A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-02 / 26. szám

I

rak neve még az időszámításunk előtti 4—2. évezredben Mezopotámia déli részén lakó, ismeretlen eredetű suméroktól származik, és jelentése — a Nap országa, világosít fel nem sokkal Bagdadba érkezésünk után Abu Musztafa, az INA, az iraki sajtóügynökség munkatársa, aki a két csehszlovák újságíró fogadására a repülőtéren megjelent.

Dilemmámat, hogy elsősorban az ország múltjával vagy jelenével ismerkedjem-e, maguk iraki barátaink oldották meg a mindkettőre kiterjedő program összeállításával. „Ismerni kell a múltat, hogy az ember megértse a jelent" — mondta Abu Musztafa, amikor beléptünk az Iraki Múzeumba, ahol több ezer év emlékei sorakoznak.

Ilyenek voltak az első munkaeszközök, amelyeket nyolc-kilencezer évvel ezelőtt használtak. De vannak itt 40— 60 ezer évesre becsült leletek is, a Sanidar falu környéki lelőhelyekről. Az ősi sumér kultúra nemcsak az irakinak, de az általános emberi kultúrának is része. A suméroknak tulajdonítják az ékírás feltalálását. A sumér mint élő nyelv i. e. 1800 körül halt ki, de vallási szertartásokban és a tudományban még évszázadokon át tovább élt. Az ókori Keleten ugyanazt a szerepet töltötte be, mint nyugaton a középkorban a latin. Az emberiségnek első nyelve, amelyről írásos feljegyzések maradtak. Legrégibb emlékei az i. e. 3. évezred elejéről származnak.

Moszulban, Irak második legnagyobb városában tett látogatásunkkor már valamivel közelebb jutunk időszámításunk kezdetéhez. Moszullal szemben, a Tigris bal partján láthatók ugyanis a kujundzsiki és nebbi-junuszi romhalmok, azon a helyen, ahol valamikor Asszíria ősi fővárosa, Ninive állott. Ninive kezdetben Asszíria egyik fő kulturális és vallási központja volt, majd — miután Szanherib ide tette át székhelyét — az i. e. 8 századtól a birodalom fővárosa. I. e. 612-ben a babilóniaiakkal szövetkezett médek lerombolták. Maradványait a 19. század közepén végzett ásatások során hozták felszínre. Ekkor találták meg Asszurbanipal király kb. 20 ezer agyagtáblából álló könyvtárát is, ezt —- a tudományok történetében szinte példátlan — gyűjteményt. Az iraki kormány rengeteget áldoz a műemlékek védelmére, restaurálására. Ninivének már helyreállították kiterjedt városfalait és csodálatosan szép kapuit.

Bár még csak március eleje volt, itt már teljes pompájában kibontakozott a tavasz. Iraknak ebben a részében — tavasszal és ősszel — aránylag sok a csapadék, ezért a földek megműveléséhez nincs szükség költséges öntözőrendszerre. A mezőgazdasági termelés még

A Bagdad Palace szálló

Szemirámisz függőkertjeinek — az ókor hét csodája egyikének romjai Babilonban

Iraki fiatalok hétvégen a Habbanije- Az Iraki Múzeum

tónál bejárata

zömmel meglehetősen primitív eszközökkel folyik, a gabona átlagos hektárhozama 10 métermázsa körül mozog. Kitűnő eredményeket érnek el a Moszuli Egyetem mintagazdaságában. Az egyetem mezőgazdasági kara nemcsak a beiratkozott diákokat tanítja, hanem a tartomány parasztjait is, különböző tanfolyamokon igyekszik megtanítani őket, hogyan lehet 40 mázsás hektárhozamokat elérni.

Irak több ezer éves történelmét nehéz lenne néhány mondatban felvázolni, erre most nem vállalkozunk. Mezopotámia újabbkori történelme az arabok térhódításával kezdődik, akik az i. sz. 636. évben létrehozták a hat évszázadon át fennálló bagdadi kalifátust. Utánuk 1258-ban a mongolok hódítása, majd 1638-tól 1918-ig török uralom következett. 1918-ban az előrenyomuló indiai és brit csapatok kiűzték a törököket s megszállták Irak nagy részét. Irak királyság formájában brit mandátumterület lett.

1946-tól kisebb megszakításokkal II. Fejszál nevében az angolbarát Nuri Szaid miniszterelnök gyakorolta a hatalmat diktatórikus jogkörrel. 1954-ben feloszlatta a parlamentet, betiltotta a politikai pártokat és a szakszervezeteket, majd 1955 novemberében Nagy- Britanniával, Törökországgal és Pakisztánnal együtt létrehozta a bagdadi paktumot. Közben azonban már érlelő-16