A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-11 / 23. szám
/------------------------------------------SZÓFIA ROTARU a Vidám-fiúk és két további együttes lép színpadra. Érdekes, tartalmilag is újszerű programot ígér hát a fesztivál első estéje, mely egyben a modern könnyűzene különböző irányzatainak széles skáláját is bemutatja. Egy nappal később, június 10-én húsz órakor Václav Záhradnik, a Csehszlovák Televízió Zenekarának karmestere másodszor fogja beinteni a fesztivál szignáljának első ütemeit — és az azt jelenti majd, hogy megkezdődhet a hazai nemzeti dalverseny, melyben közel kétszáz beérkezett pályaműből a tizenhat legjobbnak talált dal hangzik el. Mint minden évben — az ismert énekesek mellett — több fiatal tehetség is bemutatkozik a Bratislavai Lírán, s talán épp ez a fesztivál segíti majd az igazi hírnévhez Hana Bustíkovát, Milan Zbirkát, Mária Gombitovát és több társukat . .. Szombaton este rendezik a fesztivál nagy érdeklődéssel várt nemzetközi dalversenyét, melyben a bulgáriai Mimi Ivanová épp olyan esélyes, mint az Európa-szerte ismert budapesti Vincze Viktória, az NDK- beli Andreas Holm, a jugoszláviai Miro Ungar, a Szovjetunió képviseletében versenyző Alekszander Troickij vagy a verseny többi résztvevője. Az est második részében szerepel, többek között, a magyarországi Ómega-együttes is. A fesztivál záróhangversenye egyben a Bratislavai Líra kicsúcsosodását is jelenti, hiszen sorra felcsendülnek majd a hazai és a nemzetközi dalverseny díjnyertes számai, most már izgalom s lámpaláz nélkül. A vasárnapi műsor második részében Václav Neckár, Helena Vondrácková, Josef Läufer, az ausztriai Waterloo & Robinson, valamint a tavalyi Eurovízió-dalfesztivál győztese: a népszerű Brotherhood of Man kvartett szórakoztatja majd a Sportcsarnok közönségét. Természetesen, a tévénézők százezrei sem maradnak „hoppon“, mert minden este egyenes adás lesz a Bratislavai Líráról. Nos, csoda hát, ha ezen a héten vérbeli fesztiválhangulat uralja Szlovákia fővárosát? A Bratislavai Líra ez idén is megbűvölte a táncdalok, a beat-muzsika iránt érdeklődők népes seregét és újra bebizonyosodott, hogy világszerte a dalnak van a legtöbb jóbarátja, hiszen a nap bármely pillanatában szélesre tárjuk előtte szívünket... (M-) Kontár Gyula (3) és archív (2) felv. • • • Pontosan, anyagi értékekben meghatározva talán ki sem mutatható, hogy az illetékesek mennyi időt és energiát fordítanak nálunk a vásárlók jogainak védelmére. Több kereskedelmi és ellenőrzési szerv foglalkozik ezzel a kérdéssel, vannak „szakosított” kereskedelmi felügyelőink és az üzemeknek, vállalatoknak saját ellenőreik is vannak ... együttes fáradozásuk azonban nincs arányban az elért eredményekkel! Sajnos, számos üzletben és szolgáltatási üzemben továbbra is gyakran találkozunk árdrágítással vagy a vásárló becsapásának egyéb módjával. És ami a leginkább figyelemre méltó: sok esetben mi, a vásárlók is segítjük-ösztönözzük ebben a kereskedelmi dolgozókat, amikor pusztán egy-egy kézlegyintéssel intézzük el a meglopással, nyilvánvaló becsapással kapcsolatos észrevételeinket. Úgy tűnik, éppen az emberi felületességre, engedékenységre építik meggazdagodási elképzeléseiket a kereskedelemnek és a szolgáltatóiparnak azon dolgozói, akik szemrebbenés nélkül a saját zsebükre is dolgoznak. A Népi Ellenőrző Bizottság szakembereinek véleménye ez, hiszen felelősségteljes munkájuk során talán ők találkoznak a leggyakrabban a vásárlóközönség meglopásának legkülönbözőbb formáival. Tapasztalataikból az is kitűnik, hogy az utóbbi időben megváltozott az üzletekben előforduló csalások „taktikája”. Sőt, a szakemberek észrevételeik alapján erre önálló „képletet” is kidolgoztak, amit körülbelül így fogalmazhatnánk meg: a csalás szintje plusz frekvencia! A csalás szintje alatt az árdrágítás magassága értendő, a frekvencia alatt az előforduló esetek gyakorisága. És itt már az újszerű meggazdagodási „taktika” gyökerénél vagyunk. Míg a múltban a kereskedelemben tapasztalható árdrágítás szintje esetenként magasabb volt, de kevesebb esetben fordult elő; mostanában viszont az árdrágítás! szint alacsonyabb, ám — sajnos — gyakoribb, elterjedtebb jelenség. Számos üzletben, vendéglátó- vagy szolgáltatóipari egységben a legnagyobb természetességgel számolnak a vásárló engedékenységével, aki elvégre 30—40 fillérért nem találja majd érdemesnek a vitatkozást... És hogy a vásárló kárán meggazdagodni kívánó egyének részéről helyes kalkuláció ez, az1. az a gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy a sor végéről vagy’ a másik asztaltól néha többen is ingerülten