A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-11 / 23. szám
A TUDOMÁNYOK MUNKÁS KÉPVISELŐJE „Halandó! Akarod tudni e sírhalom kinek fedi hideg tetemét? N. T. T. KATONA Mihály úr nyugszik itt, akiben a bútsi Sz. ekloga 10 esztendeig volt lelki pásztorát, a komáromi Városi Tractum 10 esztendeig volt seniori bölts kormányzóját, az igaz ügy buzgó pártfogóját. A hozzá folyamodók legalább vígasztalójokat, minden jók egyenes szívű baráttyokat, a tudományok munkás képviselőjüket, szerelmesei nagy gyámolítójokat és bátorítójokat kesergik: midőn hosszabb időre méltó életének 58. esztendejében a halál véget vetett ... ... Áldott emlékezetére e gyászos sírkövet háladatos szívvel emelték. Május 12-én 1822.” Amikor kimentünk a búcsi temetőbe, hogy lefényképezzük Katona Mihály „síremlékét”, ott találtuk a közelben munkálkodó temetőgondnokot is. Megkérdeztem tőle, tudja-e, kinek a sírköve előtt állunk? „Azt hiszem, valami pap” — válaszolta. Igen, valami pap. Csakhogy ez a pap megérdemelné, hogy a nemzet, és a tudomány legnagyobbjai között szerepeljen. Katona Mihály 1764-ben, Szatmárnémetiben született. Tanulmányait a debreceni kollégiumban, majd az oderafrankfurti, jénai, és lipcsei egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése után először a komáromi református líceumban tanított, majd 1797-től a komáromi református kollégium rektora lett. Hat évi sikeres működése után 1803-ban nevezték ki a búcsi református eklézsia prédikátorává, s ezt a tisztséget egészen haláláig, 1822. május 12-ig betöltötte. Első művének A ’FÖLD’MATHEMATICA LEÍRÁSA A’ VILÁG ALKOTMÁNYÁVAL EGYÜTT szemlélete olyan friss, anyagkezelése és beosztása pedig annyira időszerű, hogy „belőle a csillagászati földrajz tananyagának jelentős részét még ma is tanítani lehetne. Példatára, és a földglóbuszszal elvégezhető gyakorlatai (pl. a glóbusz valóságos helyzetébe állítása, a megvilágított félgömb meghatározása, a nappal, a szürkület és alkony időtartamának, két hely időkülönbségének, a pólusmagasságoknak stb. meghatározása) azóta is szerepelnek a csillagászati kézi- és szakkönyvekben.” Fő művét, a KÖZÖNSÉGES TERMÉSZETI FÖLDLEÍRAS-t 1819-ben fejezte be. Kiadására azonban csak 1824-ben (tehát két esztendővel a szerző halála után) került sor, mégpedig úgy, hogy a kimyomatásához szükséges összeget Trattner János Tamásnak gyűjtés útján kellett megszereznie. E poszthumusz munkája Katona Mihályt a magyar természeti föld-Katona Mihály sírköve a búcsi temetőben rajz el:ső önálló rendezőjeként, és hosszúi évtizedeken át „fölülmúlhatatilan alapvetőjeként állítja elénk”. Katona arra a kérdésre keres és talál feleletet, hogy mi a földrajz, és mi annak a tárgya, feladata. Válaszai és hipotézisei a szárazföldről, a vízről, a Földet körülvevő levegőről, a föld „productumairól”, a földkerekségen végbement változásokról, és magáról a Föld keletkezéséről ma is helytállóak, logikusak. „Tiszta, hologaeikus, egységes földtani, tehát humboldti koncepció ez”, csakhogy Humboldt KOSMOS-ának megjelenése előtt 24 évvel!! „Nem ismerjük