A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-05-14 / 19. szám
KÉPES KRÓNIKA Kolorovóba (Cútára) látogatott Joief Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, Szlovákia miniszterelnöke. Kíséretükben tartózkodott ián Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Ján Janovic szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Vladimír Margetin, erdőgazdasági és vízgazdálkodási miniszter és Ignác Janák, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára. Az SZLKP és a kormány képviselői útjukat a levicei (lévai) járásban folytatták, ahol szintén az árvizek okozta károkról, az időszerű mezőgazdasági munkák előrehaladásáról tájékozódtak. Képünkön: la. A vendégek megtekintik a gútai efsz búzaföldjét. Mintegy 700 hektáron termelnek a gútai szövetkezetben az idén kukoricát. Képünkön: (balról) Peter Colotka, Jozef Lenárt, Ondrej Kerd'o agronómus és Ján Janovic a kukorica vetőgép működéséről beszélgetnek. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az Indiai kormány meghívására Delhiben tárgyalt. A repülőtéren Atal Behari Vadzsapaje, India külügyminisztere (balról) fogadta szovjet kollégáját. NEGYVEN ÉVVEL EZELŐTT ÉS MA Negyven évvel ezelőtt, 1937. május 16—17-én Banská Bystricában (Besztercebányán) tartották meg a CSKP országos konferenciáját, amely jóváhagyta Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésének tervét. Szlovákia iparosításának, ipara magasabb színvonalra emelésének gondolata régóta foglalkoztatta a szlovák nép legjobbjait. Több mint száz évvel ezelőtt Ludovít Stúr már erről beszélt, valamint az utána következő nemzedék élenjáró képviselői is. Ők azonban a szavaknál tovább nem jutottak. Konkrét formában első ízben 40 évvel ezelőtt Csehszlovákia Kommunista Pártja dolgozta ki Szlovákia iparosításának programját, s ezt a központi bizottság képviselője előadói beszédében a konferencián ismertetett. A konferenciát feszült nemzetközi helyzetben tartották meg. Hitler szlovákiai ügynökségei, a szlovák, magyar és német reakciós irredenta pártok mesterségesen szították a nemzetiségek közötti ellentéteket, amihez jó tápot adott a csehszlovák burzsoá kormány húsz éven át folytatott reakciós, esztelen nemzetiségi politikája. A kommunista párt hangsúlyozta, hogy ha meg akarjuk óvni a köztársaság lakosságát a legrosszabbtól, a fasizmus veszélyétől, akkor meg kell valósítani az itt élő nemzetek egyenjogúságát. Mindenekelőtt meg kell szüntetni a különbséget Szlovákia elmaradottsága és a cseh országrészek fejlettsége között. A párt programja megállapítja, hogy e különbség a cseh finánctőke kíméletlen eljárásának, valamint az eddigi kormányok bűnös gazdaságpolitikájának következménye. E szerencsétlen gazdaságpolitika Szlovákiában többek között abban nyilvánult meg, hogy a köztársaság szegényebb részein fokozatosan leszerelték a gyárakat, megakadályozták az ipar fejlődését. A konferencián elhangzott beszámolóban az előadó részletesen kitér Szlovákiai mezőgazdaságának elmaradottságára, a cseh országrészekkel szemben. Statisztikailag kimutatta, hogy a terméshozam kb. 60 százalékkal alacsonyabb, mint Cseh- és Morvaországban. Míg az átlagos színvonalú parasztcsaládban az egy főre jutó fogyasztás a cseh országrészekben évi 5070, addix Szlovákiában csak 2044 korona. De nemcsak az ipar és a mezőgazdaság volt elmaradott, hanem a vasúti és közúti, az egészségügyi és az iskolahálózat is. Fel kellett hívni a kormány figyelmét, hogy nagyarányú beruházásokat kell eszközölni Szlovákiában, amelyeknek megvalósítása az országrész népének számára biztosítaná az ipari, mezőgazdasági és kulturális fellendülést és az életszínvonal emelkedését. E megállapításon túlmenően a program részletes konkrét tervet tartalmaz a javasoltak gyakorlati megvalósítására. A program kiemeli, hogy égetőn