A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-21 / 20. szám

NAPSÜTÉSBEN

Zománckék klasszikus kosztüm, ívelt fazonnal, bevágott zsebekkel. A szoknya szembehólos. Ingblúz, nyaksál és kitűző díszíti. A kockás gyapjú kosztüm ferdeszálán szabott, gombolópánttal, magasan záródó, élében tűzött gallérral készült. A szoknya dupla hajtásokkal, bővül. Mindkét kosztümhöz férfikalapot viselnek a manekenek.

FORTÉLYOK

A gombát főzéshez úgy készítjük elő, hogy először a szárak homokos részét levágjuk, majd a gombát bő vízben többször átmossuk — de nem áztatjuk — azután lecsurgatjuk. A gombafejekről a héjat nem kell lehúzni, csak az esetleges hibás részeket vágjuk, vagy kaparjuk ki. Ezután a gombaszárakat kitördeljük és a készítendő étel jellege szerint szeleteljük, vagy a fejeket egészben hagyjuk.

Ha egyes fűszereknek, fűszerkeverékeknek csak az aromáját akarjuk Ízesítésre felhasználni, akkor ezeket tegyük egy — csak erre a célra szolgáló — teatojásba és lógassuk bele a fővő ételbe. Tálalás előtt kiemeljük a teatojást és az ételt nem kell átszűrni.

HAJNALKA

Kerti virágaink között aránylag kevés a kúszónövény. Sokan szeretnék erkélyüket, kerítésüket gyorsan növő, szép növénnyel befuttatni. Erre a célra alkalmas a hajnalka. Április elején elvetett magja 1—2 héten belül kikel. Akár virágládába, akár földbe vetettük, 15—20 cm-re ritkítsuk ki. Ha nincs természetes támasztéka, amire felkúszhat (pl. kerítés), vezessük hajtását lécre vagy zsinórra. Ezeket olyan sűrűn feszítsük ki, amilyen sűrű árnyékot kívánunk. A hajtások gyorsan növekednek, és június elején megjelennek az első tölcséres virágok. Mint a neve is mutatja, kora reggel nyílnak, és délre már összecsukódnak. A virágpompa másnap reggel újra kezdődik, egészen őszig tart. Lombja kellemes árnyékot ad. Dúsan, gazdagon

akkor hajt, ha a nyári forróságban öntözzük. Magját rendszerint elszórja, és a következő évben már csak ritkítanunk kell a megfelelő sűrűségre.

(Kontár Gy. felvétele)

A GYERMEK ÉS A TELEVÍZIÓ

Szülők és nevelők körében gyakran tárgyalt téma, hogy a gyerekek ma túl sok időt töltenek a tévé mellett. A nemzetközi statisztikai adatok szerint ez valóban napi két órát jelent. A nagy többségnél ez a két óra még beilleszkedik a kiegyensúlyozott napirendbe, bár jogos a pszichológusoknak az az észrevétele, hogy a kisebbeknél napi fél óra, a nagyobbaknál — tíz éven felülieknél — a napi másfél óra sokkal megfelelőbb időmennyiség lenne.

A legtöbb probléma és konfliktus abból adódik, hogy a gyerekek a felnőtteknek szóló műsorokat szeretnék megnézni. Ez a vonzalom érthető, mert a gyermek kíváncsi a felnőttek világára, s mintegy a felnőtté válás sürgetését fejezi ki ez az érdeklődése a felnőtteknek szóló műsorok iránt. Az olyan családokban, ahol kevés a lakótér, sajnos gyakori jelenség, hogy sok gyermek — még alsó tagozatos iskolás tanuló is — műsorzárásig nézi az adást és másnap kialvatlanul, fáradtan megy az iskolába.

Bonyolítja e problémát, hogy a kortársi csoportok, amelyek igen nagy hatással vannak a gyermek válogató készségére, az iskolában és azon kívül is gyakran beszélgetnek a felnőtteknek szánt előző napi műsorról, s általában gúny vagy lekicsinylés kíséri azokat a gyermekeket, akik ezekben a vitákban nem tudnak részt venni. A gyermek televíziózásának megfelelő szabályozása a szülő feladata. Ha ez sokszor nem is könnyű, nem nyugodhatnak bele, hogy a tévénézés a tanulás, a megszokott helyes életrend és főképp az alvás rovására menjen.

Igen nagy jelentőségű, hogy milyen műsorokat választ ki, néz a család. Azok a családok, ahol a következő heti műsor kézhezvétele után sikerül eldönteni, hogy ki mit fog megnézni, s ez arányban áll a gyermek egyéb elfoglaltságával, életkorával és a pihenéshez szükséges időtartammal is, a műsorválogatással a televízió felhasználásának helyes alapját vetik meg.

Vitathatatlan, hogy a tévé számos ismerettel gazdagítja a felnőtt- és gyermekkorú nézőt. Ma lényegében már kétéves kortól nézi a gyermek a tévét. A kisiskolás így sokkal több ismeretanyaggal kezdi pályafutását, mint az előző korok gyermekei. Egy német tanulmány szerint 10—14 éves tanulók jóval nagyobb mértékben szerzik földrajzi ismereteiket a tévéből, mint iskolai tanulmányaikból. Például az időjárásjelentéshez használt ország- és Európatérképek olyan mélyen vésődnek be a gyermek emlékezetébe, ahogy azt az iskolai tanítás keretében nem érhetnénk el. Természetesen a gyermek intelligenciájának fejlesztésében továbbra is a rendszeres ismereteket adó iskoláé a vezető szerep, azonban a népszerű irodalmi, ismeretterjesztő sorozatok, vetélkedők, helyszíni közvetítések igen alkalmasak a gyermek érdeklődésének felkeltésére.

Gyakori vélemény, hogy a moziban, tévében látott erőszakos cselekmények, bűnügyi történetek veszélyesek nevelési szempontból. A kutatók alaposan feldolgozták ezt a területet és arra az álláspontra jutottak, hogy a gyakori ilyen látvány nem használ a gyermek egészséges szellemi fejlődésének, bár lényegében hozzátartozik a lelki „edzéshez". A kiegyensúlyozott gyermek bizonyos műsoroktól még nem válik agreszszívvá, bűnözővé, ehhez hajlam, s ugyanúgy hozzájárulhatnak a rendezetlen családi viszonyok stb. is. A szülő feladata a műsorok megválasztása mellett az is, hogy a látottakról elbeszélgetve etikailag helyes szemléletre nevelje, elvi, kritikai állásfoglalásra késztesse a gyermeket.

Dr. SZEBERÉNYI JUDIT

21