A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-21 / 20. szám
SZERETNEK ÓVODÁBA, ISKOLÁBA JÁRNI Fister Magda: EMBER, ERDŐ, EGÉSZSÉG Keszeli Ferenc: AZ INTELMEKRŐL ÉS TANULSÁGOKRÓL Varga Erzsi: JO KEDVVEL, VIDÁMAN A NAGY OKTÓBER ÉS A VILÁG Címlapunkon IGOR GROSSMANN, a 24. oldalon PRANDL SÁNDOR (elvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő. Kral Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Kővetkező számunk tartalmából A SZÉP SZÓ ÜNNEPE Nemzetiségi kulturális életünk legjelentősebb seregszemléje Komáromnak és környékének kultúraszerető lakossága évről évre szeretettel fogadja a Jókai-napokon részt vevő színjátszó együtteseket, irodalmi színpadokat, a vers- és prózamondókat. A Jókai-napok Komárom városának és környékének egyik legjelentősebb kulturális eseménye, melyen sokezer kultúrát szerető polgár találja meg szórakozását és kulturális kielégülését. A komáromi Jókai-napokat méltón nevezzük nemzetiségi kulturális életünk seregszemléjének. A Jókai-napok programja évről évre bővül, együtt fejlődik a műkedvelő mozgalom terebélyesedésével. Még ma is emlékezünk arra, hogy az induláskor még csak a vers- és prózamondók mérték össze tudásukat, majd a következő években kibővült az amatőr színjátszó együttesek fesztiváljának megrendezésével és a hatvanas évek második felében helyet kaptak a JóJcai-napokon a dinamikusan fejlődő irodalmi színpadok is és ettől az időtől ez a három műfaj határozza meg lényegében a Jókai-napok tartalmát, örvendetes tény, hogy az utóbbi években az említett műfajokon kívül tovább bővült a program a bábjátszók bemutatkozásával, a könyv- és képzőművészeti kiállítások megrendezésével is. Tehát a Jókainapok rendezői igen helyesen reagálnak a műkedvelő mozgalom fejlődésére. Elgondolkoztató azonban, hogy a műkedvelő mozgalom további dinamikus fejlődése nem kívánja-e meg a Jókainapokhoz hasonló rendezvény létrehozását más városban, megosztva a Jókainapok programját és ezzel elkerülve a rendezvény programjának túlzsúfoltságát. Hogy ez mennyire lesz szükséges, erre majd a jövő adja meg a választ. A Jókai-napok évről évre híven tükrözi azt az állandó gondoskodást, melyben szocialista társadalmunk részesíti a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életének fejlesztését. Ezt a gondoskodást tükrözi a rendezvény politikai és szervezési biztosításához a komáromi városi és járási párt- és állami szervek által nyújtott hatékony támogatás is. A városi és járási szervek tisztségviselőit évről évre ott találjuk a különböző bizottságokban, ahol hatékonyan hozzá járulnak a problémák megoldásához. Ez a tény egyben azt is jelenti, hogy ezek a szervek sajátjuknak tekintik a lókai-napokat. örvendetes tény, hogy a rendezvény évről évre egyre nagyobb erkölcsi támogatásban részesült e szervek részéről. Ez nagyban hozzájárul a rendezvény tekintélyének és színvonalának állandó emeléséhez. A párt- és állami szervek részéről a nemzetiségi kultúránk fejlesztéséhez nyújtott támogatós szocialista társadalmunk internacionalista jellegéből fakad, és hazánk minden polgára tudatosítja, hogy a nemzetiségi kultúra szocialista kultúránk egészének szerves része és céljaiban mindenkor követi pártunk művelődéspolitikai célkitűzéseit, a szocialista ember nevelésének feladatát. A bratislavai Népművelési Intézet és a CSEMADOK Központi Bizottsága gondozásában megrendezett Jókai-napok kettős küldetést tölt be. Egyrészt a rendezvény keretében felmérjük a műkedvelő együttesek, vers- és prózamondók minőségi fejlődését. Az itt fellépő együttesek és szereplők, ahogy azt a többéves tapasztalat