A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 1. szám

öbb más latin-amerikai | | várossal együtt az elsők között alapították meg a konkisztádorok Santiago de Cubát. Ez az esemény Diego de Velazquez ne­véhez fűződik: 1514-ben ő rakta le a város alapjait s egy évvel később Havannáét. Nem vi­lágváros, mint Havanna, mégis nagyváros: 225 000 lakosa van. No­ha a 260 ezer lakosú Camagüey és a 306 ezres Holguin népesebb nála, Santiago de Cubáról mégis többet hallott a világ, mint a két másik kubai nagyvárosról. Az első függetlenségi harc gerillacsapatait 1868-ban e városban toborozta Car­los Manuel Céspedes ügyvéd, a hí­res kubai szabadságharcos. Embe­rei tíz esztendeig állták a spanyol. mányban évi 200 ezer tonna vas­ércet, 14 ezer tonna réz- 146 ezer tonna mangán-, 113 ezer tonna króm-, 21 660 tonna nikkelércet stb. termelnek. A bányavidékeknek meg az ércfeldolgozásnak és szállítás­nak Santiago a központja s nagy forgalmú kikötőjével és vasúti pá­lyaudvarával kereskedelmi és ipari központként Kubának szinte máso­dik fővárosa. Sőt, a santiagóiak oly­kor némi fitymálással beszélnek a fővárosiakról, mert amazok — úgy­mond — nem járták végig a forra­dalom magasiskoláját, mint ők. For­radalmi múltján kívül a város mél­tán büszke a havannainál régibb egyetemére, patinásabb művelődés­­történeti emlékeire, sok neves tudó­sára, írójára és művészére, a vá­rosban és környékén született s ne­hadsereg büntető expedíciójának ostromát. A környező Oriente tarto­mányból indult ki az az újabb for­radalmi hullám is, amely 1898-ban győzedelmeskedett. És 1953. július 26-án ugyancsak ebben a városban dördültek el először azoknak a fia­taloknak a fegyverei, akik később — 1959. január 1-én — diadalra vitték a népi forradalom ügyét. A kubaiak Santiago de Cubát egyszerűen csak Santiagónak neve­zik. Oriente a szigetország egyik leg­gazdagabb és legnépesebb tarto­mánya. A hétmilliós népességű Ku­ba teljes lakosságának megközelí­tően egynegyede — 1,7 millió — tömörül ebben a tartományban. Az egész szigeten Oriente folyói a leg­nagyobb vízbőségűek, ott meredez­­nek Kuba legmagasabb hegyei, ott nyílnak az ország legszélesebb öb­lei, ott a legszebbek a földszorosok, és különféle ércekben ott a leggaz­dagabb a föld mélye. Az amerikai monopolisták szerencsére csupán a cukornád-ültetvényekre és a cukor­iparra terjesztették ki érdeklődésü­ket. Mire figyelmüket Oriente vas- és egyéb fémérclelőhelyeire fordít­hatták volna, a győztes forradalom a kubai nép birtokába juttatta a földjét s kincseit. Oriente tarto­velkedett kiváló hazafiakra, példá­ul Fidel Castróra, aki Oriente tar­tományban a székhelyhez közel, 1926-ban született, Santiagóban diákoskodott, és ifjú fővel ott járta ki a forradalom előiskoláját is. Szent igaz: Havanna a santiagóiak magabiztos, finom ízlésével és ven­dégszeretetével csakugyan nem ver­senyezhet, de talán leányainak és asszonyainak szépségével sem. Santiagót múltja és régi neveze­tes épületei Kuba legtörténelmibb levegőjű városává avatják. Azt mondhatnák: ez a legkubaibb kubai város. Városképe sem olyan tarka, Felvételek: A. KRÁLOVIC (4) és K. ZVAROVA (2) Havanna látképe mint a fővárosé. Santiagóban nyo­muk sincs a hivalkodó felhőkarco­lóknak. A városközpontban a házak zöme egy- és kétemeletes, a perem­városokban jobbára kertes, föld­szintes. Jellegzetes spanyol gyarma­ti stílusban épült, vastag falú házak ezek, csaknem valamennyi vakító fehérre van meszelve, piros vagy sárga cseréptetővel. A földrengések miatt ugyanis nem óhajtanak maga­sabb házakat építeni. A város központjában, a dombo­kon le- és felfutó utcákon járva­­kelve csodálkozunk, mennyire pezs­gő és példásan rendezett a forga­lom. A szűk és kanyargós utcákon akadálytalanul szállítják az utaso­kat a 10—12 személyes lengyel mik­robuszok, amelyeket „polaquitának" (lengyelecskének) neveznek. Ilyen kis utcákon és egy ilyen mi­niatűr autóbuszon értünk az óváros főterére, ahol az 1522-ben emelt székesegyház áll, előterében a pompázatos, gondosan ápolt Cés­pedes parkkal. Az óvárosban szin­te valamennyi utca a főtérbe torkol­lik. A székesegyházzal szemközt áll a városháza, amely egykor a spa­nyol gyarmati közigazgatás köz­pontja volt. A mór díszítőelemekkel ékesített palota homlokzati része ár­kádos. Udvarán sokan megcsodál-8

Next

/
Thumbnails
Contents