A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-13 / 32. szám

RAGYOGJON A KONYHA! A lakás talán legfontosabb helyisége a konyha, ahol mindig akad tenniva­ló. Az egész család részére itt készül az étel, szinte állandóan, tehát min­dig különös gondot kell fordítani a tisz­taságára. A konyha tisztítására elegen­dő egy szivacs és megfelelő tisztítószer. Legjobb a folyékony tisztítószer, mely­­lyel a bútort, mosogatót, műanyag tár­gyakat egyaránt lemoshatjuk. A háziasszonyoknak legtöbb gondot a sütő adja, mivel szinte állandóan zsíros ételek készülnek benne. A sütőt minden használat után gondosan ki kell törölni, ezen felül pedig kapható speciális tisztítószer, mely a sütő legel­dugottabb zugát is alaposan kitisz­títja. A gáz- és villanytűzhelyek főzőfelü­letét is gondosan tisztán kell. tartanunk, mert ha egyszer odaég a kifutott étel vagy a kifröccsent zsiradék, nehezen boldogulunk vele. Legjobb erre a cél­ra Zuzka-port használni. Fontos tudnivaló, hogy a mosogató­­rongyot ugyanúgy mint a felmosóron­gyot tisztán kell tartanunk, mert egy idő után bő baktériumforrássá válik. Amilyen sűrűn csak tehetjük csinál­junk alapos nagytakarítást a konyhá­ban, amikor mindent elmozdítunk a he­lyéről. BONEY M. Három temperamentumos énekesnő: Liz Mitchell, Maizie Williams, Marcia Barret és egy fürge lábú, mély hangú, tüzes jamajkai: Bobby Farrell — ők al­kotják — több tagú vokálkísérettel — a világhírű Boney M. együttest. Mind a négyen Jamajkából származ­nak, s tulajdonképpen itt, Európában találkoztak először és 1974-ben meg­alakították együttesüket. Azelőtt Liz a Les Humphries Singers tagja volt, Mai­zie Londonban énekelt és Marcia az NSZK-ban szerepelt először énekesnő­ként. Bobby több együttessel, főképpen Hollandiában énekelt. Három évvel ezelőtt ellenben meg­alakult a BONEY M. és azóta már be­járták szinte az egész világot. Nagyle­mezük is megjelent már. Két legismer­tebb slágerük: a Daddy Cool és a Sunny. KONTÁR GYULA FELVÉTELE A GYERMEK ÉS A TERMÉSZET Élettapasztalataim alapján kialakult mély meggyőződésem, hogy a szép tájnak a gyermek szellemi fejlődésére gyakorolt hatása messzemenően meg­haladja a pedagógus hatását, s egyet­len nap, amelyet a gyermek a szabad­ban, az erdőben, a mezőn tölt el, s felszabadultan, kitárt szívvel fogadja be a természetből feléje áramló gon­dolatokat, üzeneteket — többet ér, mint az iskolapadban eltöltött hetek — írta a nagy orosz pedagógus, Usinszkij már a múlt században. így van ez va­lóban? A benyomások intenzitása attól függ, milyen képességgel rendelkezik a gyer­mek a természet szépségének befoga­dására. Ez a készség nem alakul ki egyik napról a másikra, ezért a csa­ládnak és az iskolának kell törődnie céltudatos fejlesztésével. A hasonló elemek (pl. a napkelték, napnyugták, tavasszal a virágbaboruló tájak) fel­idézése az emlékezetet fejleszti, s u­­gyanekkor összehasonlítási lehetősé­geket biztosít a különböző esztétiku­mok értékelésére. Az értékelés alap­ján fejlődik az ízlés és kialakul az értékelési skála: „csúnya — szép — szebb — legszebb“. A természet szépsége, nagyszerűsége iránti érzék kialakításának feltétele, hogy minél több időt töltsünk a sza­badban, tegyünk több kirándulást, tu­ristautat, járjuk az erdőt, mezőt, ne sajnáljuk ettől az időt és fáradságot. Mutassunk ebben példát gyermekeink­nek. Arra is tanítsuk meg a gyermeket jó korán, hogy nem kell kazalszámra letépni a virágot, ha az otthon mara­dottaknak virágcsokorral akar kedves­kedni, annyit szedjen, amennyi egy csokorba kell. Tegyük lehetővé a gyer­mek számára, hogy saját élményeket szerezzen, de azért irányítsuk óvato­san, míg meg nem tanul a saját sze­mével látni. A természetjáró ember harmonikusan, kiegyensúlyozottan fej­lődik. Dr. Szeberényi Judit 21

Next

/
Thumbnails
Contents