A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-09 / 14. szám

Látogatók a megdöbbentő képek előtt

Csinszka asszony-ágya

.

Veres Pálné utca 4—6: a kapun emléktábla

költő arca az egyetlen fennmaradt arc a legnagyobbaké közül.

1919. január 29. napján temették el. I A Nemzeti Múzeumtól, — ahol felravatalozták — tízezres fekete gyászmenet kísérte födetlen fővel a Kerepesi temetőig. Utolsó versét mindenki tudhatta már, ki ott volt a gyászmenetben:

„Mi voltunk a földnek bolondja, Elhasznált szegény magyarok,

És most jöjjetek, győztesek: üdvözlet a győzőnek."

• • •

S hogy milyen lehetett az a lakás, . melynek ajtajában azt mondta: „Sem- ' mit sem fordíthatok meg." Az emlékeket az emléktárgyakkal együtt megőrző kegyelet jóvoltából olyan, amilyen annak idején volt. Korabeli fényképek, a lakásba hajdan gyakran megfordult, még élő barátok igazolják. S milyen volt akkor. Csinszka ízlésének köszön- I j hetően kedves, meleg, otthonos, válasz- | tékos ízléssel és lelkesedéssel berende- , zett. Erről is sokan írtak már. A Veres Pálné utcai háromszoba személyzeti szobás lakás ma a magyar irodalom- I történet egyik legteljesebb és leghitelesebb emlékhelye.

Ady keskeny, hosszúkás szobájában háttal az ablaknak az íróasztal, mellette a könyvespolc, kevés könyvvel: Badelaire, Nyugat-évfolyamok, néhány | kortárs író könyve, Csokonai. És Ady örök olvasmánya, kísérője a Biblia. De a többi tárgy és könyv kivételével ez az egyetlen darab, amely nem az ő kezében patinássá kopott példány, mert azt utolsó születésnapján végső elkeseredésében összetépte Bibliáját. Ezen kívül minden megmaradt. Az öngyújtójától szép és szorongató látványt nyújtó diófaágyáig minden. A Tihanyi képek a falon, a fogadószoba szilvakék kárpitozású szalongarnitúrája, a szőnyegek, az ékszerszép tabernákulum. Aztán Csinszka szobája. Benne egy széles ágy, tükör, írószekrény, asztalka — valahány szép, ízléses antik darab.

Az egykori előszobában látogatók sora: koznak. Kevés emlékmúzeumban van ez így. Igaz, új még az Ady zarándokhely. Igaz, vasárnap van, múzeumlátogatásra alkalmas, ragyogó kora! tavaszi nap. Ismét vasárnap. De bi; zonyosnak látszik, hogy később sem ;

' lesznek látogatók nélkül a szobák. Ady ; nagyon sokunké. Mert mindig és mindörökkön „ifjú szívekben él". De meg• fordulnak itt az idősek is. Egy idős ! házaspárral beszélgetek. Ismerték Adyt

s az öregúr megrendülve, különös műgonddal, reszkető kézzel be is írja az emlékkönyvbe. Annak idején is járt mór a lakásban. Az egykori konyhából és ) cselédszobából kialakított helyiségben Ady-fotók és Ady-dokumentumok. Diaképeken pereg egy nagy élet eseménysora. Alatta kísérőszöveg, Ady versek I hangzanak magnetofonszalagról. Lati- | novits Zoltán hangja hiányzik. S hogy \ ezt sokan hiányolják, arról is a vendég- | könyv bejegyzései tanúskodnak. A teljes : Ady-emlékmúzeum csupán ezzel keve- I i sebb, bár az, ahogy ő mondott Ady- 5 verset, korántsem kevés. Több minden ; eddigi versmondásnál. De a Petőfi Irodalmi Múzeum így is szép és méltó zaí rándokhelyet nyitott meg a közönség előtt, méltóbbat és eredetibbet minden ■ eddiginél, mely a nagy életmű és eszme l kiegészítéséhez oly régen hozzá kívánjj kozott.

U. i.

S mert lapunk olvasói kevésbé ismerik Budapest helyrajzát, hadd toldjam meg még azzal, hogy az Ady-emlék- I múzeum csupán párszáz lépésnyire fek| szik az Erzsébet-híd pesti hídfőjétől.

* A kapun emléktábla, egy remek Adyt dombormű Varga Imre műve. Alatta vit rágok, emlékkoszorúk.

KESZELI FERENC