A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-11 / 23. szám
Városiasodik a járási székhely Nagykürtösi utcarészlet csak úgy szédelgünk. — A bányászüdülő itt van valahol — mutat a feje fölé, ahol épp a Göncölszekér ragyog. — S hogy jutunk el oda? — kérdezzük mosolyogva. — Hát... azt nem lehet tudni. — Talán forduljanak vissza — szól a másik borovicskaszagú —, lesz itt egy útelágazás . . . Visszafordulunk, s tényleg . . . alig kétszáz méterre: ott az üdülő. Hely is akad benne bőven. — Akár csak Rómában, ... itt is minden út Koprvnicára vezet — magyarázta később valaki. Ha például elszaladtak volna egészen Zólyomig, akkor Oremlázon át, Kékkőn keresztül is eljuthattak volna az üdülőbe. Sőt, mehettek volna, mondjuk, Salgótarjánnak, s ott egy kanyarral . . . De ezt már nem hallgatjuk végig. A Koprvnicában egyébként kitűnő rostélyost ettünk és remek bort ittunk rá. Itt jutott eszembe, mi lehet Sósárral. Mert Sósár előbb volt, mint ez az üdülő. Legalábbis előbb volt üdülő, sőt fürdő, ahol nemcsak Mikszáth, hanem Madách is megfordult. S még egy sereg jeles ember. Hogy mást ne mondjak, nemrégen az egész Metró-együttes. Elég régen lehetett bizony, mert Sósár már évek óta romokban hever. A kutya sem törődik vele, ami még érthető, de, hogy miért nem törődik vele legalább a zsélyi hnb, azt már nem értem. Egy rakás deszkát látok a hajdani fürdő udvarán. „A többi néma csend", ahogy mondani szokás némi képzavarral. Csak a szerelmes rigók fütyörésznek a pompás, lombosodó fákon. Pedig sok fürdőhely elbújhatna Sósár mellett. A környezet mesés. S nekem külön is mesél: mindenféle szentimentális emlékekről. Nem is mondom el, mi mindenről. Zsélyben azt mesélik a rossz nyelvek, hogy a hnb ötmillió koronát kapott a fürdő újjáépítésére. Évekkel ezelőtt. Megkérdezhetném az arra illetékeseket, igaz-e, és ha igaz, hová lett a pénz — de hát miért pont én? Hogy a derekamat? . .. esetleg? Pohár nélkül, bögre nélkül elég körülményesen, csak úgy tenyérből, iszok egy kis savanyúvizet. Nem rosszabb, mint régen volt. Ennyi maradt Sósárból. Amióta Zsélyben CSEMADOK-szervezet létezik (1963-tól), sőt már azelőtt is, a kulturális tevékenység mozgatója Böhm József volt. Határozottan állíthatom, hogy mint színdarab-rendező profiszinten áll. (Sőt ismerek hivatásos rendezőt, aki a nyomába sem léphet.) Színdarabok, esztrádműsorok százait rendezte már. A legtöbb nagy sikert aratott nemcsak itthon, hanem a környező falvakban is. Legutóbb Lovicsek Béla: Ezüstlakodalom című darabját mutatták be. (Lovicsek egyébként szinte „háziszerző" Zsélyben, az itteni közönség csaknem minden színművét megtapsolta már.) Böhm József amellett amatőr régész is. Ez talán megmosolyogni való foglalatoskodás lenne, ha nem tudnám, hogy a híres zsélyi (sósári) avar temetőt ő fedezte fel, pontosabban ő hívta fel rá a hivatásos régészek figyelmét. Több mint nyolcszáz sírt tártak fel Sósár mellett, a sírok tartalmát azóta már a nyitrai múzeumba szállították, a lelőhelyről cikkek garmadája, sőt egy német nyelvű könyv is megjelent, a leleteket László Gyula, a híres magyarországi régész is tanulmányozta. Most itt ülök Böhm József lakásán, s egy kis előadást hallgatok végig az avarok temetkezési szokásairól, viseletéről, meg arról, hogy Zsély tulajdonképpen avar eredetű település (így meglehet, hogy e sorok írójának ereiben is csordogál némi avar vér). Mindent öszszevetve mégis oda lyukadunk ki, hogy Böhm József tulajdonképpen dühös ember. De miért is lehet dühös az az ember, akit én eddig mindig kedélyesnek, sőt jókedvűnek ismertem? — Több okom is van rá — mondja. — Először is már hetvenegy éves vagyok. Ez önmagában is ok lehetne a mérgelődésre, ám leginkább az mérgesít, hogy úgy látom, Zsélyben az aktív kulturális tevékenység iránt vajmi kicsi az érdeklődés. így alig van remény arra, hogy ha én abbahagyom, valaki folytatja majd ezt a munkát. A fiatalok szívesen játszanak színdarabot, örömmel tevékenykednek, ha van aki irányítja őket. Talán nem szerénytelenség, ha kijelentem, hogy épp az utódomat nem látom sehol. (Hozzátehetem, hogy én sem!) A másik dolog — folytatja —, van a járásban néhány hozzám hasonló amatőr régész, aki kisebb-nagyobb gyűjteménnyel rendelkezik. Szívesen megismertetnénk a nagyközönséggel is. Többször javasoltam már: rendezzünk állandó vagy akár vándorjellegű régészeti kiállítást. Meg sem hallgattak, vagy ha igen ... ennyi volt az egész. Jó lenne egyszer repülőgépről is megnézni ezt a vidéket, az Ipoly kanyargó ezüstpántlikáját, a szelíd zöld réteket, az erdős dombok haragos zöldjét, a szétszórt falvak szeszélyes csokrait, cukorka-háztetőit. Ha majd egyszer sok pénzem lesz, meg is teszem. Addig viszont beülök az autóbuszba vagy a kocsmába, kedves palóc földijeim közé s velük együtt örülök vagy dühöngök. ZS. NAGY LAJOS Prandl Sándor