A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-11 / 23. szám

beszámolójából egyik fő küldetése. Aki a könyvet egyszer megszereti, annak életszükségletévé válik. Szeretnénk elérni, hogy ez a munkaforma jelentő­sebb mértékben járuljon hozzá a megjelenő könyvek példányszámának emeléséhez. Ennek érdekében, már a következő év találkozóira gondolva, rendeljék meg helyi szervezeteink a kiadásra tervezett könyveket. Meggyőződésünk, hogy ez könnyen elérhető, ha a könyvkiadó is egy kicsit nagyobb gondot fordít majd az előzetes megrendelések elintézésére. Bízunk abban, hogy az együttműködés erősítésével, konkrét formába öntésével egy sokat emlegetett és vitatott problémát tudnánk közösen megoldani. Az irodalmi színpadi mozgalomban az elmúlt évek alatt dicsérendő eredményeket értünk el. 74 együttes működött rendszeresen, s több mint 700 fellépést valósítottak meg. Rendszeressé váltak a járási és kerületi fesztiválok, s a legjobbak eljutnak a Jókai­­napokra. Biztató, hogy újabb és újabb irodalmi szín­padok alakulnak, mint pl. a somorjai és az ipolyhíd­­végi, melyek már felzárkóztak a jól működő együt­tesekhez, melyek közül meg kell említeni az Ipoly­ságit. Járásaink közül ezen a szakaszon jó munkát végez a losonci, a dunaszerdahelyi és újabban a galántai járás. Több járásunk rendez irodalmi és kulturális napo­kat. Nem rendszeresen rendezik meg a Czabán Samu Napokat Rozsnyón, a Mikszáth Kálmán Napokat Nagykürtösön, a Kármán József Napokat Losoncon, az Erdélyi János Napokat Nagykaposon, a Szenei Molnár Albert Napokat Szencen, a Madách Napokat Sztregován. Rendszeresen rendezik meg a Fábry Zoltán Napokat Kassán és a Csallóközi Kulturális Napokat Dunaszerdahelyen. Kiemelkednek az állan­dó jellegű Czuczor Gergely Napok Érsekújvárott. A népművelési feladatok támasztotta igény, az új különböző munkaformák bevezetése, az igény növe­kedése mindig nagyobb feladatok elé állít bennün­ket. Hovatovább egyre nagyobb szükségét érezzük a segédanyagok kiadása koordinálásának a Nép­művelési Intézet, a Szocialista Akadémia és a CSE­­MADOK között. Szövetségünk már nyolc éve rendszeresen meg­rendezi a Kazinczy Nyelvművelő Napokat Kassán. A kétnapos rendezvény keretében a nyelvművelés és nyelvtudomány időszerű kérdéseiről szóló előadások hangzanak el, nyelvészeink közreműködésével. Az előadások minden évben a nyelvtudomány valamely meghatározott részterületével foglalkoznak, arra tö­rekedve, hogy az konkrét segítséget, .útmutatást adjon pedagógusaink, újságíróink, nyelvészeink szá­mára. A CSEMADOK Központi Bizottsága tevékenységé­nek egyik részét képezi a néprajzi gyűjtőmunka. Határozataink szellemében a népi hagyományok gyűjtése elsősorban a népművészeti tömegmozgalmat szolgálja. A művészeti csoportok és együttesek meg­felelő és értékes műsoranyaggal való ellátása pár­tunk XIV. kongresszusa és a szocialista kultúra to­vábbi fejlesztésére vonatkozó határozatainak teljesí­tésével is összefügg. Fő feladatunk volt a kutató- és gyűjtőmunka végzése és szervezése, majd a gyűj­tött anyag rendezése, feldolgozása és publikálása. A központi néprajzi szakbizottság jól végezte munkáját az egész megbízatási időszak alatt. Ugyan­ezt nem mondhatjuk el a járási néprajzi albizottsá­gok munkájáról. Éveken keresztül jól működő járási albizottság a