A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-10 / 36. szám
területe és a rizs hektárhozama. Tökéletesítették a termelési eszközöket és fokozatosan haladnak előre a mezőgazdaság gépesítésében. 1973-ban a traktorok száma nyolcszorosára, a vízszivattyútelepek száma negyvenháromszorosára növekedett. Gyorsan nő a mezőgazdaságban alkalmazott műszaki káderek száma. A mezőgazdasági mérnökök és a műszaki középkáderek száma 1973-ban 100-szorosa, illetve 120- szorosa az 1955. évinek. Az egyéni, száma százszorta több, mint az 1939— 1940-es tanévben volt egész Indokínában. Ami a kultúra fejlesztését illeti,-az 1939. évi 1,57 millióval szemben 1972- ben 27,8 millió könyvet adtak ki. A francia megszállás 80 esztendeje alatt négy könyvtár működött egész Vietnamban. A népi kormány 192 nagyobb, valamint ezer és ezer kisebb könyvtárat létesített a tartományokban és járásokban. Ezenkívül olvasókörök tízezrei teszik lehetővé a vietnami embernek a könyvek és az a szövetkezeti és az állami mezőgazdasági termelés növekedése az állattenyésztés fellendüléséhez vezetett. 1974-ben a sertések száma az 1960. évihez viszonyítva a háromszorosára növekedett. A franciák uralma idején a közlekedési eszközök és a hálózat fejletlenek voltak. A szeptemberi forradalom, de különösen 1954 óta állandóan fejlődik és bővül a közlekedési hálózat. A hoszszú és széles országutak az ország minden részét összekötik és lehetővé teszik a kapcsolat-teremtést a testvéri és a baráti országokkal. Az 1973—1974-es években, tehát nem sokkal az amerikaiakkal folytatott háború befejezése után a vietnamiak helyrehoztak minden fő közlekedési vonalat s újjáépítették a megrongált hidakat. A megrongált vasútvonalakat is rendbehozták. Hai Phong, Hon Gai, Cam Pha, Cua Ong, Ben Thuy kikötőket alkalmassá tették kereskedelmi hajók fogadására. Légi híd köti össze az ország fővárosát néhány tartománnyal. Megdöbbentő adat, hogy a franciák uralma idején az ország lakosságának 90 %-a analfabéta volt. Idézünk néhány jellemző adatot. 1939-ben 100 ember közül csak három járt iskolába. 30 ezer emberre csak egy főiskolás jutott. Észak- Vietnamnak csak három Hanoiban működő középiskolája volt. A népi kormány rendkívüli erőfeszítéseit példázza, hogy 1958 végéig felszámolta az analfabetizmust. Ma már a községek többségében van általános iskola, s minden járásban működik középiskola. Minden harmadik vietnami iskolába jár. Hat és ötven év között minden második. A jelenlegi helyzet olyan, hogy évente a főiskolások újságok olvasását, természetesen az arra illetékes kulturális dolgozó vezetésével. Egyre nagyobb számban hoznak létre klubokat és kulturális központokat. Tizenhat központi és több mint hatvan területi művészegyüttes igyekszik kielégíteni a dolgozók kulturális igényeit. A mozik egyre népszerűbbek Vietnamban. 1973-ban 1661 filmet vetítettek. A népi kormány nagy gondot fordít egészségügyi intézmények létesítésére. Az 1939-es esztendőben 26 kórház, 61 szülőotthon és 507 rendelő működött az egész országban. 1975-ben már húszszor több a kórházak száma, nem beszélve a rendelőkről és szanatóriumokról. Északon a községek 90 százalékában van már rendelő. Minden járásnak van korszerűen felszerelt kórháza. 1972-ig 80 ezerre növekedett az egészségügyi káderek száma. Több mint 25 ezer orvos és ápolónő teljesít szolgálatot. Az egészségügyi intézmények létesítésével alapvetően megjavult az emberek egészsége. Meghosszabbodott az emberek élete. A gyermekhalandóság minimálisra csökkent. Egyszóval a Vietnami Demokratikus Köztársaság a szeptemberi forradalom után, a népi hatalom éveiben a fejlődés nagy útját járta meg. S a két Vietnam egyesülése, a békés építőmunka lehetősége biztató távlatokat nyit a sokat szenvedett vietnami népnek. KÉRDÉSEK: 1. Mi lett Saigon új neve a két Vietnam egyesülése után? 2. Melyik évben egyesült Észak- és Dél- Vietnam? 3. Nevezze meg az ország egyik nagy haiphongi ipari létesítményét. 9 Vietnami ■ ■ Köztársaság Panelhóz-tömbök épülnek 4*r Hanoiban /Kr ffly /jG6(/