és N. Kovács István (1) felvételei ÉPÜL-SZÉPÜL A JÁRÁS Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusának határozatait Oravecz Anna, a jnb tanácsának tagja Tóth Ilona, a Garbócbogdányi Hnb alelnöke Ricsányi Anna, a Keceri Hnb titkára A CSKP XV. kongresszusán elfogadott igényes, de reális program célja: a szocialista életmód elmélyítésével párhuzamosan biztosítani a lakosság növekvő anyagi és szellemi igényeinek kielégítését, a dolgozók szociális és létbiztonságát, a társadalmi termelés hatékonyságának és a munka minőségének növelésével. A kosicei (kassai) járásban a nemzeti bizottságok, igazgatási szerveik, képviselőik és dolgozóik, kommunisták és pártonkívüliek, a nemzeti bizottságok irányította helyi gazdálkodási vállalatok és szervezetek dolgozói mindent elkövetnek a kongreszszus határozatában kitűzött feladatok maradéktalan megvalósítása érdekében. A hatodik ötéves terv feladatainak végrehajtása jó ütemben halad a járásban. A tavalyi képviselőtestületi választásokon a járás lakossága tanúbizonyságát adta, hogy feltétel nélkül támogatja a párt politikáját. Az újonnan megválasztott képviselőtestületek jól tükrözik a lakosság szociális összetételét, s nagy számban kerültek be nők és fiatalok a nemzeti bizottságokba. A kassai járás 196 városi és helyi nemzeti bizottsága közül ötnek elnöki és negyvenhatnak titkári tisztségét nő tölti be. A hatodik ötéves terv lényegesen magasabb feladatokat tűz ki. A megemelt feladatok elsősorban a munka termelékenységének és minőségének növelésével kell elérni. A nemzeti bizottságok munkájukban nagy súlyt helyeznek a szocialista ember személyiségének marxista—leninista formálására. A járásban különösen igényesek a mezőgazdaság feladatai. A terv célul tűzi ki a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni az önellátáshoz a gabonafélék termelése terén a szemes takarmányokkal való jobb gazdálkodás mellett növelni kell a tömegtakarmányok termelését. A hatodik ötéves terv a járásban 756 ezer tonna gabona termelését irányozza elő. A járás mezőgazdái nagy figyelmet fordítanak a szemes kukorica, a cukorrépa, a burgonya és más kapásnövények, az étkezési hüvelyesek, a zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcs termelésére. Jobb terméseredményeket akarnak elérni a réti szénából és egyéb takarmányfélékből, növelik a rét- és legelőgazdá'kodás hatékonyságát. Jó ütemben haladnak a talajjavítási, munkálatok. Gondoskodnak az állatállomány felújításáról, hasznosságának növeléséről Mindez összefügg a környezetvédelmi feladatok végrehajtásával. A jó politikai-szervező munka eredményeként a lakosság, különösen az ifjúság igen nagy segítséget nyújt a mezőgazdaságnak társadalmi munkában. A kassai járás jelenleg az utolsó helyen áll egész Szlovákiában a lakosság vezetékes ivóvízzel való ellá-Weisz János, a mecenzéfi iskola igaz gatója úttörőavatáson tottsága tekintetében. A lakosságnak csak mintegy 34 százaléka jut közműves vezetéki ivóvízhez. Ezért mindenütt, ahol sikerül egészséges ivóvízforrásokat találni, a lakosság önerőből igyekszik megépíteni a közhasználatú vízvezetékhálózatot. Ezeket az akciókat a jnb soron kívül megtárgyalja és engedélyezi. Egyébként szigorú beruházáspolitikát folytatunk, a beruházások gyors ütemű befejezésére, összpontosítjuk igyekezetünket. A jelenlegi ötéves terv az előzőhöz viszonyítva a beruházások terjeded mének 35,3 százalékos növekedéséi irányozza elő és 3214 új lakás felépítésével számol. A Nemzeti Front választási programjai az össztársadalmi érdekek tiszteletben tartása mellett a helyi viszonyokból és lehetőségekből indulnak ki. A fejlesztési tervek elsősorban óvodák, iskolák, kultúrházak és vízművek építésére, a vízvezeték- és csatornahálózat bővítésére, sportlétesítmények, községi utak, járdák építésére, zöldövezetek létesítésére, környezetvédelmi feladatok megvalósítására irányulnak. Előtérben a politikai tömegmunka hatékonyságának növelése, a lakosság és különösen az ifjúság kommunista nevelése. A hatodik ötéves terv első évének eredményei arról tanúskodnak, hogy jó ütemben halad a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítése dinamikusan, kiegyensúlyozottan fejlődik a termelés. Járási viszonylatban az ipar 101,2 százalékra teljesítette termelési feladatait, s a mezőgazdaság is jó eredményeket mutathat fel, gabonafélékből, például a járás mezőgazdasági üzemei 18 800 tonnával termeltek többet. A helyi gazdálkodás teljesítette teljesítményi és bevételi tervét, s a helyi építőipar sem maradt adós a tervteljesítéssel. Mindez a dolgozók igényes hozzáállását dicséri. Különösen nagy mértékben bontakozott ki a dolgozók felajánlási mozgalma, szocialista versenye az idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának és a szakszervezetek közelgő IX. kongresszusa tiszteletére. IVÁN SÁNDOR 3