rendreutasítják (— Ne tartson föl bennünket, sietünk!; Otthon számolgassa a pénzét! stb.) azt az illetőt, aki szólni „mer” a nyilvánvaló, ám kismérvű becsapásért. A Népi Ellenőrző Bizottság illetékes dolgozói 1975-ben Bratislava egyik nyolcvanezer lakost számláló körzetének üzleteiben és szolgáltatóipari egységeiben mélyreható ellenőrzést végeztek. Az eladás becsületességét célzó vizsgálat eredményei — sajnos — szomorúak voltak. A vezető dolgozók, igazgatók, üzletvezetők akkor feladatul kapták, hogy mielőbb orvosolják a vizsgálat során tapasztalt fogyatékosságokat; a tetten ért kereskedelmi alkalmazottakra pedig büntetést róttak. Egy eszA szocialista törvényesség védelmében tendő múltán a népi ellenőrök megismételték a széles körű vizsgálatot — és meg kellett állapítaniuk, hogy több helyütt nem okultak az egy évvel korábbi vizsgálat eredményeiből s minden a régiben maradt... Talán mondanunk sem kell, hogy az újabb büntetések most már lényegesen szigorúbbak voltak. Érdemes azonban bővebben is foglalkozni az imént említett, egy esztendő múltán történt felülvizsgálat tanulságaival. Az ellenőrzés folyamán kiderült, hogy számos üzletben, vendéglőben már ismerik a népi ellenőröket, ami eltorzította a vizsgálat első napjainak eredményeit. Elvégre látott már a világ olyan bolondot, aki éppen a revizornak tölti félig a poharát vagy bámulatosan fürge fejszámolással nyolcvan fillérrel megdrágítja — mondjuk — az alma vagy a zsírszalonna árát?!... Az ellenőrző bevásárlásokat ezért a „sziszesekre”, pontosabban a Fiatalok reflektorára bízták. A fiatalok — az idősebbek irányítása és tapasztalatai alapján — három zöldségesboltban, két hentesüzletben, öt élelmiszerüzletben és négy vendéglátóipari egységben öszszesen huszonnyolc „próbabevásárlást” végeztek. És íme, az akció mérlege: a zöldségesboltokban tett hat bevásárlásból öt esetben találkoztak árdrágítással, tehát a fent említett frekvencia ebben az esetben 83,3 százalékos volt! Igaz, hogy átlagban csak két korona 45 fillérrel, ám 100 000 koronás havi forgalomnál ez a nyereség már felér a vállalat igazgatóhelyettesének fizetésével. Természetesen, ehhez még a bolti eladó saját fizetése és a bevételből járó nyereség párosul, úgyhogy egyetlen hónap alatt is csinos kis összeg gyűlik össze. A kiszemelt zöldségesboltokban a népi ellenőrök az árdrágítás mellett az eladás tisztaságára vonatkozó előírások megszegését és több árufajtánál a jótállási határidő túllépését is tapasztalták, ami további szabálysértésnek számít. A vizsgálat eredményeit a Zöldség- és Gyümölcsellátó Vállalat illetékes üzemének igazgatóságán, a felelős gazdasági dolgozók bevonásával értékelték. Kiderült, hogy nemcsak a bolti eladásban, de az üzem irányításában is fogyatékosságok tapasztalhatók. Az üzletekből az úgynevezett rohadék elszállítása például előzetes üzemterv nélkül, pusztán alkalomszerűen történt; a lakosságtól érkezett panaszok elintézetlenül és megválaszolatlanul maradtak és az egy évvel korábbi ellenőrzés tapasztalatait sem hasznosították. Az üzem igazgatóját ezért sorozatos kötelességmulasztás címén ötezer korona pénzbírsággal illették és természetesen az élelmes bolti eladók sem maradtak büntetés nélkül. De eddig még csak a zöldségesboltokról, azaz a 28 próbabevásárlásból hat esetről szóltunk. Pedig van mit elújságolni az ellenőrök további huszonkét üzletlátogatásáról is! A Potraviny n. v. 08—01-es számú üzemének öt üzletében nyolc szúrópróbát tettek az ellenőrök. Árdrágítás folytán három esetben akadt közvetlen intéznivalójuk, közvetve pedig az áru jótállási idejének túllépéséért, a nyitva tartási idő önkényes megváltoztatásáért és egy esetben a presszó kávé felhígításáért tettek jelentést. A forgalmas Centrál-talponállóba három alkalommal látogattak el. Egy esetben megdrágított áron kapták az étlapon szereplő készételt és komoly fogyatékosságokat tapasztaltak a sörkimérésben, ahol szinte egyetlen poharat sem töltöttek színig. A török kávé minősége — a „zacc” többszöri fölfőzése vagy friss kávéval való keverése révén — sem érte el a kívánt színvonalat. A Jednota vajnori üzletében ugyancsak találkoztak árdrágítással a népi ellenőrök. Az üzlettel szomszédos étteremben azonban még súlyosabb visszaélést tapasztaltak: a csapos vízzel hígított vodkát és borovicskát árult. Kapzsiságában azonban ő sem mérte színig az italt, de szemrebbenés nélkül felárral adta el! Ez a háromszoros arcátlan csalás joggal haragította meg az ellenőröket is, akik kétezer korona helyszíni bírsággal illették a saját zsebére élelmeskedő csapost. (folytatjuk) (Prandl Sándor felvétele) BOLTOSBECSÜLET 17
