A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 2. szám
volt; a harmadik pedig a Föld negyed délkörének tízmilliomod része. — Melyik javaslat bizonyult elfogadhatónak? — A harmadik. Az ingát azért vetették el, mert hossza helyről helyre változik, az Egyenlítő hosszának megmérése pedig a trópusi környezet miatt lett volna nehéz. Mai méréseink tanúsága szerint a 180 évvel ezelőtt megállapított méter csupán 0,2 milliméterrel rövidebb a negyed délkör tízmilliomod részénél, ami az akkori mérési viszonyokhoz képest kiváló eredmény. A tudományos gyakorlatban azonban ma már fizikai tényezők határozzák meg a méter hosszát. A laboratóriumokat járva a laikus szem számára bizony titokzatosnak, sőt olykor-olykor szinte sejtelmesnek tűnő műszerek seregével találkozik az ember, hogy aztán akarva-akaratlanul fölmerüljön benne a kérdés: vajon hol nyernek alkalmazást az intézet gyakorlati és elméleti kutatómunkájának eredményei? Gregor mérnök válaszában fiatalos lendület érződik: tások és az üzemek által használt különböző alapmértékek (etalonok) hitelesítése mellett a Csehszlovák Mérésügyi Intézet dolgozói bőven végeznek elméleti munkát is. Tevékenyen bekapcsolódnak például annak az időszerű tudományos feladatnak megoldásába, mely a Nemzetközi Mértékegység Rendszer bevezetésére irányul. A KGST-tagálla- ; mok már összehangolták a bevezetést célzó intézkedéseiket, s az áttérést 1980-ig javasolják megvalósítani. — Ez az új mértékegység-egyezmény kizárólagossá teszi a nemzetközi rendszer használatát minden mérésnél, a piactól a kutatóintézetig — mondja Gregor mérnök. — Az NMR hét alapegységre épül: méter, kilogramm, másodperc, amper; a hőmérséklet egysége a kelvin, az anyagmennyiség egysége a kémiában a mol, a fényerősség egysége pedig a kandela lesz. Ezekből az egységekből aztán levezethető minden más alapegység. Például a hosszúság és az idő egységének szorzata a sebesség egysége; a töHasonló zűrzavar uralkodott más országokban is. Ezért a múlt század hatvanas éveiben a nemzetközi együttműködés is meggyorsult a mértékek ügyében. Az 1867-es párizsi világkiállításon egy különbizottság arra a véleményre jutott, hogy nemzetközi súly- és mértékügyi hivatalt kell alapítani. E tanácskozások eredményeként 1875 májusában 17 ország diplomáciai meghatalmazottal Párizsban aláírták a nemzetközi méteregyezményt. Napjainkban már mi sem természetesebb dolog annál, hogy az ember bemegy az üzletbe és 3 méter 40 centit kér, mondjuk, „abból a feketemintás ruhaanyagból" ... De vajon miként jött létre a mai értelemben használatos méter? Gregor mérnök a Csehszlovák Mérésügyi Hivatal laboratóriumainak megtekintésére invitál s megígéri, hogy közben elmagyarázza ezt a kérdést is. — A metrológiával foglalkozó tudósok a méter hosszúságának levezetésére három lehetséges megoldást vizsgáltak meg — mondja. — Az egyik szempont a hosszúság egységeként az egy másodperc lengési idejű inga hosszát javasolta. A második javaslat az Egyenlítő negyvenmilliomod részének megállapítása Peter Gregor mérnök — Tulajdonképpen mindenütt. A hazai méréstechnika eredményeit esztendőkkel ezelőtt talán a gátépítők és a hidászok alkalmazták a leggyakrabban. De itt már tulajdonképpen az építőipar mellett a gépészet is érdekelt, hiszen a magasba nyúló, korszerű vasszerkezetek biztonságának egyik fontos követelményét éppen a hajszálpontosan működő mérőműszerek alkalmazása jelenti. De mindez csak egy szerény töredéke a metrológia előretörésének. Napjainkban már számtalan ipari termék belső strunktúrája megközelíti a tudományos műszerek színvonalát, s a mérőműszerek mindebben „szót kérnek" . . . Az intézet tudományos titkára példaként csak egy területet: a mindenki számára fontos egészségügyet említi. A metrológusok által előállított vagy hitelesített mérőműszerek ma már minden kórházban és orvosi laboratóriumban megtalálhatók, hogy segítségükkel minden tévedést kizáróan megállapíthatók legyenek az emberi szervezet különböző biológiai és fiziológiai elváltozásai. A szívsebésznek épp oly szüksége van a metrológusok munkájára, mint a belgyógyásznak vagy az idegsebésznek. Természetesen a gyakorlati kutameg és a gyorsulás egységének szorzata lesz az erő egysége, a newton. Természetesen a gyakorlati szükségleteknek megfelelően ez az átmenet nem az egyik napról a másikra valósul majd meg, és a liter, a szögmérésre használatos fok, a tonna, a kilométer/óra és az összes időegység is érvényben marad. A változás, a pontosabb mérési értékek bevezetése azonban fontos metrológiai követelmény az élelmiszerboltban éppen úgy, mint a világűrkutatásban. Bizonyításképpen éljünk egy-egy gyakorlati példával: a háziasszonyok lényegesen nyugodtabban vásárolnak azokban az üzletekben, ahol hitelesített és automatikus árjelzővel fölszerelt mérlegen mérik a húst vagy a gyümölcsöt. A Föld körül keringő űrrakéták pedig olyan összetett kísérleti laboratóriumoknak számítanak, ahol századnyi vagy ezrednyi pontossággal mérő műszereket alkalmaznak. A metrológia tehát valóban közérdekű tudományág. És érdekes meg csodálatra méltó is. Különösen ha az egykori hüvelykek, araszok, lábak, rőfök, tengeri mérföldek, vékák és más egyéb mértékek zűrzavarára gondolunk. KONTÁR GYULA felvételei 13 A városháza kapuja mellett máig is láthatók az egykori hosszmértékek
