A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-07 / 18. szám

szonya a szülővároshoz és annak jövőjéhez. Mert nem lehet mellékes, hogyan él azok képzeletében a jövő városa, akik az elkövetkező évtizedben alkotják majd a lakosság gerincét. Céljuk egyebek között inspiráció is volt. Inspiráció a jövővel kapcsolatban. A gyerekek, főleg a kisebbek képzelőereje messze felülmúlt minden várakozást és minden urbanisztikai tervet. A levegőben zümmögő különös gépmadarak, a föld alatt kígyózó metrószerelvények, a merész ívelésű épületek ma már valóságnak számítanak, ám a gyerekek ezeknél jóval meseszerűbb világot képzelnek el, amely viszont merőben eltér a klasszikus mesevilágtól, s inkább a science fiction széles határvidékében kalandozik. A házak gömbölyűek, tehát nem dobozok. Alagsoraikban robotraktár, élelmiszer- és ivóvízkészlet, az emeleteken lakóterek, télikertek, könyvtárak, adatbankok, uszodák, akvárium, házimozi, s egy terem, ahol a lakóközösség életét irányító-könnyítő elektromos agyközpont helyezkedik el. A tetőn természetesen radar. A házak hatalmas zöldövezetek, ligetek közepén állnak s némelyik tetején uszodai ugródeszka, tövében uszoda. A magyarázat: ha elromlik a lift, egyetlen ugrással le lehet jutni a földszintre. S mindez természetesen ragyogó napsütésben, sőt mi több, a házak forgathatók, homlokzataikkal a Nap mozgását követhetik. Borús idő esetére napenergiagyűjtő tükröket is szerkesztettek a srácok. A mamát szuperautomatizált konyhába, a papát szuperautóba képzelik, s ők maguk természetesen helikopterrel közlekednek. Persze látják a veszélyeket is, de ugyan-FAVASZI NAPSÜTÉSBEN

porulatot — tehát a város fiatalodását. Márpedig a nagyvonalú városfejlesztési tervek megvalósításához dolgos fiatal kezek tízezreire van szükség. S hogy a főváros magához vonzza más vidékek fiatalságát, ahhoz igyekszik megteremteni azok letelepedésének, családalapításának feltételeit. E terv megvalósulását legjobban a 8. kerület népszaporulatának robbanása jelképezi, ahol az elmúlt ötéves tervben több mint tizennyolcezer új lakás épült fel és telt meg élettel. S mindehhez felépült még tizenegy iskola, tizennyolc óvoda, tizenegy bölcsőde, közel száz üzlet és szolgáltatási létesítmény, egészségügyi intézmények, s mindaz, amire egy „városnak a városban" szüksége lehet.

Mert az is a valósághoz tartozik, hogy Prága a felszabadulást követő évtizedekben nem mindig fejlődött párhuzamosan az ország egészével. Ennek kiegyensúlyozására született meg a Párt XIV. kongresszusának határozata, mely előirányozta a főváros fejlesztésének elsőbbséget biztosító tervét. így lett az ötödik ötéves tervidőszak különösen fontos és eredményes Prága Szempontjából s a XV. kongresszus fővárosra vonatkozó határozatainak megfelelően így lesz még eredményesebb az új ötéves időszak. 1971 és 1975 között 42 ezer lakás épült. 1975 és 1980 között 58 ezer az előirányzott mennyiség. Néhány éve már működik a metró első szakasza, rövidesen átadásra kerül a második, a

Indul a prágai metró

harmadik szakasz, amely óriási könnyítést jelent a város közlekedésében. Az ötödik ötéves tervidőszakban megkétszereződött fővárosi beruházások összegéből megszülettek a megkétszereződött értékek. Az új időszakban ennél is 21 milliárd koronával több, nagyobb a beruházások összege. A további fejlődés kapui tehát nyitottak.

Am a folyó ötéves tervről még érdekesebbet is megtudtunk. Gyerekek százainak, ezreinek tettek fel egy kérdést: milyen lesz Prága öt év múlva? A választ gyermekrajzokban, festményekben kellett megadni. Az „ankét" célja nem a képzőművész-tehetségek felfedezése volt, hanem inkább az érdekelte a felnőtteket, hogy milyen a gyerekek viakkor a védekezés lehetőségét is. Míg az egyik szmogfelhőt rajzolt a város fölé, a másik hatalmas szmogelszívó berendezést szerkesztett, a harmadik az autósforga lomtól teljesen elkülönített mozgójárdát — annak érdekében, hogy ne legyenek közúti balesetek.

A Prágát övező lakótelepeken kószálva az ember másik Prágával találkozik. Az erkélyeken gyerekruhák száradnak, az üzletekben fiatal anyák és apák nyüzsögnek, a játszótereken gyerekek. A lakótelepek látványából nem is lehet arra következtetni, hogy Prágában még nem elegendő a fiatal, de aki tudja, hogy komoly intézkedések történtek a város fiatalításának érdekében, az tudja, ez a fiatalodási lendület elkezdődött.

Kétségtelen: hazánk fővárosa az utóbbi esztendők folyamán Európa egyik legdinamikusabban fejlődő városa lett. 1945 májusában, pontosabban május ötödikén kitört a prágai népfelkelés, melynek jelszava a fasiszta megszállók kiűzését hirdette meg. A főváros illegális pártszervezetének kommunistái fogtak elsőnek fegyvert. Azok, akik megmaradtak. Mert a megszállás alatt kommunisták ezreit ölték meg a koncentrációs táborokban. Prága népe azonnal csatlakozott, mert tudta, ha most harcol, akkor végső szabadságáért harcol. Ezekben a történelmi pillanatokban ismét megjelent, ismét szólt a néphez a Rudé právo, a kommunisták harcos fóruma. A lap szavai példátlan buzdítást adtak a szebb jövőért, a város megmaradásáért harcoló prágai népnek. S május kilencedikén, az ország felszabadulásának napján, a második világháború befejezésének napján Prága felszabadult és új életet kezdett. Mindennek harminckét esztendeje.

Kép és szöveg: - K

13