A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-23 / 16. szám
MERLEGELES, HELYZETJELENTES nek a folklóranyagból, bátrabban válogassanak jó költők gyermekverseiből stb. ’A kezdeményezés nem mindig népszerű, sőt kockázatos is, de akarni, tenni és főleg merni kell. A kulturális munka egyéniséget formáló és közösséget teremtő ereje előbb-utóbb mindenütt érezteti kedvező hatását. Az alkotókészség nagymértékben függ az ember közvetlen környezetétől, munkája jellegétől, társadalmi szerepétől. Ne hárítsunk minden felelősséget a pedagógusokra. Vannak CSEMADOK helyi szervezeteink, ifjúsági klubjaink, ifjúsági helyi szervezeteink, irodalmi színpadjaink, művelődési házaink, s együttes erővel arra kell törekedni, hogy minél többen kapcsolódjanak bele az alkotó munkába. A fesztiválokon ismételten arról győződhettünk meg, hogy mennyire szükséges támogatni ezeket az együtteseket, mennyire fontos kedvező feltételeket teremteni számukra, s állandó segítséget nyújtani a problémáik megoldásához. A televízió nem pótolja az élő színházat, inkább azt segíti elő, hogy igényesebb közönsége legyen az amatőr színjátszásnak. A mozgalom jelentősen hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához, ezért támogatása valamennyiünk feladata. PÉTÖCZ-SÁRSZOGI CSILLA A CSEMADOK helyi szervezetei fontos szerepet játszanak a Velky Krtís-i (nagykürtösi) járás kulturális életében. Javult az ideológiai nevelő munka színvonala, és gyümölcsöző az együttműködés a helyi nemzeti bizottságok polgári ügyeket intéző testületéivel. Az iskolán kívüli nevelés keretében előadások hangzanak el az anyanyelvi oktatás és a szlovák nyelv elsajátításának jelentőségéről, s népszerűsítik a tudományos-műszaki forradalom vívmányait. A járás honismereti munkájába is bekapcsolódnak a helyi szervezetek. E tekintetben a bussaiak, a gyürkiek és az ipolyhídvégiek érdemelnek dicséretet. A könyvvel való munka szintén tökéletesebb lett. A helyi szervezetek többségében nagy gondot fordítanak a népi hagyományok ápolására. Itt elsősorban az ipolyvarbóiakat kell említeni, akik már hagyományosan résztvevői a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválnak. Egyre több szervezet tartja szívügyének népdalkincsünk feltárását és megismertetését. A tánckultúrában viszont szinte áthidalhatatlan hiányosságok mutatkoznak. Nem is olyan régen a CSEMADOK ipolynyéki helyi szervezetének még nagy reményekre jogosító tánccsoportja volt. Sajnos az utóbbi időben nem hallani róluk. Hibának róható fel az is, hogy egyetlen helyi szervezetnek sincs állandó színjátszó csoportja. Csupán az ipolynagyfalusiak, az apádújfalusiak és óváriak jelentenek kivételt. A kisszínpadi mozgalmat a járásban csak az ipolyhídvégi Madách Irodalmi Színpad képviseli. A járás harminc CSEMADOK helyi szervezete közül eddig csupán 11 szervezet teljesítette tagtoborzási kötelezettségét. Jó lenne, ha a CSEMADOK XII. országos közgyűléséig minden szervezett teljesítené tagtoborzási tervét. Hasonlóan gondot okoz az új Hét-előfizetők szerzése is. Járásunkban 164-gyel csökkent a Hét-előfizetők száma. * * * A CSEMADOK nagykürtösi járási bizottsága a IV. Mikszáth Kálmán Irodalmi Napok keretében Ipolynyéken rendezte meg a vers- és prózamondók, valamint az irodalmi színpadok járási seregszemléjét. A IV. és V. kategóriában folyt a verseny. A versmondók számával aránylag elégedettek lehetünk. A prózamondók IV. kategóriájában viszont csak egy, az ötödikben mindössze két versenyző indult. A versenyzők teljesítményéről nem alkothattunk egyöntetű véleményt. Az egy-két igazán nagyszerű teljesítménytől eltekintve, a legtöbb versenyző kiejtésében, átérzésében kisebb-nagyobb hibák fordultak elő. A IV. kategória versmondói közül Pásztor Piroska lukanényei versenyző biztosan került az első helyre. A prózamondást egyedül képviselő Cservócs Juditot a bíráló bizottság továbbjutásra javosalta. Az irodalmi színpadok járási versenyét az ipolyhídvégi Madách Imre Irodalmi Színpad képviselte. Lezsák Sándor magyarországi költő vígeposzát tűzte műsorára. Mint ahogy azt értékelésében Vass Ottó, a bíráló bizottság elnöke megállapította, az ipolyhídvégiek még nem kész, kiforrott munkával szerepeltek, fellépésük inkább csak amolyan bemutató jellegű volt. Mindenesetre, a kerületi döntőben ők képviselik majd a járás „színeit“. BODZSÁR GYULA SZÍNVONALAS, ELKÖTELEZETT MUNKA Kérdő Pál, a hnb elnöke örül a kis jövevénynek Blesková elvtársnő, a testület elnöke gratulál az ifjú párnak Az utóbbi időben Veiké Űlany-ban (Nagyfödémesen) jelentősen megnövekedett a polgári házasságkötések és névadó ünnepségek száma. Szép hagyománnyá vált, hogy a polgári esketés után az ifjú pár első útja a Szabadság-szoborhoz vezet, ahol a menyasszony virágot helyez el. A polgári ügyeket intéző testület tevékenysége azonban nemcsak az