a Föld belsejét — írja Katona — a Földről csak annyit tudunk, mint egy gubabogár a tölgyfáról, amelynek kérgén ül... A Föld felszínén nagyarányú, de igen lassú változások folynak le. Következményükként a Föld arcának egyetlen pontja sem változatlan. Ezekről a változásokról a földkéregben megtalálható kövületek tanúskodnak. E változásokat nem okozhatták vízözönök (mint azt a neptunisták tanították) sem vulkáni tevékenység (mint azt a plutonisták vélték)... Sokkal nagyobb, hatalmasabb okok kívántainak erre, tán egyes, nagy, kemény masszák, melyek a Föld belső részében formálódnak, a több, még folyó masszában magasra emelkedtek, vagy mélyebbre szállottak.” Mi ez, ha nem az izosztáriás mozgások, az eperio- és thalosszogenezis csak fél évszázad múlva felfedezett folyamatainak megsejtése?! Katona nem hitt a katasztrófatanban sem az újrateremtésben: „ ... Ezekre a kérdésekre — tanítja — csak maga a Föld teste adhat megnyugtató feleletet. Azoknak okait a fizikának és a kémiának közönséges törvényiből kell kifejteni.” Ez pedig teljesen haladó szellemű, materialista felfogás! Nem az én feladatom, hogy Katona Mihály életművét tudományosan elbíráljam. Mégis, engedtessék meg nekem, hogy megkockáztassam: ha Katona Mihály németül vagy franciául írta volna meg könyveit (kitűnően bírta mind a két nyelvet), akkor ma a modern geográfia megteremtői között A* FÖLD* MATHEMATICA UililA • A* VILÁG" ALKOTMÁNYÁVAL KGYÜTT. ■ '** *’ j, r(t.lOII OMOLAEBIL1 TAIOUkr V *!.<«■■ OKOLAIIBLI TA*IT«r I « At I" rfUuM KinülMt' «»«*>« ,K ATON A MIHÁLY, A- tent n»tv. rwcTT» vall/i oTCLuaxsr nUHIATMA. a, t. MTui* viki'Mnautn. mtai riittiu uiMun«. KÖZÖNSÉGES természeti föld-leírás. k C I • i t • t t « ifi»«». l'tAi. (■> KATONA MIHÁLY, A Ö«»*l llel* «uni. VlllittifiUkfMt IVfiktt«#!, ét i' HoaMmwi Títst tgyhimt Width' EtpmHj*. P • • f # «, f^mii Tmtttt I4«m IhUmI Ilii Katona Mihály két munkájának eredeti kiadása tartanák számon, és nevét Humboldt vagy Rütimeyer nevével egy szinten emlegetnék. A XIX. század legnagyobb magyar geográfusa megérdemelné (és ez nem csak a búcsiakra nézve szégyen), hogy ne gazos, folyondárgáttal benőtt sírban, dűlni készülő sírkő alatt pihenjen. Soóky László KESZELI FERENC versei CÉDULA A KILINCSEN ülsz és nézel cserepes iszapot mélán elfáradt révésze kiszáradt folyamnak a seholt bámulod hol partot úgys«a látsz ladikod riadtan hiába foltozod eveződ hasztalan ineregeted légbe utasod már nem felel rég elment — gyalog ámde fizetséged itthagyta a deszkán eredj a kocsmába belvizeid várnak A LAZALMOK KÖNYVÉBŐL - XXX. Kilincs vérzik a marokban, a hús között csont nyikordul, a zúzmara lángra lobban, fakardomnak éle csorbul. Vizes ronggyal harangoznak, balzsamoznak zöld penésszel, nyelvem alá követ hoznak, beretválnak konyhakéssel. BAALBEK állsz a szélben titoktudó tivadar borzongásod égi titkot kitakar idejöttél megsebezni a napot festeni az égre véres varratot KÉPESLAP BALATONSZARSZÓRA Elszánva magad rettegésre ekéd nyomán a szó kifordul képtelen vagy a széptevésre már lángban áll a sarki kocsma