galántai, nyitrai, nagykürtösi és rozs­­nyói járásokban van. Rendszeresen ülésezik a tőke­­terebesi albizottság, és három állandó jellegű kiállí­tással rendelkeznek. A többi járásban a néprajzi albizottság vagy egyáltalán nem működik, vagy csak minimális tevékenységet fejt ki. A jövőben szükséges, hogy minden járásban szervezzük meg a néprajzi al­bizottságot. Minden késés nehezíti mind a tárgyi, mind a széllé' i értékek felgyűjtését, pedig meg kell ezeket menteni az utókor számára. Nagyon értékes színfoltja népművészeti fesztivá­lunknak a néprajzi kiállítás, a népviseleti bemutató és a szombat délutáni népi hagyományok bemutató­ja. Azt a célt szolgálják, hogy a közönség és a fesz­tiválon részt vevő csoportok vezetői és tagjai meg­ismerjék az egyes tájegységek népi hagyományait. Évente más-más vidék népviseleti hagyományait mu­tatjuk be, s fokozatosan megismertetjük hazánk ma­gyarlakta vidékeinek gazdag népművészeti alkotá­sait. Azt hiszem, ezt az igyekezetünket tovább kell fejleszteni. A néprajzi jellegű akciók egyik legnagyobb töme­geket megmozgató és népszerű rendezvénye a „Ta­vaszi szél vizet áraszt..." népdalverseny. 1972-ben 1093 szereplő lépett fel a járási, kerületi elődöntő­kön és az országos döntőn. A nézők száma meg­haladta a 10 000-et. 1974-ben a szereplők száma már 1786 volt, és összesen csaknem 15 000 ember volt kíváncsi szereplésükre. 1976-ban összesen 18 000 főnyi közönség tapsolt több mint 3000 szereplőnek a helyi, járási, kerületi elődöntőkön és az országos döntőkön. Komoly jelentősége van a meghirdetett népdal­gyűjtő pályázatnak is. 1974-ben egy pályázatra 1476 dalt küldtek be. A CSEMADOK néprajzi adattárában felgyújtott népdalok száma az utolsó közgyűlés óta 5153-mal gyarapodott. 1975-ben nagy sikere volt a babaruha-pályázat­nak, melyre 60 népviseleti babaruhát küldtek be Szlovákia magyarlakta falvaibái. Megkezdtük a néprajzi albizottság tagjai gyűjté­seinek publikálását: ennek 1975-ben megjelent az első kötete, 170 oldal terjedelemben. Második köte­te, 150 oldal terjedelemben, a közeljövőben jelenik meg. Természetesen folyamatosan szeretnénk kiadni az egész összegyűjtött anyagot, amelyhez a Madách Kiadó is megígérte segítségét. Az adalékok még bővebben mutatják, milyen sok akciót, rendezvényt szerveztünk az elmúlt időszakban a népművelés szakaszán. Az emberek nevelése, oktatása, tudásának bővítése mind nagyobb felada­tokat ró minden olyan intézményre, amely a nép­műveléssel foglalkozik, tehát a CSEMADOK-ra is. Ahhoz, hogy munkánk valóban hatékony legyen e területen, olyan munkaformákat kell alkalmaznunk, melyek vonzóak, melyek ki tudják elégíteni tagsá­gunk, hallgatóink, nézőink érdeklődését, s akkor elérjük nevelői, oktatói célkitűzéseinket. Elsőrendű feladatunknak tartjuk egy sokkal erő­sebb tanulásvágy kialakítását, a permanens tudás­szomj megteremtését, különösen a fiatalság körében. A magyar nemzetiségű dolgozók műveltségi szint­jének emeléséért érezzünk mindnyájan felelősséget és ennek tudatában végezzük az elkövetkező idő­szakban népművelői tevékenységünket. Meggyőződésem, ha minden nemzetiségi intézmény — a CSEMADOK, a Madách, a magyar tannyelvű iskolák — közös összefogással lát ehhez a munká­hoz, az elképzelések valóra váltásához, az eredmé­nyek sem maradhatnak el. Szocialista társadalmi rendünkben