A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-11 / 23. szám
PRŐZAÍRÖINK ARCKÉPCSARNOKA DÁVID TERÉZ (1906) Dávid Teréz a csehszlovákiai magyar próza és dráma egyik jelentős képviselője. Görgényszentimrén (Erdély) született, és Bratislavában él. Már első prózai munkáival, elbeszéléseivel, novelláival felfigyeltetett magára. Kásahegy című szatirikus regényével pedig a kritikusok elismerését is kivívta. Dávid Teréz azonban aktuális, a mához szóló drámáival érte el eddigi legnagyobb irodalmi sikereit. 195 7 decemberében négy darabot küldött be a Szlovák Irodalmi Alap pályázatára. Kettőt ezek közül jutalomban részesítettek. A Lidércfényt és a Dr. Szvobodát. Előbbit nemsokára a Szlovák Nemzeti Színház be is mutatta. Ugyanabban az esztendőben Dodi című darabja a komáromi (Komárno) MATESZ színpadjára került. A Magyar Területi Színház. mutatta be a Vidor család, az Asszony és a Halál, az Időzített boldogság és a Bölcs Johanna című darabját is. Itt jegyezzük meg, hogy Időzített boldogság című drámáját cseh nyelvre is lefordították, s a brnoi Szatirikus Színházban nyolcvan előadást ért meg. Dávid Teréz művei eddig hét kötetben jelentek meg. Szűts István felvétele • • • Ide érettségit kellene hazudnom. Vagy valami hasonlót, hogy felvehessem a versenyt Jucika sáfrányszőke, mindentudó, húsz esztendejével. Tehát iskolai képzettségem! Számtanból akár tanár lehetnék. Tudom, hogy az első világháború négy évig tartott. A második hatig. Negyven ország vált közvetlen hadszíntérré a második világháborúban, míg az elsőben „csak“ harmincnégy ... Földrajzból szintén jól állok ... London — a peremvárosokkal együtt mintegy nyolc és fél millió lakost számlál. A várost keresztülszelő Temzét összesen húsz híd íveli át. Ezek egyikéről ugrott vízbe Guláchy Döme nevű sógorom öccse. Hulláját három nap múlva fogták ki. Tettének oka ismeretlen .. . Amszterdam — Hollandia fővárosa. Csokoládészínű palotái cölöpökre épültek, mert a vidék nagyon mocsaras. A csokoládészínű palotákban igen sok gyémántot csiszolnak. Blau Piri bácsikája is egy ilyen csokoládészínű palotában foglalkoztatja gyémántcsiszolóit. A háború után azért nem küldött beutazási engedélyt Piroskának, mert félt az elszegényedéstől ... Róma — tizenhat repülőterén évente mintegy 22 000 repülőgép száll le. A repülőtér körül sétálgat fel és alá Reiner Marika, Rév Kálmán nevezetű sógorom testvérhúga, akinek szőke angyalfeje van és abból él. Meg abból, hogy Olaszországban a neorealizmus uralkodik ... Svájc — nemzeti jövedelmét jelentősen fokozza az idegenforgalmából származó tekintélyes bevétele. Egy ideig úgy hírlett, hogy határán, egy gyűjtőtáborban pusztult el Vedres Ferencné fia, ifjabb Vedres Ferenc, aki miatt Baltazárné a német kisasszonyt lekurvázta... A Bajkál-tó — földünk legmélyebb tava, partja mentén terült el az első világháború legnagyobb fogolytábora. Ott halt meg tizennyolcban nagyanyám legkedvesebb fia. Űj-Zélandban az aranyat a folyóvizek hordalékaiból mossák. Az ország természeti szépségei lenyűgözőek. Mégis innen írta Bradáé Hugó, hogy eleped a szíve azért a fekete „löttyért“, amit valaha az otthon hagyott kávéházban ivott. Tájékozva vagyok ám én mindenről. Varsó, Leningrád, Dunkerque — mindenről tudok valamit. De fizikából sem állok rosszul. Olvastam például, hogy az atombomba sugárfertőzése az érintett területen hosszú időre lehetetlenné tesz minden életet. Technika: egy 27,3 km/mp sebességgel induló űrhajó a Vénuszra kb. 146 nap alatt, a Marsra mintegy 9 hónap, azaz kb. 270 nap alatt juthatna el. Kémia: a gáz alakú kémiai vegyületek által okozott mérgezést gázmérgezésnek nevezzük. Léteznek fullasztó, ingerlő, hódító és vegyes hatású gázok. A gázmérgezés megelőzésére — mit kell használni? Emberséget kell használni! Hogy az hol található, arra nem szolgáltatnak anyagot a lexikonok, 1937-ben mégis ebből a tárgyból tettem le az érettségit. Így történt... Ülök anyámék hálószobájában és olvasok. Egyszer csak nyílik apám „irodájának“ ajtaja, és berepül hozzám egy enyhén tömött hátizsák. Utána ismeretlen férfiarc jelenik meg, és figyelmeztet, hogy a zsákot tüntessem el. Egyidejűleg megszólal az előszoba csengője is. Hirtelenében nem is tudtam, mit kell tulajdonképpen eltüntetnem, ámde apám lánya lévén, ösztönöm hamarabb lépett működésbe, mint az agyam, és még mielőtt megvizsgáltam volna a tartalmát, húzni kezdtem a zsákot a fürdőszoba felé. Csak akkor néztem meg, mivel