A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-23 / 16. szám

MERLEGELES, HELYZETJELENTES nek a folklóranyagból, bátrabban válo­gassanak jó költők gyermekverseiből stb. ’A kezdeményezés nem mindig népszerű, sőt kockázatos is, de akarni, tenni és főleg merni kell. A kulturális munka egyéniséget for­máló és közösséget teremtő ereje előbb-utóbb mindenütt érezteti kedvező hatását. Az alkotókészség nagymérték­ben függ az ember közvetlen környe­zetétől, munkája jellegétől, társadalmi szerepétől. Ne hárítsunk minden fele­lősséget a pedagógusokra. Vannak CSEMADOK helyi szervezeteink, ifjúsági klubjaink, ifjúsági helyi szervezeteink, irodalmi színpadjaink, művelődési há­zaink, s együttes erővel arra kell töre­kedni, hogy minél többen kapcsolódja­nak bele az alkotó munkába. A fesztiválokon ismételten arról győ­ződhettünk meg, hogy mennyire szüksé­ges támogatni ezeket az együtteseket, mennyire fontos kedvező feltételeket teremteni számukra, s állandó segítsé­get nyújtani a problémáik megoldásá­hoz. A televízió nem pótolja az élő színházat, inkább azt segíti elő, hogy igényesebb közönsége legyen az ama­tőr színjátszásnak. A mozgalom jelentő­sen hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához, ezért támogatása vala­mennyiünk feladata. PÉTÖCZ-SÁRSZOGI CSILLA A CSEMADOK helyi szervezetei fontos szerepet játszanak a Velky Krtís-i (nagykürtösi) járás kulturális életében. Javult az ideológiai nevelő munka színvonala, és gyümölcsöző az együttműködés a helyi nemzeti bizottságok polgári ügyeket intéző testületéivel. Az iskolán kívüli ne­velés keretében előadások hangza­nak el az anyanyelvi oktatás és a szlovák nyelv elsajátításának jelen­tőségéről, s népszerűsítik a tudomá­nyos-műszaki forradalom vívmá­nyait. A járás honismereti munkájá­ba is bekapcsolódnak a helyi szer­vezetek. E tekintetben a bussaiak, a gyürkiek és az ipolyhídvégiek ér­demelnek dicséretet. A könyvvel való munka szintén tökéletesebb lett. A helyi szervezetek többségében nagy gondot fordítanak a népi ha­gyományok ápolására. Itt elsősorban az ipolyvarbóiakat kell említeni, akik már hagyományosan résztvevői a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválnak. Egyre több szervezet tartja szívügyének népdalkincsünk feltárását és megismertetését. A tánckultúrában viszont szinte áthi­dalhatatlan hiányosságok mutatkoz­nak. Nem is olyan régen a CSEMA­DOK ipolynyéki helyi szervezetének még nagy reményekre jogosító tánc­csoportja volt. Sajnos az utóbbi idő­ben nem hallani róluk. Hibának ró­ható fel az is, hogy egyetlen helyi szervezetnek sincs állandó színjátszó csoportja. Csupán az ipolynagyfalu­­siak, az apádújfalusiak és óváriak jelentenek kivételt. A kisszínpadi mozgalmat a járásban csak az ipoly­­hídvégi Madách Irodalmi Színpad képviseli. A járás harminc CSEMA­DOK helyi szervezete közül eddig csupán 11 szervezet teljesítette tag­toborzási kötelezettségét. Jó lenne, ha a CSEMADOK XII. országos köz­gyűléséig minden szervezett teljesí­tené tagtoborzási tervét. Hasonlóan gondot okoz az új Hét-előfizetők szerzése is. Járásunkban 164-gyel csökkent a Hét-előfizetők száma. * * * A CSEMADOK nagykürtösi járási bizottsága a IV. Mikszáth Kálmán Irodalmi Napok keretében Ipoly­­nyéken rendezte meg a vers- és