igazolja, színházszerető és hozzáértő közönség előtt lépnek fel, ami abból is ered, hogy Komárom a Magyar Területi Színház székhelye és a közönség jelentős részének módjában áll hivatásos szintű előadásokat látni és ezeket összehasonlítani a Jókai-napokon fellépő együttesek színvonalával. A fejlődés lemérésénél jelentős szerepet játszanak a bíráló bizottságok, melyek feladata azonban ezen túlmenően az is, hogy a produkciók bírálásának és értékelésének útján módszertani szempontból is előre mutassanak és szakmai értékeléssel előre is segítsék a színjátszó együttesek, irodalmi színpadok, illetve a vers- és prózamodók további fejlődését. A Jókainapok tehát az ott fellépő együttesek és szereplők nagy iskolája, melynek jelentős szerepe van kulturális életünk fejlődése szempontjából. Ezért úgy véljük, hogy a szakemberekből álló bíráló bizottságok minden bírálata és értékelése, legyen az pozitív vagy negatív, mindenkor az együttesek és a szereplők, illetve a rendezők további fejlődését szolgálja. A múltban megtörtént, hogy néhány együttes a negatív bírálatot helytelenül fogta fel és bizonyos időre abbahagyta aktivitását. Ez persze helytelen jelenség volt. Meggyőződésünk, hogy együtteseink és szereplőink ma már túlnőttek az ilyesfajta érzékenységen és a bíráló bizottságok minden megjegyzését, értékelését arra fogják felhasználni, hogy ezekből leszűrve a szükséges következtetéseket a jövőben még jobban fogják végezni munkájukat. A Jókai-napokon túlnyomó többségükben a CSEMADOK- helyi szervezeteinek színjátszó együttesei és irodalmi színpadai lépnek fel. Ezért a rendezvény egyben fokmérője a CSEMADOK munkájának is, értékelése annak a munkának, melyet a helyi szervezetek egész évben kifejtettek, főleg a színjátszó együttesek és irodalmi színpadok munkájának szervezése és fejlesztése területén. Egyben értékelése a rendezvény annak a módszertani munkának is, melyet a nemzeti bizottságok kulturális intézményei nyújtanak az együtteseknek és a rendezőknek, amivel lehetővé teszik az együttesek művészi színvonalának emelését. A Jókai-napok jelentős kulturális akciója a vers- és prózamondók fesztiválja, mely ugyancsak évente kerül megrendezésre. Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy e területen nem érvényesül az a fejlődési tendencia, melynek a színjátszóknál és az irodalmi színpadoknál voltunk tanúi. A vers- és prózamondók fesztiváljáról már évek óta nem mondható el, hogy valami lényeges fejlődés történt volna. Ha akad is minden évben egy-két kiemelkedő teljesítmény, egészében azonban minden marad a régi szinten, ezért valami egyhelyben topogást tapasztaltunk. Tekintettel arra, hogy a vers- és prózamondók elsősorban a tanuló ifjúság soraiból kerülnek ki, a színvonal emelése elsősorban az iskolákon múlik. Az iskolák tehetnek elsősorban sokat azért, hogy a tanulókkal megszerettessék a vers- és prózamondást és magasabb szintre emeljék az előadáskultúrát. A továbbiakban a színvonal emelésének az is előfeltétele, hogy a vers- és prózamondók fesztiváljára valóban a legjobbak kerüljenek, tekintet nélkül arra, hogy az ország melyik részéből jönnek. Meggyőződésünk, hogy az idei Jókai-napokon a vers- és prózamondók fesztiválja, tanulva az előző évek hibáiból, magasabb szintet fog elérni és fejlődésében fokozatosan felzárkózik a színjátszó együttesek és irodalmi színpadok színvonalához. Végezetül azt kívánjuk az idei Jókainapokon fellépő együtteseknek, a vers- és prózamondóknak, hogy a Jókainapok eredményeit kamatoztassák jövőbeni munkájukban, jobban mint eddig, hogy a Jókai-napok jelentsenek számukra ösztönzést, buzdítást