dolgozom, amikor már kulcsra zártam az ajtót. A hátizsákban röpcédulák voltak. A kapitalisták ellen, az egész világ ellen — úgy hiszem. Annyit már én is tudtam, hogy a zsákot valóban el kell tüntetnem. De hogyan és hova? Fülelni kezdtem az első szoba felé, DAVID TEREZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG (Részlet a szerző Kásahegy c. regényéből) ahonnan akkor már ismeretlen férfihangok hallatszottak. Magamra zártam tehát az ajtót és körülnéztem. Fürdőszobánk legfeljebb öt négyzetméternyi volt. Fürdőkád, vízmelegítő kályha állt benne, egyik sarkában nagy láda, tele szennyessel; az ajtóra szegezett fogason ócska ruhadarabok függtek, és a mosdón egy csomó stoppolni való harisnya ... A kádban Lici és Pali ágyneműjét tartotta anyám, mert házunkban több volt a gyerek, mint az ágy. Volt még ott egy falba illesztett polc is, tisztítószerekkel, üres üvegekkel, meg egy láda hulladék. Akárhogy kutattam is, a hátizsáknak már nem jutott hely. Nekem mégis cselekednem kellett, mert az idegen hangok már a szomszéd szobából hallatszottak. Akkor esett tekintetem a mintegy két méter magasságban levő ablakra. Valójában nem én cselekedtem. Apámtól örökölt lélekjelenlétem lépett működésbe. A szennyessel telt ládát elmozdítottam a helyéről, csak annyira, hogy elérjem az ablakot. Magam után vonszoltam a tömött hátizsákot, majd a ládáról a falba épített polcra léptem, a zsákot is magam után vontam, és szíjánál fogva ráhurkoltam az ablakfára. Még annyi erőm is maradt, hogy kilendítsem az ablakon. Azután lezuhantam. A másik szobában felfigyeltek zuhanásomra és pillanatnyi csend után dörömbölni kezdtek az ajtón. Bár nagyon sajgott a combom meg a könyököm, mert esés közben beleütöttem a kád szélébe, nem értem rá jajgatni. Helyére húztam a ládát, ledobáltam magamról a ruhát és megkérdeztem : — Ki az? Azt felelték, hogy nyissam ki az ajtót. — Csak magamra veszek valamit — mondtam és még gyorsabban vetkőztem. — Ki az? — ismételtem a kérdést, hogy időt nyerjek, miközben a gyerekek ágyneműjét a szennyes láda tetejére nyomtam, aztán megeresztettem a zuhanyt. A víz nem volt hideg. Ritkán használtuk nyáron a fürdőszobát, mégis vacogtam. Üjabb erélyes kopogtatásra magamra dobtam a Lici lepedőjét, kihajoltam a kádból és kinyitottam az ajtót. Két idegen férfi bámult rám. Körüljáratták tekintetüket a rosszul megvilágított helyiségben. Elzártam a vízcsapot. Apám, anyám és még egy ismeretlen fiatalember várakozott a fejleményekre, melyek sorjában így következtek: az egyik pasas kidobta a gyerekek ágyneműjét a másik szobába és ott nyomogatni kezdte, mintha bizony rejtőzhetne benne valami az összecsomósodott tollon kívül. A másik felfordította a szennyesládát. A mosdótálból kidobálták a stoppolni való harisnyákat, letérdeltek a kályha elé, és turkálni kezdték a hamut, a fürdőkád alól kikotorták a nagy rakás felgyülemlett szemetet, amiért anyám később felpofozta Sziszit, mert a fürdőszoba rendben tartása az ő dolga volt. A fásláda tartalmát a szennyes tetejére borították, mert másutt már nem volt hely, és bontogatni kezdték a gyűrött papírdarabokat. Dideregve álltam a kádban és nem mertem az ablakra nézni. Az egyik kutató szeretett volna kitekinteni, holott láthatta, hogy az ablak a szűk világítóudvarra nyílik, de mivel a szennyesláda nem állt rendelkezésére, teljes testsúlyával ránehezedett a falba épített polcra, hogy azon megkapászkodjék. Ám a korhadt deszka nem bírta el a nyolcvan egynéhány kilóját, és egyszerre ócska üvegek, fehér és fekete porok, sokféle színű és különböző sűrűségű folyadékok és kenőcsök özöne zúdult a nyakába. Ettől prüszkölni, átkozódni kezdett, a társa pedig, aki nem tudta visszafojtani mosolyát, vigasztalta: — Világítóudvar ... Lent utánanézünk! Távozásuk után apám elismerően megveregette a vállamat. Pista pedig — mert ő volt az ismeretlen fiatalember — az én Pistám, akit pkkor láttam életemben először, azt mondta: — Kislány, letette az érettségit! Azután sürgősen visszaszerezte különös helyzetéből a hátizsákot, még mielőtt a hekusok leértek. Hát így ! Így tettem le harminchétben az érettségit, sajnos azonban ez a papírforma szerint nem érvényes, és nincs róla semmilyen bizonyítványom. Azért ide egy vízszintes vonalat húzhatok — mintha ezzel meg nem történtté tehetném életem egyik súlyos vizsgáját. De hát az élet úgyse fenékig vizsga. Nagyobbrészt felkészülés arra, amiből egyeseknek az átlagosnál több jut osztályrészül.
