A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-13 / 32. szám
A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN % % % Egy példa: Zdeno Gajdos szülővárosában, Breznóban meggondolatlan és indulatoskodó fiatalember hírében áll. Különösen ittas állapotban szeret heveskedni... A közelmúltban történt, hogy a breznói italboltok egyikében a pohár fenekére nézett, és enyhén részeg állapotban elhatározta, hogy ellátogat a közeli környéken lakó barátnőjéhez. Az odajutás problémáját sajátos, egyéni módszerrel kívánta megoldani: egyszerűen „lestoppolta”, megállította az első arra haladó motorkerékpárost s erélyesen felszólította, hogy szállítsa őt a kívánt helyre. Amikor a motor tulajdonosa visszautasította ezt a kérést, durván megtámadta és tettlegesen bántalmazta az illetőt azzal a szándékkal, hogy elvegye tőle a járművet! A kíméletlen dulakodásnak rendőrségi kihallgatás, majd bírósági eljárás lett a vége. Az ügyész GajdoSt garázdasággal vádolta, akinek súlyosbította helyzetét, hogy a múltban több ízben megbüntették már hasonló erőszakosságért és fosztogatásért. A Banská Bystrica-i Járásbíróság ezúttal Zdeno Gajdoét négy évi feltétel nélküli fegyházbüntetésre ítélte és elrendelte nála a kötelező alkoholelvonó kúrát. zott. Azzal zavarta a vendégeket, hogy egy teljes hangerővel bömbölő magnetofont tartott oda a vendégek füléhez, majd nyilvánosan, a kertvendéglő egyik asztala mellett testi szükségletét végezte el. Amikor a személyzet rendőrt hívott, Slezák durván sértegette a közbiztonsági testület tagjait, a legdurvább jelzőkkel pedig a járási rendőrparancsnokság vezetőjét illette. Néhány nappal később az esti órákban a városka állomásának épületét szemelte ki erőszakoskodása színhelyéül. Itt találkozott Bronislav Smolárikkal, aki azon az estén Slezák bűntársává szegődött. Elhatározták, hogy közösen megző támadása után egy heti orvosi kezelésre szorult. Slezákot az ügyész többrendbeli törvénysértéssel vádolta és a Bratislava-vidéki Járásbíróság büntető tanácsától — az eset társadalmi veszélyességére való tekintettel — szigorú ítéletet kért. A főtárgyaláson Slezák tagadott és hazudozott .. Például azt, hogy ő nem vett részt az állomáson történt rablótámadásban, ellenkezőleg: csupán szét akarta választani a kakaskodó, majd egymásnak támadó Bronislav Smolárikot és Ivan H.-t! A jegyzőkönyvek s tanúvallomások alapján azonban fény derült a való igazságra, és a bíróság Slezákot hat esztendei szigorított fegyházbüntetésre ítélte. Ezt a döntést, Slezák fellebbezése badságvesztéssel járó büntetést kapnak. Mindez számokban is kifejezhető: garázdaság, fosztogatás vádjával a szlovákiai bíróságok — első fokon — évente mintegy 230—250 vádlott ügyében ítélkeznek és döntéseik 93 százaléka feltétel nélküli szabadságvesztésről intézkedik. A törvény ilyen jellegű „vitézekkel” szemben nem ismer kíméletet: aki más személlyel szemben erőszakhoz folyamodik vagy testi bántalmazással egybekötve megfosztja személyi vagyonától három esztendőtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető! Aki egy-egy szervezett galeri tagjaként vesz részt verekedéssel, testi bántalmazással egybekötött rablótámadásban, öttől tizenkét esztendeig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Tizenöt évi szabadságvesztéssel — kivételes esetben halálbüntetéssel — az a tettes sújtható, aki a garázdálkodás és fősz-GARÁZDASÁG KONTÁR GYULA felvétele Egy másik példa: Veiké Teriakovce községben (rimaszombati járás) történt, hogy Stefan Horváth az esti órákban — amikor már elfogyott a pénze és nem