A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-13 / 32. szám

Következő számunk tartalmából:

Varga Erzsébet:

HOL SZÜLETETT AZ ESTI HARANGSZÖ?

Pavel Hasko:

Ml KELL

A BOLDOGSÁGHOZ?

A Hét ankétja: FÁKLYAHORDOZÖK

AZ ÉLTETŐ VÍZ

Mészáros József: BRAVÓ, LÁNYOK!

' ■> Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei

r >

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, •Főszerkesztő-helyettes: Ozsvald

Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási

szám: SÜTI 6/46.

z utóbbi években gyakrabban hallhattunk, olvashattunk az aranyosmaróti (Zlaté Moravce) Calex nemzeti vállalatról. S azt is hozzá kell tenni rögtön: nem éppen elismerő, dicsérő szavakat. A vásárlók körében egyfajta bizalmatlanság alakult ki az üzem termékei, elsősorban a hűtőgépek iránt, aminek az lett a következménye, hogy nagy mennyiségű eladatlan áru halmozódott fel az üzletekben, később pedig már a gyár területén is, mivel a kínálat jóval meghaladta a keresletet. A mélypontra 1973—74 táján érkeztek el, azóta — a hathatós intézkedések jóvoltából is — egyre javul a helyzet. Sokan kérdezték akkoriban — szakemberek és nemszakemberek egyaránt —, hogy mindez tulajdonképpen hogyan történhetett meg, ráadásul éppen a Calexszal, amelynek termékei mindig megbízhatóak, külföldön és belföldön egyaránt keresettek voltak? Nos, ha kissé leegyszerűsítjük a dolgot, azt válaszolhatnánk a feltett kérdésre, hogy a Calex-gyártmányok (furcsa módon) azért nem fogytak, mert jók voltak. Tudniillik azok a korábbi, öt-tíz évvel ezelőtt (vagy még annál is régebben) készült hűtőgépek, amelyek alapjában véve meghibásodás nélkül, megbízhatóan működtek éveken át, nem sok gondot okozva tulajdonosaiknak, akik épp ezért — fittyet hányva a divatnak és a fejlődésnek — ragaszkodtak ezekhez a régi típusú berendezésekhez, s új hűtőgép vásárlására csak a legvégső esetben szánták el magukat. (Miloslav Kófta, a Calex igazgatóhelyettese: „A hűtőgép az esztendők múlásával az ember szívéhez nő. Akárcsak valamilyen bútordarab. Ha meghibásodik, a tulajdonos a szerelőkhöz megy, nem az üzletbe, sokszor még akkor is, amikor pedig titokban már érzi, hogy egy nagyobb hűtőre lenne szüksége. Hogy ne menjek messzire, itt vagyok példának én. A hűtőgépem idestova húszéves, a feleségem többször is mondta már, hogy vegyünk egy újat, én azonban ahhoz a régihez ragaszkodom. Majd ha teljesen használhatatlanná válik, akkor veszek újat.”)

A Calex évente több mint 200 ezer hűtőgépet gyárt. Elméletileg ennyire van szükség a kereslet kielégítésére. A valóságban viszont ennél kevesebb fogy el. A szakemberek azonban arra számítanak, hogy néhány év múlva a régi típusú fridzsiderek mégiscsak kicserélődnek, s akkor jelentős mértékben megnő a hűtők iránti kereslet. Természetesen addig sem ülnek tétlenül, hiszen a vásárló mindig a legújabbat és a legjobbat keresi, s kivált amikor árubőségvan, joggal válogat is a különböző, hazai és külföldi termékek között. (Miloslav Kóna: „A legtöbb Calexgyártmányra érvényes a licensz-tisztaság; ez azt jelenti, hogy egy berendezés valamennyi alkatrészét idehaza fejlesztettük ki. A licensz-tisztaság jelentősen megnövelheti egy termék versenyképességét a külföldi piacokon, feltéve persze, ha egyébként is megfelel a legkorszerűbb követelményeknek. Továbbra is azt az elvet valljuk, hogy elsősorban a hazai kutatás eredményeire támaszkodjunk, s csak kisebb mértékben alkalmazzuk a külföldről, nem egyszer valutáért vásárolt gondolatokat.”)

2