prózamondók, valamint az irodalmi színpadok járási seregszemléjét. A IV. és V. kategóriában folyt a ver­seny. A versmondók számával aránylag elégedettek lehetünk. A prózamondók IV. kategóriájában viszont csak egy, az ötödikben mind­össze két versenyző indult. A ver­senyzők teljesítményéről nem alkot­hattunk egyöntetű véleményt. Az egy-két igazán nagyszerű teljesít­ménytől eltekintve, a legtöbb ver­senyző kiejtésében, átérzésében ki­­sebb-nagyobb hibák fordultak elő. A IV. kategória versmondói közül Pásztor Piroska lukanényei verseny­ző biztosan került az első helyre. A prózamondást egyedül képviselő Cservócs Juditot a bíráló bizottság továbbjutásra javosalta. Az irodalmi színpadok járási versenyét az ipoly­­hídvégi Madách Imre Irodalmi Szín­pad képviselte. Lezsák Sándor ma­gyarországi költő vígeposzát tűzte műsorára. Mint ahogy azt értékelé­sében Vass Ottó, a bíráló bizottság elnöke megállapította, az ipolyhíd­végiek még nem kész, kiforrott mun­kával szerepeltek, fellépésük inkább csak amolyan bemutató jellegű volt. Mindenesetre, a kerületi döntőben ők képviselik majd a járás „színeit“. BODZSÁR GYULA SZÍNVONALAS, ELKÖTELEZETT MUNKA Kérdő Pál, a hnb elnöke örül a kis jövevénynek Blesková elvtársnő, a testület elnöke gratulál az ifjú párnak Az utóbbi időben Veiké Űlany-ban (Nagyfödémesen) jelentősen megnö­vekedett a polgári házasságkötések és névadó ünnepségek száma. Szép hagyománnyá vált, hogy a polgári esketés után az ifjú pár első útja a Szabadság-szoborhoz vezet, ahol a menyasszony virágot helyez el. A polgári ügyeket intéző testület tevékenysége azonban nemcsak az említett akciókra korlátozódik. Min­den évben köszöntik az arany- és ezüstlakodalmasokat, a község ötven­éveseit és kerek évfordulót ünneplő idős lakóit, valamint azokat, akik nyugdíjba mennek. A hnb szertartás­termében rendezi meg a testület a szikra- és pioníravatásokat, a sze­mélyi igazolványok ünnepélyes át­adását. Itt búcsúztatják a katonai kiképzésre bevonuló újoncokat, s le­szerelésük után két év múlva itt köszöntik őket újra. Meg kell emlí­teni, hogy a polgári ügyeket intéző testület rendezvényei mindig igen magas színvonalúak. S mindezt a ki­terjedt tevékenységet lényegében mindössze tizenöt ember fejti ki, ennyi tagja van a testületnek. MANCZAL ERZSÉBET AZ ELGONDOLÁST TETT KÖVETTE A CSEMADOK nyitrai helyi szer­vezetének 1974. évi évzáró taggyűlé­sén tüzetesen megvitatták a követ­kező esztendő munkatervét, amely­nek alapján élénkebb lett a kulturá­lis tevékenység. Akkor többen kifo­gásolták, hogy maximális munka­tervre törekedünk, viszont a terve­zett akciók közül több nem valósul meg. A bíráló észrevételek helyesek voltak, a vezetőség tudatosította, hogy szükség van aktívabb kulturá­lis tevékenységre, hiszen a szerve­zési munkákat illetően igényesebb feladatok megoldására is képesek vagyunk. A heves vita légkörében vetődött fel először, hogy megszer­vezzük a járási népviseleti bemuta­tót. Ezt az elgondolást a tagság ked­vezően fogadta. Ugyanis a nyitrai járás több községében még mindig gazdag szokásanyagot találunk, s ebből természetesen nem maradhat ki a népviselet. Tervezett bemuta­tónkkal azt a célt követtük, hogy eredeti népviseletet, népi szokásokat mutassunk be a ma emberének. Első ilyen rendezvényünkre 1975. április 12-én került sor. Ekkor még nem sikerült időrendi sorrendben rendszerezni az egyes népviseleteket. Ez gyakorlatilag szinte lehetetlen volt. De a néhány évtizede viselt ruhákat sikerült bemutatnunk. Ezek­nek az alapanyaga házilag készített vászon volt. A bemutatott ruhákon látni lehetett a gyárilag készített anyagok felhasználását, amelyek hát­térbe szorították a vásznat. 