a szakmai mű­veltség elengedhetetlen tartozéka a magas szintű politikai, műveltség. Ezért népművelési tevékenysé­günkben továbbra is jelentős helyet kell betöltenie a világnézeti nevelésnek, az aktív harcnak az ellen­séges ideológiákkal szemben. Továbbra is fel kell használni a CSEMADOK-tagság összejöveteleit az időszerű bel- és külpolitikai eseményekről szóló tájé­koztatásra, a fontos párt- és kormányhatározatok ismertetésére és teljesítésük serkentésére. Munkánk­kal minden területen konkrétan járuljunk hozzá a művelt szocialista ember személyiségének megformá­lásához. (A beszámoló befejező részét következő szá­munkban közöljük) KONTÁR GYULA felvételei RÖVIDEN 0 A lévai (Levice) járás lakosai örömmel vették tudomásul, hogy kedvelt lapjuk, a Hét ez év ja­nuárjától ismét rendszeresen hetente megjelenik. A CSEMADOK tagjai közül sokan vállalták, hogy további előfizetőket szereznek a Hétnek. A CSEMADOK deméndi, ipolyviski, nagytúri, za­­labai és zselizi helyi szervezetei igen szép ered­ményeket értek el az előfizetők szerzésében. Ennek tudható be, hogy járásunkban ma már további kétszázan fizetnek elő a Hétre. Az ered­mény lehetne jobb is, ha minden helyi szervezet magáévá tette volna a lap terjesztésével kapcso­latos felhívást, örvendetes dolog, hogy a Hét 14. számától 300 példánnyal több fogy el a lap­ból, mint korábban. Szóvá kell tennünk, hogy Zselizen (Zeliezovce) a vnb épülete melletti újságárus-kioszk vezetője 160 Hetet rendel, de csak 60 darabot kap. Vajon miért? ÁBEL GÁBOR 0 A CSEMADOK párkánynánai (Stúrovo-Nána) helyi szervezete nemrégen Varga Erzsébettel és Tóth Elemérrel tartott író-olvasó • találkozót. A SZISZ helyi szervezetének tagjai virágcsokor­ral kedveskedtek a vendégeknek. A kisdiákok Tóth Elemér gyermekverseiből mutattak be né­hányat, a CSEMADOK tagjai pedig Sárga, mint a nap című kötetéből olvastak fel novellákat. Az írók bemutatkozása után a résztvevők hosszan elbeszélgettek a vendégekkel életükről, irodalmi munkásságukról, a könyvterjesztéssel kapcsolatos problémákról stb. HAJTMAN KORNÉLIA 0 A CSEMADOK nagytúri (Veiké Turovce) he­lyi szervezete megtárgyalta és elfogadta a járási bizottság felhívását Hét-előfizetők szervezésére. A CSEMADOK tagjai agitációs napokat szervez­tek, felkeresték otthonukban az embereket, s meggyőzték őket arról, hogy érdemes és hasz­nos előfizetni a CSEMADOK KB képes hetilap­jára. Örömmel jelenthetik, hogy 35 új Hét-elő­fizetőt szereztek a CSEMADOK XII. országos közgyűlésének tiszteletére. Az eredmény elsősor­ban Pásztor Józsefnek, a CSEMADOK helyi szervezete elnökének, és Tóth Géza vezetőségi tagnak az érdeme. T. G. Matyó Julianna, a CSEMADOK nagytúri helyi szerve­zete menyecskekórusának tagja aláírja a megrendelő­lapot 0 A CSEMADOK garamkálnai (Kalná nad Hro­­nom) helyi szervezete a szövetkezet vezetőinek felkérésére nótacsokorral köszöntötte a nyugdíja­sokat. A műsor tetszett a közönségnek, s ez arra késztette a műkedvelőket, hogy más községekben is fellépjenek, Nemrég menyecskekórust és tánc­csoportot alakítottak, szólóénekeseik is vannak, így szerepeltek falujukon kívül Kiskoszmályon, Mohiban, Váradon, Üjbarson és Kálnán. Kis­koszmályon és Mohiban különösen jól sikerült a fellépésük, nagy tetszést arattak műsorukkal. PATASSY E. 7

Next

/
Thumbnails
Contents