A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-04-09 / 14. szám
Jól kihasználható, kellemes viselet a sportos kiskosztüm, szűk szoknyával. Tavasszal ismét divatos a könnyű dielen vagy slotera anyagból készült ruha. Leveszöldség tejes mártásban Egy adag leveszöldség káposztával, egy evőkanál vaj vagy margarin, lapos evőkanál liszt, 1 pohár tej, 2 db paradicsom, só, csipetnyi cukor, zöldpetrezselyem. A levesben főtt leveszöldséget apró kockákra vagdaljuk. Felolvasztott zsírban világos rántást készítünk, amelyet tejjel hígítunk és felfőzünk. Hozzáadjuk a leveszöldséget, a meghámozott paradicsomot amelyet előzőleg apróra vagdaltunk, majd az egész ételt ismét felfőzzük. ízlés szerint sózzuk, szórunk rá esetleg egy csipetnyi cukrot és meghintjük zöldpetrezselyemmel. Főzött húshoz — baromfihoz és marhahúshoz — tálaljuk. Ha az így elkészített leveszöldséget összkeverjük erős paprikával, s hozzáadunk néhány apró kockára vá-LENGYEL KONYHA gott virslit, tálalhatjuk meleg vacsoraételként. Nyerssaláta leveszöldségből Fél adag leveszöldség, 1 alma, savanyú uborka, só, ízlés szerint cukor, 3 evőkanál étolaj, 1 kiskanál mustár, petrezselyemzöldje vagy metélőhagyma. A sárgarépát, zellert és petrezselymet a meghámozás és megmosás után vastaglyukú reszelőn lereszeljük. A póréhagymát vékony csíkokra vágjuk, a káposztát pedig apróra gyaluljuk. A felaprózott zöldséget ízlés szerint cukorral és sóval ízesítjük, majd étolajjal és mustárral keverjük el. Megszórjuk zöldpetrezselyemmel. A salátát tésztafélékhez, hús-, hal- és baromfi-ételekhez tálalhatjuk, de kellemes kiegészítője a szendvicseknek is. TAVASZI HAJVISELET 1977--re a rövid, laza hajviselet jellemző, melyet többnyire csavarás nélkül, hajszárítóval és körkefével formáznak. Ha havonta egyszer levágatjuk hajunkat, a közbeeső időben otthon is könnyen megmoshatjuk, megszáríthatjuk. A hajat általában a fejközéptől egyenletesen fésülik le, s vagy lépcsőzetesre vágják vagy egyenletes hosszúságúra. A szárításnál a kefével adják mea a kívánt frizurát. CSALÁD ÉS NEVELÉS Olvasótípusok Különböző családi, iskolai stb. hatások érnek minden egyes gyereket, s ettől függően alakul viszonya az irodalomhoz, az olvasás szeretetéhez. Ez az esetek túlnyomó többségében a tanulók egyéni iskolai munkáján meglátszik, mert az olvasni szeretők magatartása és előmenetele többnyire kedvezőbb, mint a nem, vagy rossz módszerrel, keveset vagy nem megfelelő műveket olvasó tanulóké. A gyermekeket az irodalomhoz fűződő kapcsolatuk szerint a pszichológusok a következőképpen csoportosítják: 1. A sokat és a rendszeresen olvasók. Szabadidejük eltöltésében a könyv központi szerepet játszik. Olvasási vágyuk állandó, s kielégítéséről folyamatosan, rendszeresen gondoskodnak. Ha nincs mit olvasniuk, nyugtalanok, annyira nélkülözhetetlen eleme életünknek a könyv. Többször is elolvasnak egy könyvet, különösen ha nincs más újabb olvasnivalójuk. Szellemi életünkben erős nyomot hagyott az irodalommal való foglalkozás. Nemcsak ismeretkörük tágul, hanem lényegmegragadó, a jelenségek összefüggéseit elemző készségük is gyorsan fejlődik. A rendszeresen olvasók csoportjából kiválnak a kapkodva és sokat olvasó tanulók. Minden kezükbe kerülő könyvet válogatás nélkül elolvasnak, türelmetlenek, mert mindig valami jobbat, valami mást, izgalmasabbat szeretnének olvasni. A nagy sietség miatt felületesen siklónak át a szövegen és csak azok a részek ragadják meg a figyelmüket, amelyeknek képzeletmozgató ereje van. 2. Az alkalmi olvasóknak az olvasás másodrendű dolog, inkább időtöltő szórakozás, bár vannak időszakok, amikor sokat és láthatóan nagy kedvvel olvasnak. Ez a csoport iskolai magatartás és előmenetel dolgában a népes átlagot képviseli. Az olvasás sok irányú fejlesztő hatását nehéz náluk lemérni, mert az őket ért irodalmi hatások gyengék ahhoz, hogy az egyéniség gyökeres átalakulását idézzék elő. 3. A keveset és ritkán olvasó gyermekek csoportjára elsősorban az jellemző, hogy az irodalom iránti érdeklődés ritkán éri el azt a fokot, amely elegendő egy könyv rendes végigolvasásóhoz. Az olvasás a szabad idő eltöltésének csak mellékes eszköze, olyan unaloműző szer, ha például történetesen nincs jó műsor a tévében. Néha azonban felbuzdulnak, egy jónak vélt, ajánlott könyvet nagy lendülettel kezdenek olvasni, de ha az nem felel meg elképzelésüknek, várakozásuknak, egykettőre sutba dobják. Érzelmileg és intellektuálisan egyaránt laza kapcsolat fűzi őket az irodalomhoz, ezért nem érzik az olvasás hiányát. 4. A nem olvasó tanulók elutasító álláspontot foglalnak el a könyvvel szemben. Persze a teljes elutasítás kivételes jelenség, inkább arról van szó, hogy nagyon hosszú ideig nem vesznek könyvet a kezükbe, viszont gyermekújságot, képeslapot olvasgatnak. A „nem olvasó" kifejezés a gyermek és a könyv közötti rendkívüli laza kapcsolatra utal. Rendszerint a hátrányos helyzetű, elhanyagolt nevelésű gyermekek tartoznak ide, a tanítóknak nagy gondot jelentenek, mert a tanulásban messze elmaradnak társaik mögött. Olvasási készségük gyenge, akadozva, rossz hangsúllyal olvasnak, hiányosan értik meg az olvasott szöveget. Az olvasás technikai nehézsége annyira igénybe veszi figyelmüket, hogy a tartalom megértése teljesen háttérbe szorul. Az elmondottak meggyőződhetnek arról, mennyire fontos, hogy gyermekeink megfelelő mennyiségű és minőségű könyvet olvassanak. Énnek színtere a család, támogatása nélkül az iskola nem teljesítheti maradéktalanul a feladatát. Dr. SZEBERÉNYI JUDIT 21