volt miből italt vásárolnia — megtámadta a munkatársát s erőszakkal pénzt követelt tőle. Amikor kívánsága visszautasításra talált, Horváth megtámadta és durván bántalmazta kollégáját, majd erőszakkal elvette tőle a pénztárcáját. A károsult fél gyógyulása két heti táppénzállományt vett igénybe. Más alkalommal — ugyancsak ittas állapotban — Horváth egy védtelen nőn nemi erőszakot kísérelt meg. Szinte természetes, hogy mindkét esetnek „összevont” bírósági utójátéka lett és Stefan Horváthot a Rimaszombati Járásbíróság négy esztendei szabadságvesztésre ítélte. Az államügyészség ellenben fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen. Indoklásában rámutatott a vádlott által elkövetett garázdaság és erőszak nagyfokú társadalmi veszélyességére, valamint arra is, hogy Horváth már büntetett előéletű s lakhelyén, illetve munkahelyén egyaránt rossz hírnévnek örvend. E súlyosbító körülmények figyelembe vételével a döntés megszigorítását kérte. A másodfokú tárgyalás során a bíróság helyet adott a fellebbezésnek, semmisnek nyilvánította az első fokú ítéletet és Stefan Horváth fegyházbüntetését öt és fél esztendőre emelte. És végül egy harmadik eset: Jozef Slezák nagyon rossz hírben állt lakhelyén, Malackán. Különböző erőszakos és garázda tettekért három ízben érte őt bírósági büntetés, ám Slezák-semmit sem okult a törvényesség és a jogrend képviselőinek intelmeiből. A közelmúltban újabb három alkalommal ragadtatta el magát erőszakos, erkölcsromboló és garázda tettekre. Először ittas állapotban látogatott el a malackai Kasíno-vendéglőbe, ahol asztaltól asztalhoz járva zaklatta a vendégeket és szemtelen hangnemben felszólította őket, hogy fizessenek neki egy-egy kört... Amikor „kérelme” süket fülekre, viselkedése pedig visszatetszésre talált, a jelenlévők egyikére székkel támadt. Egy héttel később a malackyi Kertvendéglőt kereste fel, ahol viselkedésével ugyancsak közbotrányt okotámadják az állomás épülete előtt várakozó Ivan H.-t és kifosztják. Belekötöttek hát áldozatukba és amikor az védekezni próbált, durván tettlegesen is nekiestek. Ivan H. egy alkalmas pillanatban futásnak eredt a támadók elől, de Slezák és Smolárik üldözőbe vették s amikor utolérték, még durvábban bántalmazták. Az ütésektől az áldozat a földre zuhant. Ekkor kitépték kezéből a táskáját, ahonnan kiemelték az 1190 koronát tartalmazó pénztárcáját és futólépésben eltűntek a zsákmánynyal. Ivan H. a két garázda bűnöalapján, a kerületi bíróság újratárgyalta és megerősítette az első fokon született bírói döntést. §§§ — A garázdaság, az erőszak és a fosztogatás a társadalmilag legveszélyesebb s ezért a legszigorúbb elbírálás alá tartozó bűnügyek közé tartozik — kapja a tájékoztatást a riporter az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának illetékes ügyosztályán. — A bírósági tárgyalótermekbe kerülő tettesek általában feltétel nélküli szatogatás közben áldozatának halálát okozta. Ezekben a bűnügyekben bíróságaink valóban a legnagyobb szigorral járnak el. Gyakorta előfordul, hogy egy doboz cigarettát vagy öngyújtót, esetleg tíz-húsz koronát „eredményező” rablótámadásért három-négy évi börtönbüntetést szabnak a vádlottra. Az ugyanis, hogy az áldozatot nem érte komoly anyagi veszteség nem jelent enyhítő körülményt; perdöntőnek a garázdálkodás társadalmi veszélyességét tekintik az ügyészségek és a bíróságok egyaránt... Nos, esetleg néhány cigarettáért vagy egy húszasért három évi fegyházbüntetést kapni — ez nagyonis elgondolkoztató arány ... De egyben figyelmeztető is! (M) EMBERI SORRMT 17