említett akciókra korlátozódik. Minden évben köszöntik az arany- és ezüstlakodalmasokat, a község ötvenéveseit és kerek évfordulót ünneplő idős lakóit, valamint azokat, akik nyugdíjba mennek. A hnb szertartástermében rendezi meg a testület a szikra- és pioníravatásokat, a személyi igazolványok ünnepélyes átadását. Itt búcsúztatják a katonai kiképzésre bevonuló újoncokat, s leszerelésük után két év múlva itt köszöntik őket újra. Meg kell említeni, hogy a polgári ügyeket intéző testület rendezvényei mindig igen magas színvonalúak. S mindezt a kiterjedt tevékenységet lényegében mindössze tizenöt ember fejti ki, ennyi tagja van a testületnek. MANCZAL ERZSÉBET AZ ELGONDOLÁST TETT KÖVETTE A CSEMADOK nyitrai helyi szervezetének 1974. évi évzáró taggyűlésén tüzetesen megvitatták a következő esztendő munkatervét, amelynek alapján élénkebb lett a kulturális tevékenység. Akkor többen kifogásolták, hogy maximális munkatervre törekedünk, viszont a tervezett akciók közül több nem valósul meg. A bíráló észrevételek helyesek voltak, a vezetőség tudatosította, hogy szükség van aktívabb kulturális tevékenységre, hiszen a szervezési munkákat illetően igényesebb feladatok megoldására is képesek vagyunk. A heves vita légkörében vetődött fel először, hogy megszervezzük a járási népviseleti bemutatót. Ezt az elgondolást a tagság kedvezően fogadta. Ugyanis a nyitrai járás több községében még mindig gazdag szokásanyagot találunk, s ebből természetesen nem maradhat ki a népviselet. Tervezett bemutatónkkal azt a célt követtük, hogy eredeti népviseletet, népi szokásokat mutassunk be a ma emberének. Első ilyen rendezvényünkre 1975. április 12-én került sor. Ekkor még nem sikerült időrendi sorrendben rendszerezni az egyes népviseleteket. Ez gyakorlatilag szinte lehetetlen volt. De a néhány évtizede viselt ruhákat sikerült bemutatnunk. Ezeknek az alapanyaga házilag készített vászon volt. A bemutatott ruhákon látni lehetett a gyárilag készített anyagok felhasználását, amelyek háttérbe szorították a vásznat. 1976. január 21-i rendezvényünkkel, a falusi emberek munkaeszközeinek bemutatásával nagyszerűen érzékeltettük a letűnt társdalmi rendszer és szocialista rendszerünk közötti különbséget. Harmadik rendezvényünkön (1977. január 22) bemutattuk az asszonyok és részben a férfiak ünnepi öltözékét, a lakodalmas szokásokat. Az ünnepség középpontjában a menyasszony állt. Szemkápráztató fejdíszeket, színpompás ünneplő ruhákat láthattunk a nőkön. Persze, az ilyen lakodalom nagyon költséges volt, a család évekig készült erre az ünnepre, dolgozott, takarékoskodott. Örömmel tölt el bennünket tervezőket, hogy a járási népviseleti bemutató élénk visszhangra talált. S még örvendetesebb, hogy helyi szervezetünk a jövőben is számíthat a CSEMADOK Központi Bizottsága és nyitrai járási bizottsága segítségére. Hogy eddigi rendezvényeink jól sikerültek, azt a CSEMADOK járási bizottságán kívül a CSSZBSZ és a Parasztszövetség járási titkárságának köszönhetjük. Munkánkban továbbá sokat segített a CSEMADOK járási néprajzi albizottsága, elsősorban Jókai Mária és Simek Viktor tanító. FAZEKAS IMRE RÖVIDEN Az irodalmi színpadok luceneci (losonci) V. járási fesztiválját Füleken, a Kovosmalt üzemi klubjában rendezték meg. A versenyben 11 irodalmi színpad vett részt. Két csoportban (gyermekek és felnőttek) folyt a verseny. A Gyurcsó István vezette bíráló bizottság döntése szerint a következő sorrend alakult ki: első a losonci általános iskola Láng irodalmi színpada; második a losonci általános iskola Harsona irodalmi színpada; harmadik a nagydaróci (Veiké Dravce-i) általános iskola Béke irodalmi színpada. A felnőttek öt irodalmi színpadának első három helyezettje a következő: első a CSEMADOK radzovcei (ragyolci) helyi szervezetének Petőfi irodalmi színpada; második a losonci Klement Gottwald Építőipari Szakközépiskola Kármán József irodalmi színpada; harmadik a füleki gimnázium III. C osztályának irodalmi színpada. Az első három helyezett mindkét csoportban oklevelet és ajándéktárgyakat kapott. A felnőttek csoportjában első helyre került irodalmi színpad részt vett- a kerületi versenyen, amelyet szintén Füleken rendeztek meg. A gyermekek csoportjának első helyezettje valószínűleg az idei Jókainapokon szerepel majd. SÓLYOM LÁSZLÓ A CSEMADOK Dlhá nad Váhom-i (vághosszúfalusi) helyi szervezetében újjáéledt a munka. Nemrégen a Pék László által vezetett irodalmi színpad, illetve a farkasdi gyermekszínpad mutatta be műsorát. A galántaiak A mi nemzedékünk című irodalmi összeállításukkal sikeresen szerepeltek a járási versenyen, és most már a kerületi döntőre készülnek. A Takács Ágota vezette farkasdi gyermek színjátszó csoport a peredi járási döntőn akar jó teljesítményt nyújtani. így amolyan előzetesnek tekinthető a fellépésük. TÓTH KÁROLY 7