további jó munkájukhoz. Igyekezzenek a Jókainapok tapasztalataiból a rendezők és a szereplők levonni azokat a szükséges következtetéseket, melyek elősegítik nemzetiségi kultúránk további fejlődését. VARGA JANOS Jön a hétvége? Irány Mosonmagyaróvár. Pár lépés a határ, onnan megint pár lépés a vonzó kisalföld városa bratislavai lakos számára, akibe hétvégeken belebújik az ördög, vagyis a nyugtalanság, s nem a Kis- Kárpátok erdőrengetegébe veti bele magát, hanem beül a kocsijába, és útlevéllel, vámcédulával, valamint tízkoronás okmánybélyeggel a zsebében egyedül vagy a családjával Mosonmagyaróvárra utazik. Számára a magyarországi kisváros a csábító, nem a hegy és az erdő, jöjjenek ide az óváriak. Senki se gondolja, hogy a magyarországi város múltja, jelene érdekli a hétvégi víkendezőt. Hétről hétre megy, mert a tízkoronás okmánybélyeg meg az a száz korona, amibe még az út kerül, nem kiadás. Itthon is elkölti, ha kimozdul otthonról. Megszállottan jár Mosonmagyaróvárra, de nem azért, hogy a várossal ismerkedjen. Néhány üzletbe benéz, néhány praktikus dolgot vásárol, s más nem is igen érdekli. Talán nem is tudja Övárról, hogy malma, tejfeldolgozó üzeme, textilipara, mezőgazdasági gép- és fémfeldolgozó gyára, hibridkukoricaelőkészítő üzeme és mezőgazdasági akadémiája van. A budapest—bécsi főútvonalon fekvő Moson is, Magyaróvár is^ hajdan a Monarchia fővárosa felé vezető utakat védő vár volt. Főutcáján a Fekete Sas és a Széchenyi Étterem közelében számos műemléknek nyilvánított épület van, de ezekre csupán rápislant a Bratislavából érkező vendég, hiszen hétvégeken nem a város történelmével, műemlékeivel akar ismerkedni, mégcsak nem is a nagy történelmi eseményekre emlékeztető tábláival, mint amilyen a Fekete Sas étteremmel szemben a fölött az erkély fölött, ahonnan Kossuth Lajos 1848. október 23-án 4000 kaszás paraszthoz beszélt, vagy mint a Széchenyi étterem falán elhelyezett tábla, amely arról tudósít, hogy ebben az épületben, Magyaróvár mezőváros akkori székházának nagytermében mondotta el programbeszédét gróf Széchenyi István Mosonvármegyének a pozsonyi diétára megválasztott követe 1847. október 25-én. Minden helynek, településnek, községnek és városnak megvan a maga történelmi és kulturális múltja, de nincs minden községnek és városnak gyógyfürdője, mint Mosonmagyaróvárnak, amely elsősorban vonzza a városba a bratislavaiakat. Mosonmagyaróvárnak sem régóta van. 1966- ban végzett itt fúrást, az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat, s a majdnem 2000 méter mély kútból 1968- tól (a kút és a gyógyfürdő üzemeltetésének éve) percenként 1000 liter víz jön fel. Az Országos Közegészségügyi Intézet minősítése szerint a mosonmagyaróvári Kígyó utca 1 szám alatti hévízkút vize (vegyi összetétele folytán) elfajulásos jellegű csont- és izületi bántalmak, idült, gyulladásos jellegű izületi és izombetegségek, mozgásszervi bántalmak utókezelésére, idült hörghurut, tüdőtágulás, idült orr- és garatüri megbetegedések, idült emésztési zavarok, pajzsmirigy bántalmak és kezdődő érelmeszesedés gyógyítására alkalmas. Persze, nem csupán ezért a hétvégi autóáradat Mosonmagyaróvárra. Az egészségesek ugyanúgy járnak ide, mint a gyógyulást keresők, kellemesen töltik el a hét utolsó napjait. A hatvanas évek közepén még átviharzottak a bratislavai kocsik Mosonmagyaróváron. A győri termálfürdő elérése volt a cél. Kulturált berendezésével az felelt meg a legjobban. Ahogy azonbon kiépült a mosonmagyaróvári termál-strandfürdő, s elkészült a minden igényt kielégítő öltöző, büfés váró- és pihenő terem, és mindhárom medencéhez 2
