A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-27 / 34. szám
KÉPES KRÓNIKA Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a CSKP KB Elnökségének javaslatára a Szocialista Munka Hőse cím aranyfokozatát és a Klement Gottwaid Érdemrendet adományozta Vasil Bil'aknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának 60. születésnapja alkalmából. — Képünkön: Gustáv Husák a CSKP KB Elnöksége tagjainak jelenlétében köszönti a 60. születésnapját ünneplő Vasil Bil'akot. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök jelenlété, ben fogadta azt a küldöttséget, amelyet Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára vezetett abból az alkalomból, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági üzemei augusztus 8-án 100,5 százalékra teljesítették a gabonafelvásárlás tervét. — Képünkön: a küldöttség tagjai aratási koszorút és jelképesen új kenyeret adnak át Gustáv Husáknak. A NEUTRONHALAL ELLEN A politikai eseményekkel kapcsolatos legtöbb beszélgetés az utóbbi napokban a neutronbomba körül folyik. Millió és millió ember Keleten és Nyugaton tiltakozik az új gyilkos fegyver gyártása ellen, másik oldalon a háborús kalandok hívei újjonganak, mondván, sikerült olyan fegyvert feltalálni, amely az USA vezetői szerint is „tiszta és humánus". Jellemző ezeknek az embereknek a gondolkodásmódjára, hogy egy tömegpusztító fegyvert „tisztának" és „humánusnak" neveznek. De nézzük meg közelebbről, mi is az a neutronbomba. Lényegében olyan fegyver, amely rakéta vagy tüzérségi lövedék formájában juttatható el a célpontba, ahol a töltet erejétől függően kisebb vagy nagyobb körzetben elpusztít minden élőlényt, de aránylag sértetlenül hagyja az anyagi javakat, a haditechnikát stb. Például ha egy városra ledobnak egy neutronbombát, ott 24 SZARKA ISTVÁN 50 éves Szarka István, az Új Szó főszerkesztő helyettese ötvenéves. Ebből az alkalomból Ludovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta az ünnepeltet, és átnyújtotta neki az „Országépítésben szerzett érdemekért" állami kitüntetést, amelyet sokéves áldozatkész politikai és újságírói tevékenységéért a köztársaság elnöke adományozott. Mi, a Hét szerkesztői is csatlakozunk a jókívánságaikat kifejezők népes táborához, azt kívánva, hogy továbbra is jó erőben és egészségben folytassa politikai és újságírói tevékenységét. órán belül elpusztul minden élet, és a támadó csapatok puskalövés nélkül birtokba vehetik a várost. Hurrá! Sikerült tehát az embernek feltalálni egy olyan fegyvert, amellyel önmagát elpusztítja, de megmaradnak az anyagi értékek, az anyagi javak, most már csak az a kérdés, hogy kinek maradnak meg, ha nem lesz ember! Furcsa humanizmus. Minden hírveréssel ellentétben először is tudni kell, hogy a neutronfegyver az atomfegyverek családjába tartozik, még akkor is, ha a klasszikus atomfegyverek és a neutronbomba között vannak is különbségek. Szakemberek általában így jellemzik a neutronbomba és a klasszikus atombomba hatása közötti különbséget: a hagyományos atomfegyverekkel ellentétben — amelyek a robbanás után hosszú időre radioaktív fertőzés következtében hozzáférhetetlenné teszik a robbanás területét — a neutronbomba felrobbanása után 24 óra elteltével már veszélytelenül bemasírozhat a hadsereg a robbanás sújtotta területre. Az új fegyver lényegét a gyors neutronok képezik, amelyeknek óriási mozgási energiájuk van és áthatolnak minden anyagon. Hatása az emberi szervezetre megsemmisítő. Ugyanis az emberi szervezetben ezek a gyors neutronok átadják energiájukat az emberi sejtekben lekötött hidrogén atommagnak és ezzel bomlást idéznek elő, ami a sejtek megsemmisítéséhez vezet. A sejtek persze nem pusztulnak el azonnal, de attól függően, hogy az ember milyen távolságra van a robbanás központjától, a halál 24 órán belül, de