A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-05-07 / 18. szám

szonya a szülővároshoz és annak jövő­­jéhez. Mert nem lehet mellékes, hogyan él azok képzeletében a jövő városa, akik az elkövetkező évtizedben alkotják majd a lakosság gerincét. Céljuk egye­bek között inspiráció is volt. Inspiráció a jövővel kapcsolatban. A gyerekek, főleg a kisebbek képzelőereje messze felülmúlt minden várakozást és min­den urbanisztikai tervet. A levegőben zümmögő különös gépmadarak, a föld alatt kígyózó metrószerelvények, a me­rész ívelésű épületek ma már valóság­nak számítanak, ám a gyerekek ezek­nél jóval meseszerűbb világot képzel­nek el, amely viszont merőben eltér a klasszikus mesevilágtól, s inkább a science fiction széles határvidékében kalandozik. A házak gömbölyűek, tehát nem dobozok. Alagsoraikban robotrak­tár, élelmiszer- és ivóvízkészlet, az eme­leteken lakóterek, télikertek, könyvtárak, adatbankok, uszodák, akvárium, házi­mozi, s egy terem, ahol a lakóközösség életét irányító-könnyítő elektromos agy­központ helyezkedik el. A tetőn termé­szetesen radar. A házak hatalmas zöld­övezetek, ligetek közepén állnak s né­melyik tetején uszodai ugródeszka, tö­vében uszoda. A magyarázat: ha el­romlik a lift, egyetlen ugrással le lehet jutni a földszintre. S mindez természete­sen ragyogó napsütésben, sőt mi több, a házak forgathatók, homlokzataikkal a Nap mozgását követhetik. Borús idő esetére napenergiagyűjtő tükröket is szerkesztettek a srácok. A mamát szu­perautomatizált konyhába, a papát szu­perautóba képzelik, s ők maguk termé­szetesen helikopterrel közlekednek. Per­sze látják a veszélyeket is, de ugyan-FAVASZI NAPSÜTÉSBEN porulatot — tehát a város fiatalodá­­sát. Márpedig a nagyvonalú városfej­lesztési tervek megvalósításához dolgos fiatal kezek tízezreire van szükség. S hogy a főváros magához vonzza más vidékek fiatalságát, ahhoz igyekszik megteremteni azok letelepedésének, csa­ládalapításának feltételeit. E terv meg­valósulását legjobban a 8. kerület nép­­szaporulatának robbanása jelképezi, ahol az elmúlt ötéves tervben több mint tizennyolcezer új lakás épült fel és telt meg élettel. S mindehhez felépült még tizenegy iskola, tizennyolc óvoda, ti­zenegy bölcsőde, közel száz üzlet és szolgáltatási létesítmény, egészségügyi intézmények, s mindaz, amire egy „vá­rosnak a városban" szüksége lehet. Mert az is a valósághoz tartozik, hogy Prága a felszabadulást követő évtizedekben nem mindig fejlődött pár­huzamosan az ország egészével. Ennek kiegyensúlyozására született meg a Párt XIV. kongresszusának határozata, mely előirányozta a főváros fejlesztésének el­sőbbséget biztosító tervét. így lett az ötödik ötéves tervidőszak különösen fon­tos és eredményes Prága Szempontjá­ból s a XV. kongresszus fővárosra vo­natkozó határozatainak megfelelően így lesz még eredményesebb az új ötéves időszak. 1971 és 1975 között 42 ezer la­kás épült. 1975 és 1980 között 58 ezer az előirányzott mennyiség. Néhány éve már működik a metró első szakasza, rö­videsen átadásra kerül a második, a Indul a prágai metró harmadik szakasz, amely óriási könnyí­tést jelent a város közlekedésében. Az ötödik ötéves tervidőszakban megkét­szereződött fővárosi beruházások össze­géből megszülettek a megkétszereződött értékek. Az új időszakban ennél is 21 milliárd koronával több, nagyobb a beruházások összege. A további fejlő­dés kapui tehát nyitottak. Am a folyó ötéves tervről még érde­kesebbet is megtudtunk. Gyerekek szá­zainak, ezreinek tettek fel egy kérdést: milyen lesz Prága öt év múlva? A vá­laszt gyermekrajzokban, festményekben kellett megadni. Az „ankét" célja nem a képzőművész-tehetségek felfedezése volt, hanem inkább az érdekelte a fel­nőtteket, hogy milyen a gyerekek vi­akkor a védekezés lehetőségét is. Míg az egyik szmogfelhőt rajzolt a város fö­lé, a másik hatalmas szmogelszívó be­rendezést szerkesztett, a harmadik az autósforga lomtól teljesen elkülönített mozgójárdát — annak érdekében, hogy ne legyenek közúti balesetek. A Prágát övező lakótelepeken kószál­va az ember másik Prágával találkozik. Az erkélyeken gyerekruhák száradnak, az üzletekben fiatal anyák és apák nyü­zsögnek, a játszótereken gyerekek. A lakótelepek látványából nem is lehet ar­ra következtetni, hogy Prágában még nem elegendő a fiatal, de aki tudja, hogy komoly intézkedések történtek a város fiatalításának érdekében, az tud­ja, ez a fiatalodási lendület elkezdő­dött. Kétségtelen: hazánk fővárosa az utób­bi esztendők folyamán Európa egyik legdinamikusabban fejlődő városa lett. 1945 májusában, pontosabban május ötödikén kitört a prágai népfelkelés, melynek jelszava a fasiszta megszállók kiűzését hirdette meg. A főváros ille­gális pártszervezetének kommunistái fogtak elsőnek fegyvert. Azok, akik meg­maradtak. Mert a megszállás alatt kom­munisták ezreit ölték meg a koncentrá­ciós táborokban. Prága népe azonnal csatlakozott, mert tudta, ha most har­col, akkor végső szabadságáért harcol. Ezekben a történelmi pillanatokban is­mét megjelent, ismét szólt a néphez a Rudé právo, a kommunisták harcos fó­ruma. A lap szavai példátlan buzdítást adtak a szebb jövőért, a város megma­radásáért harcoló prágai népnek. S má­jus kilencedikén, az ország felszabadu­lásának napján, a második világhábo­rú befejezésének napján Prága felsza­badult és új életet kezdett. Mindennek harminckét esztendeje. Kép és szöveg: - K 13

Next

/
Thumbnails
Contents