szükséges Szlovákia villamosítása. Ebben a tervben kifejezésre jutott a pártnak a Hlinka-féle Szlovák Néppárt politikájától, valamint a prágai kormány centralista politikájától elvileg eltérő álláspontja Szlovákia jövőjével kapcsolatban. E pozitív program megszövegezése nagy előrehaladást jelentett a cseh-szlovák viszonyrendezése, a nemzetiségi kérdés megoldása terén. A terv alapgondolata volt, hogy megszűnjenek a különbségek a visszamaradt Szlovákia és a fejlettebb cseh országrészek között. A javasolt intézkedések az adott lehetőségek alapján a legrövidebb időn belül megvalósíthatók voltok. Az ehhez vezető út a szlovák nép demokratikus jogainak kiterjesztése lett volna. Szlovákia felvirágoztatásának terve a közvéleményében élénk visszhangot keltett, azonban túlharsogta a Hlinka-féle Szlovák Néppárt vezetősége részéről elindított nacionalista hullám. Ebben az időben Szlovákiában derekasan küzdött a kommunista sajtó: a Ludovy Denník és a Munkás, majd 1936-tól az ezeket felváltó, a népfront jellegű Slovenské Zvesti és Magyar Nap. Velük szemben azonban ott állt a Hlinka-pártnak a burzsoáziától pénzelt sajtója és más reakciós lapok, amelyek megkönnyítették a Szlovák Néppárt demagógiáját. A Hlinka-féle Szlovák Néppártot támogató szlovák tömegek nem tudatosították, hogy ez a párt csehellenes nacionalista politikájával Szlovákiát a nácik igájába hajtja. Ami a kapitalista rendszerben megvalósíthatatlan volt, népi demokratikus rendszerünkben valósággá vált. 1948- ban a februári események után megkezdődött Szlovákia iparosítása. Megépült a vízlépcsőrendszer a Vágvölgyében, a petrolkémiai kombinát a Farkastorokban és számos más jelentős ipari létesítmény. Az addig elmaradt Kelet- Szlovákia iparosításainak keretében hatalmas iparvállalatok épültek, köztük az európai viszonylatban is számottevő Kelet-Szlovákiai Vasmű és sok más jelentős ipari és mezőgazdasági létesítmény. A CSKP XV. kongresszusán Husók elvtárs zárószavában kiemelte: „Helyes úton haladunk, pártunk a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus elveihez hűen, becsülettel teljesíti történelmi feladatát, amely biztosítja a munkásösztály és egész dolgozó népünk boldog életét.“ RÓJÁK DEZSŐ OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A Hét 21. számában nagyszabású versenyt indítunk A Nagy Október és a világ címmel, megismertetve az olvasókat azzal, milyen hatással volt és van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom a világ alakulására, fejlődésére. A versenyt a CSEMADOK Központi Bízott ságának, valamint a CALEX Hűtőipari Vállalat, a Mladé Boleslav-i Skoda Autógyár, a lévai Lenin Pamutipari Vállalat, a Búcsi, a Köbölkúti, a Lénártfalai, a Libádi, a Csilizközi, az Újbódvai, az Oroszkai, a Muzslai, a Szőgyéni, a Rimaszécsi Egységes Földművesszövetkezet, a Bajcsi, a Nagyidai és a Zselizi Állami Gazdaság védnökségével szervezzük és bonyolítjuk le. A versenyben részt vehet minden csehszlovák állampolgár. Az egyes számokban közölt kérdésekre adott választ levelezőlapon a kivágott szelvénnyel együtt a megjelenéstől számított három héten belül kell beküldeni a szerkesztőség címére. A verseny 30 számon keresztül folyik, és esetenként három kérdésre kell választ adni. A sorsolásban azok vesznek részt, akik a feltett 90 kérdés közül legalább 60-ra helyes választ küldenek be. A sorsolás időpontját egy későbbi számunkban közöljük. A verseny díjai: 1. díj Kéthetes utazás a Szovjetunióba, két személy részére (1978-ban) 2. díj Színes tévékészülék 3. díj Automata mosógép és további 10 díj összesen 10 000,— korona értékben. Már most biztosítsa, hogy hétről hétre — a nyári szabadság idején is — rendszeresen kapja a Hetet. Jó szórakozást, sok helyes megfejtést és a sorsoláshoz szerencsét kívánunk minden kedves olvasónknak. Szerkesztőség 5