egy hét vagy egy hónap elmúlásával is beállhat. A klasszikus atom- vagy hidrogénbomba robbanása következtében létrejött légnyomás, hőenergia, valamint alfa-, béta- és gammasugárzás a bomba kaliberétől függően bizonyos körzetben egyetlen másodperc alatt százezrek halálát okozhatja. A neutronbomba lényegében ugyanennyi ember halálát okozhatja, csak nagyobb szenvedés árán. Ez lenne benne a humánus? Mégis hát miért igyekeznek az amerikai politikusok és tudósok — köztük Teller Ede, a „hidrogénbomba tiszta, — bizonygatni a neutronbomba tiszta, humánus voltát. A válasz igen egyszerű. Az amerikai politikai életben már régebben megfigyelhető az a törekvés: szeretnék a közvéleményt meggyőzni arról, nincs semmi különbség a hagyományos és az atomfegyverek között. És egy esetleges háborúban való bevetésük semmivel sem erkölcstelenebb, mint a hagyományos fegyverek bevetése. Vagyis az atomfegyverek gyártásának A Cruise cirkáló rakéta, amely 60 méter magasságban hétszáz kilométeres sebességgel repülhet a cél felé szószólói a neutrombombán keresztül akarják a közvéleménnyel elfogadtatni az atomfegyverek „legalizálását". Illetve azt, hogy azok ugyanabban az elbírálásban részesülnek, mint a hagyományos fegyverek. Ezért igyekeznek az amerikaiak úgy beszélni a neutronbombáról, mintha az nem tartozna az atomfegyverek közé. Ezért igyekeznek „tisztának" és „humánusnak" feltüntetni. Az amerikai politikusok és a neutronbomba propagátorai érveléseiknél az amerikai közvélemény naivitásával is számolnak. Úgy tüntetik fel ugyanis a neutronbombát, mintha az lehetővé tenné az amerikaiak számára, hogy háború esetén puskalövés nélkül végigmasíroz-A neutronbombát a Lance típusú lézerirányitású rakétákkal tervezik kilőni zanak a világon. Az ilyen elképzelés kiviláglik azokból a hírekből is, amelyek arról szólnak, hogy a közeljövőben a NATO egyik hadgyakorlatán már képletes neutrontámadást fognak végrehajtani egy kilencezer lakosú ún. „ellenség által megszállt" város ellen, majd azt követően 24 órán belül puskalövés nélkül megszállják a várost. Ezek a taktikai elképzelések csak arról nem beszélnek, hogy egy valóságos háború esetén mit fog csinálni a neutronbomba felrobbanása után az úgynevezett ellenséges hadsereg azon része, amely a neutrontámadás hatásán kívül van, vajon ezek békésen fogják-e szemlélni és kivárni, amíg a támadók bevonulnak a városba. Ugyanis ha a támadó katona bizonyos idő elteltével veszélytelenül hatolhat be a robbanás sújtotta területre, miért ne tehetnék meg ugyanezt a védekező hadsereg tartalékegységei is és ebben az esetben kezdődhet minden elölről. A másik dolog: az amerikai vezetők úgy akarják feltüntetni, mintha a neutronbomba az USA örökös monopóliuma lenne. Márpedig minden ember számára teljesen világos, hogy ezzel a fegyverrel előbbutóbb a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres erői is rendelkezni fognak. Ez nem is lehet másként, ha az USA nem mond le a neutronfegyverek gyártásáról. A haditechnika egész történelmi fejlődése azt igazolja, hogy mindenkor minden fegyvernek megtalálták az ellenszerét, és ez alól a szabály alól a neutronbomba sem kivétel. Perszet itt és ebben van a fő veszély, hogy az amerikai vezetők a stratégiai fegyverek korlátozása és új tömegpusztító fegyverek gyártásának betiltása helyett rá akarják kényszeríteni a világra a fegyverkezési versenyt, aminek eredményeképpen azokat a milliárdokat, amelyek a népek jólétét és kultúráját szolgálhatnák, az érdekelt államok fegyverek gyártására fordítják, ami egyben azt is jelenti, hogy a világ igen közel kerülhet egy végzetes katasztrófához. A neutronbomba puszta léténél ugyanis sokkal veszélyesebb az amerikai tábornokok és politikusok gondolkodásmódja, mellyel az egész emberiség sorsát teszik kockára. — vj — 5
