A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-06 / 31. szám
Következő számunk tartalmából: Lacza Tihamér: VÁLTOZATOK EGY TÉMÁRA Gál Sándor: STÓSZ 1977 FÁBRY ZOLTÁN SZÜLETÉSÉNEK 80. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZÜNK Dusek Imre: VÉRREL ÍRT TÖRTÉNELEM A Hét versenye: A NAGY OKTÓBER ÉS A VILÁG Címlapunkon M. VODÉRA, a 24. oldalon PRANDL SÁNDOR felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6'46. — Általában megterem az 50 mázsa hektáronként. Hol kevesebb, hol több egy-két mázsával. — A kapásnövényekről még nem esett szó. — A Vasmű közelsége miatt kapásnövényeket nem termesztünk. Pontosabban: nem termeszthetünk. A levegő és a talaj szennyezettsége ezt nem teszi lehetővé. Sok gondot okoz a szennyvíz, ez átszivárog a talajvízbe, s a kén lerakódik a talajban. — A gazdaság területének megnövekedése hogyan hatott az állattenyésztésre? — Lényegesebb változásra nem került sor. Mindenesetre az állomány megnövekedett. Korábban is a tejtermelésre szakosítottunk, ezt Kassa, a nagyváros közelsége indokolja. Jelenleg 4000 szarvasmarhát tartunk, ebből 1600 a fejőstehén, s az idén 4 millió liter tejet adunk Kassának. Az évi tejhozam tehenenként átlagosan eléri a 3300—3500 litert, a fekete-A gazdaságnak saját repülőgépei is vannak ÁTSZERVEZÉS UTÁN A Nagyidai Állami Gazdaság tavaly alig több mint 2800 hektár területen gazdálkodott. Tavaly ősszel azonban nagyobb területi átszervezésre került sor: a csécsi egységes földművesszövetkezetnek átadtak 300 hektárt, az állami gazdasághoz pedig hozzácsatolták a 2200 hektáros kassai sertéshizlalda földjeit. Ezeket az adatokat a gazdaság igazgatójának, Smajda József agrár. mérnöknek a közlése nyomán írom a jegyzetfüzetembe. — így — folytatja — jelenleg 4752 hektáron gazdálkodunk. Ennek 88 százaléka szántó, a többi legelő és rét. — Az átszervezés mindig sok gonddal jár, különösen a mezőgazdaságban. Hogyan alakult ez az önök esetében ? — Valóban nagy gondot jelent az ilyen méretű átszervezés. Számunkra a legnagyobb problémát az okozta, hogy az említett terület január elsejével vált gazdaságunk részévé. Vagyis az őszi munkákat — vetést, talajelőkészítést — még nem mi végeztük el ezeken a földeken. Az adott helyzetből kellett kiindulnunk. Természetesen tavasszal az átvett vetésterületeken „segítettünk“ egy keveset. Alapos fejtrágyázást kapott a vetés repülőgépről. Ez a segítség, úgy látszik, időben érkezett, mert a vetések szépek. Jó eredményre számítunk. A Nagyidai Állami Gazdaság — mint a Bódva völgyében általában — főként gabonaféléket és kukoricát termeszt. Az idén 1199 hektáron termelnek búzát, 678 hektáron árpát, 475 hektáron pedig kukoricát. Ezenkívül 350 hektáron repcét, 150 hektáron borsót és 40 hektáron szóját. — Milyenek itt a talajtípusok? — Megtalálható itt a közepesen kötött barnaföld, ugyanúgy, mint a glejes talaj vagy az agyagos talajok minden változata. A gazdasághoz már korábban is tartozott földeken úgy tíz, tizenöt évvel ezelőtt elvégeztük a legfontosabb talajjavítási lecsapolási munkát. A gazdasághoz most került földeken ez a munka még hátravan. — Ez nyilván a termelésben is érezhetően megmutatkozik. — Természetesen. A gazdaság régi földjein 10—15 mázsával jobbak voltak a terméseredmények, mint azokon, amelyeket most csatoltak ide. Ezt a különbséget a következő években ki kell egyenlítenünk. — Van mód a rekultivációra? — ígéretet kaptunk arra, hogy még az idén kidolgozzák a talajjavítási munkák tervét, és talán jövőre hozzáláthatunk a megvalósításukhoz. — Mennyi idővel számolnak, hogy ezt el tudják végezni? — Ha minden jól megy, négy-öt év alatt sikerülnie kell. Mert nem csupán lecsapolásról van szó, hanem a talajszerkezet feljavításáról is. Az átvett földek talajában kevés a szerves anyag. Ezt a lehető legrövidebb időn belül pótolnunk kell, mert közismert tény, hogy ha a talajban nincs elég szerves anyag, a műtrágyázással sem segít sokat. — Milyenek a terméseredményeik? — Az eddigi legjobb termésünk tavaly volt. A gabonafélékből átlagosan 47 mázsás hektárhozamokat értünk el. — S korábban? — Korábban 39—40 mázsa volt az átlag. — Mire számítanak az idén? — Jó termés mutatkozik, bár a hőség itt-ott megviselte a gabonát. De itt-ott volt egy kevés eső is, s ez biztató. Csak az árpa gyengébb; a repce és a búza szép. A kukorica is jól kelt, most mór csak nőnie kell. Bizakodunk. — A kukorica milyen termést ad ezen a vidéken? Smajda József agrármérnök, a gazdaság igazgatója tarka fajta pedig évente átlagosan 4000 liter tejet is ad. — Csak szarvasmarhát tartanak? — Nem. Sertést és baromfit is tenyésztünk jelentős mennyiségben. Évente 500 ezer vágócsirkét adunk el. Az idei sertéseladási tervünk pedig 4600 mázsa. A megnövekedett gazdaságnak két fontos feladatot kell megoldania. Az egyik a január elsejével ide csatolt földeken a szükséges talajjavítási munkák elvégzése, a másik pedig az eddigi termelési eredmények megtartása, esetleg növelése. Néhány év múlva bizonyára kiegyenlítődnek a ma még meglevő különbségek, s a gazdaságnak az átszervezéssel kapcsolatos jelenlegi gondjait csupán ezek a sorok őrzik majd. GÁL SÁNDOR A fejőstehenek egyik csoportja 2
