A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-28 / 21. szám
Bizottság tagjainak letartóztatására, ütött a döntő összecsapás órája. 1917. október 24-én egy hadapródosztag elfoglalta a párt nyomdáját. A forradalmi erők visszafoglalták. Megkezdődött a felkelés. A forradalmi csapatok megszállták a város felé vezető útvonalakat, a balti hajóhad behatolt a Néva vizére, s ötezer matróz szállt partra Petrográdban. A felkelés megindulásáról a párt értesítette Moszkvát s az Auróra cirkáló rádióállomásán keresztül a Forradalmi Katonai Bizottság az egész országgal összeköttetést teremtett. Folyt a fegyveres harc, s a Vörös Gárda osztagai körülzárták a Téli Palotát. Lenin illegális lakásáról a Szmolnijba ment, és átvette a felkelés irányítását. Október 24-én (november 6) éjjel a forradalmi csapatok különítményei elfoglalták a fontosabb pályaudvarokat, a főváros nagyobb üzemeit, s október 25-én (november 7) megszállták az állami bankot és a telefonközpontot. Lenin aláírásával a Forradalmi Katonai Bizottság kiáltványt bocsájtott ki, amelyben bejelentette az Ideiglenes Kormány megdöntését. Október 25-én (november 7) összeült a II. szovjetkongresszus és kiálványban mondotta ki a burzsoá diktatúra megszűnését és a proletárdiktatúra megteremtését. A kongresszus határozatot hozott a békéről és külön határozatba foglalta a földesúri földek megváltás nélküli elkobzását és a parasztoknak való átadását. A II. szovjetkongresszus létrehozta Lenin vezetésével a Népbiztosok Tanácsát, az első szovjet kormányt. A pétervári felkelés hírére Moszkvában és más városokban is kitört a felkelés, a bolsevikok kerültek hatalomra. S az imperialista hatalmak által támogatott belső reakció ellenforradalmi kísérletei sorra kudarcot vallottak. 1918 márciusában Lenin javaslatára a szovjet kormány megkötötte Németországgal és Ausztria-Magyarországgal a bressztlitovszki békét, amely a súlyos feltételek ellenére is lélegzetvételnyi szünethez juttatta a fiatal szovjethatalmat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a Népbiztosok Tanácsa nagyszabású tevékenységet fejtett ki az új munkás-paraszt állam megszervezése érdekében. Demokratizálta a hadsereget, hozzálátott a Vörös Hadsereg és a Vörös Flotta létrehozásához, rendeletben kimondta az állam és az egyház, valamint az iskolaügy és az egyház különválását, bevezette a nyolcórás munkanapot, a termelés és elosztás munkásellenőrzését, államosította a bankokat, a vasutakat, a nagyobb magánvállalatokat, s az ipar irányítására létrehozta a Legfőbb Népgazdasági Tanácsot. Az 1918 januárjában összeült III. szovjetkongresszus Oroszországot szovjetköztársasággá nyilvánította és kimondta az Orosz Szocialista Föderatív Szovjetköztársaság megalakulását. S 1918 júliusában az V. szovjetkongresszus már elfogadta az ország első szocialista alkotmányát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nem az orosz történelem sajátos jelensége volt, mint ahogy azt a reformisták és a szociáldemokrata ideológia képviselői állították, hanem az imperializmus szakaszába lépett tőkés rendszer fejlődésének szükségszerű következménye. Hatályon kívül helyezte Marxnak és Engelsnek azt a tanítását, hogy a szocialista forradalom egyidejűleg fog győzni valamennyi kapitalista országban. Bebizonyosodott, hogy a szocialista forradalom néhány vagy akár egyetlen országban is győzhet. KÉRDÉSEK: 1. Oroszország melyik városában ülésezett a párt VI. kongresszusa? 2. A Forradalmi Katonai Bizottságnak öt tagja volt. Nevezzen meg hármat közülük. 3. Nevezzen meg az ellenforradalmi erők fő fészkei közül legalább kettőt.