1976. ja­nuár 21-i rendezvényünkkel, a falu­si emberek munkaeszközeinek bemu­tatásával nagyszerűen érzékeltettük a letűnt társdalmi rendszer és szo­cialista rendszerünk közötti különb­séget. Harmadik rendezvényünkön (1977. január 22) bemutattuk az asszonyok és részben a férfiak ünnepi öltözé­két, a lakodalmas szokásokat. Az ünnepség középpontjában a meny­asszony állt. Szemkápráztató fejdí­szeket, színpompás ünneplő ruhákat láthattunk a nőkön. Persze, az ilyen lakodalom nagyon költséges volt, a család évekig készült erre az ün­nepre, dolgozott, takarékoskodott. Örömmel tölt el bennünket terve­zőket, hogy a járási népviseleti be­mutató élénk visszhangra talált. S még örvendetesebb, hogy helyi szervezetünk a jövőben is számíthat a CSEMADOK Központi Bizottsága és nyitrai járási bizottsága segítségé­re. Hogy eddigi rendezvényeink jól sikerültek, azt a CSEMADOK járási bizottságán kívül a CSSZBSZ és a Parasztszövetség járási titkárságának köszönhetjük. Munkánkban továbbá sokat segített a CSEMADOK járási néprajzi albizottsága, elsősorban Jó­kai Mária és Simek Viktor tanító. FAZEKAS IMRE RÖVIDEN Az irodalmi színpadok luceneci (lo­sonci) V. járási fesztiválját Füleken, a Kovosmalt üzemi klubjában rendez­ték meg. A versenyben 11 irodalmi színpad vett részt. Két csoportban (gyermekek és felnőttek) folyt a ver­seny. A Gyurcsó István vezette bíráló bizottság döntése szerint a következő sorrend alakult ki: első a losonci álta­lános iskola Láng irodalmi színpada; második a losonci általános iskola Har­sona irodalmi színpada; harmadik a nagydaróci (Veiké Dravce-i) általá­nos iskola Béke irodalmi színpada. A felnőttek öt irodalmi színpadának első három helyezettje a következő: első a CSEMADOK radzovcei (ragyolci) helyi szervezetének Petőfi irodalmi szín­pada; második a losonci Klement Gott­­wald Építőipari Szakközépiskola Kármán József irodalmi színpada; harmadik a füleki gimnázium III. C osztályának iro­dalmi színpada. Az első három helye­zett mindkét csoportban oklevelet és ajándéktárgyakat kapott. A felnőttek csoportjában első helyre került irodal­mi színpad részt vett- a kerületi verse­nyen, amelyet szintén Füleken rendez­tek meg. A gyermekek csoportjának első helyezettje valószínűleg az idei Jókai­­napokon szerepel majd. SÓLYOM LÁSZLÓ A CSEMADOK Dlhá nad Váhom-i (vághosszúfalusi) helyi szervezetében újjáéledt a munka. Nemrégen a Pék László által vezetett irodalmi színpad, illetve a farkasdi gyermekszínpad mu­tatta be műsorát. A galántaiak A mi nemzedékünk című irodalmi összeállí­tásukkal sikeresen szerepeltek a járási versenyen, és most már a kerületi dön­tőre készülnek. A Takács Ágota vezette farkasdi gyermek színjátszó csoport a peredi járási döntőn akar jó teljesít­ményt nyújtani. így amolyan előzetes­nek tekinthető a fellépésük. TÓTH KÁROLY 7

Next

/
Thumbnails
Contents