“ kitüntetést adományozta neki. KOLOZSI ERNŐ DICSÉRETET ÉRDEMELNEK A CSEMADOK érsekújvári (Nővé Zámky) helyi szervezetének kézimunka szakköre sokrétű tevékenységet fejt ki. Bencze Istvánné vezetésével a kör 1975 őszén alakult. A VII. Cuczor Gergely napokon mutatta be először a tagok munkáit nagy sikerrel. Tíz nap leforgása alatt 1400-an tekintették meg a kiállítást. Figyelmet érdemeltek Maráz Vincéné kalocsai népi hímzései, szép virágmintás képei. Ugyanúgy Esse Mihályné és Domanlzsa Györgyné munkái is. A horgolás többféle fajtájával találkoztunk a kiállításon. György Mihályné, Ladunga Károlyné és Szkucsan Márta martosi hímzésekkel jeleskedtek. Nagyon szépek az egyes tájegységek népi hímzései. Laurinec Margit, Chrupka Károlyné, Jócsik Jánosné munkáira gondolok. Antalig Józsefné, Balázs Jánosné és Nagy Kálmánné subái szintén figyelmet érdemlők. Oros Mária 25 000 őltésű asztalterítője érdekes munka. Veres Mihályné horgolt kézimunkái. Gólján Jánosné gyetvai hímzései, Csutora Beatrix, Barák Ildikó tűzfestéses munkái érdemelnek még említést. A szebbnél szebb kézimunkák olyan benyomást keltenek az emberben, mintha egy gyönyörű, rendezett virágoskertben járna. Ez a kiállítás is a CSEMADOK érsekújvári helyi szervezete kézimunka szakkörének jó munkáját dicséri. HOFER LAJOS SASKO JENŐ FELVÉTELEI KÖNYVTÁRLÁTOGATÁS Az ipolyszakállasi (Ipefsky Sokolec) Népkönyvtár figyelemre méltó tevékenységet fejt ki. Vezetője Vysehradszky Vilmos. Az olvasók ebben az évben már 2209 könyvet kölcsönöztek ki. Ez jóval több, mint amennyit terveztek. Jelenleg a könyvtárnak 155 olvasója van. Közülük 84 fiatal. Az utóbbi időben 152 új könyvvel gyarapodott az állomány. A néművelési teendők is részét képezik a könyvtár munkájának. Tizennégyszer állítottak össze propagációs anyagot a hangosanbeszélő részére. Könyvkiállítást hatszor, mesedélutánt pedig nyolcszor rendeztek a kicsinyek részére. Aki belép a könyvtárba, rögtön arra lesz figyelmes, hogy a polcokon szép rendben sorakoznak a könyvek. Felfigyeltünk persze hiányosságra is. Ez azonban nem a vezető hibája. Arról van szó, hogy az Irodalmi Szemlén kívül egyetlen szlovákiai magyar lap sem található meg a könyvtárban. A község nyugdíjasai elsősorban a Szabad Földművest, az Űj Szót és a Hetet hiányolják. A könyvtár négyezer kötettel rendelkezik, ennek kétharmada magyar nyelvű. Sajnos, csak kevés csehszlovákiai magyar író könyve található itt meg. Lovicsek Béla, Ozsvald Árpád és Csontos Vilmos művei a legkeresettebbek, de ezekből sincs egyetlen példány sem. A népkönyvtár vezetője szerint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának jegyében szeretnék a feladatokat igényesen megoldani. Fontosnak tartják a tagállomány további növelését. Ezután is rendeznek majd mesedélutánokat, kiállításokat, beszélgetéseket, versenyeket és vitákat. Örömmel hallottuk, hogy íróolvasó találkozók megszervezését is munkatervükbe foglalták. Az első találkozóra egy, a járásból elszármazott költőt hívnak meg. ÁBEL GÁBOR RÖVIDEN # Szép eseménynek lehettünk szemtanúi nemrégen. A párkányi általános iskola tanúlói emlékműsort adtak a hősök szobránál. Dániel Zoltán, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke ünnepi beszédben emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. A tanulók szavalókórusa Kovács István: A partizán álma című verskötetéből az Elő krónika című részt adta elő. A közönségnek tetszett a műsor. Koszorúzás után kigyúltak a lampionok és elindult a lampionos menet. A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség eszméjét hirdető ünnepség arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy nem szabad elfelejteni a múltat. HAJTMAN KORNÉLIA Kisdiákok a hősök emlékművénél MINDENRE TALÁL IDŐT Őszi Ilona amatőr rendezőink egyike. Egész fiatalon lett szerelmese a színpadnak. Az öntevékeny színjátszásban nemes célt lát, s az ezzel járó munkát társadalmi feladatnak tekinti. Minden szabad idejét a közösségnek szenteli. Ha kell, szerepel, ha kell rendez. Kulturális tevékenységgel igyekszik hozzájárulni az új ember neveléséhez. Gyarapítani akarja a nézők műveltségét és fejleszteni a szereplők beszédkultúráját. Mindehhez rengeteg energiára van szükség. Egy-egy színdarab bemutatóját úgy várja, mint a jó gazda a májusi esőt. Még fiatal, mindössze 25 éves, tele veui életkedvvel, és mindent megtesz a jó közösségi szellemért. Törődik színjátszó csoportja minden egyes tagjával, öt színdarabban játszott, a hatodiknál 1975-ben a rendezés nehéz munkáját vállalta. S ezzel a darabbal színjátszó csoportja második helyezést ért el a járási versenyen. A siker további munkára ösztönözte. S az eredmények sem maradtak el. Akárhol is szerepeltek, mindenütt rangos elismerésben részesült a munkásfiatalokból verbúvált színjátszó csoport. Az idei Jókai-napokon is találkoztunk velük. Ismét tudásuk legjavát nyújtották. A három első helyezés egyikét ők érdemelték ki a „Ma éj-" ŐSZI ILONA jel megnősülök” című vígjáték előadásával. Tavaly, a választások alkalmával figyelembe vették őszi Ilona önzetlen munkáját, jó szervezőképességét, és Szímőn, falujában a Nemzeti Front választási listájára került. Ma már a hnb képviselőjét tiszteljük benne. A Nyugat-szlovákiai Vízművek érsekújvári üzemében dolgozik. Munkahelyén is példás munkát végez. Minden fontos tömegszervezetben tevékenykedik. Mindenre talál időt, mert tenni akar a közösségért, amelyben él. Közéleti munkásságának elismerése is, hogy az idén tavasszal felvették a párttagok sorába. Búkor József 7 .
