A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-19 / 11. szám
McCURDY A SZELLEMVASÚTON Egy ismertlen halottról, aki egy „kivégzett“ vélt viaszfigurájaként az egyik amerikai vidám park szellemvasútján az akasztófán himbálózott, s akit véletlenül a tévéfelvételek alkalmával fedeztek fel, kiderült, hogy nem más, mint Elmer McCurdy, akit 1911- ben a seriffek Pawhuska (Egyesült Államok, Oklahoma állam) közelében vasútrablóként agyonlőttek, miután megesküdött, hogy élve soha sem kerül kézre. Ezt állapította meg a boncolás és a rendőrség utólagos nyomozása Los Angelesben, illetőleg Oklahomában. A rejtélyes halottnak, akit először viaszfigurának tekintettek, a napokban az egyik tévétechnikus bukkant a nyomára, aki véletlenül erősen nekiütődött az akasztófán csüngő „kivégzettnek“, és közben a rikító vörösre festett férfi egyik karját letörte. Amikor a technikus a letörött kart vissza akarta ragasztani, megállapította, hogy a törzsből emberi csont és bebalzsamozott emberi szövetek állnak ki. A rendőrség megállapította, hogy mielőtt a Los Angeles-i szellemvasúton felbukkant, a bebalzsamozott holttestet koporsóba fektetve mint „ezeréves embert“ mutogatták az embereknek. Azután a „látványosság“ nyilván hosszabb ideig raktárban feküdt, végül egy viaszmúzeum, majd a szóban forgó szellemvasút megvette. Jóllehet a rendőrség bizonyosra veszi, hogy az ismeretlen halott a legendás Elmer McCurdyval azonos, a hatóságok tovább akarnak nyomozni, hogy a feltevést a lehetőség szerint minden kétséget kizáróan tisztázzák. Ezért még egy fogorvosi vizsgálatot is elrendeltek. Az államügyészség jelentése szerint a legutóbbi boncolás során kiderült, hogy a halott testében még egy régi divatú, rézzel bevont golyó található; nyilvánvalóan ez ölte meg a rablót. A hírhedt McCurdy az évszázad elején egy olyan banda tagja volt, amely Oklahomában vonatokat támadott meg, és az utazókat kirabolta. A banda többi tagját elfogták, de McCurdy esküjéhez híven utolsó leheletéig küzdött. 1911 októberében végül szembekerült a seriffel és annak a helyettesével, ők, mint a hivatalos bizonylatokból kitűnik, a rablót félórás gyilkos harc után agyonlőtték. Miután McCurdy holttestét bebalzsamozták, az egyik seriff Oklahomában valamelyik vidám parki mutatványosnak eladta. „Akkoriban ez mindennapos dolog volt“, jelentette ki Gave Friedmann, annak a Los Angles-i mutatványos üzemnek igazgatója, amely 1921-ben a holttestet egy 500 dolláros kölcsön biztosítéka fejében megszerezte. A halott McCurdy a mutatványosokkal egészen a negyvenes évekig végigutazta az Egyesült Államokat, azután Los Angelesben a mutatványos üzem raktárába került. A cég a tetemet később egy hollywoodi viaszmúzeumnak adta el. De ennek tulajdonosa a rendőrség kutatásai szerint azt soha ki nem állította, hanem bizonyos idő múlva továbbadta a szellemvasút tulajdonosának. DREZDÁTÓL Weimartól, a német klasszicizmus és humanizmus városától alig hét kilométernyire a hitleri fasizmus barbárságának, embertelenségének szomorú emlékhelyét, az egykori koncentrációs tábort látogatjuk meg Buchenwaldban, ahol a fasiszták 18 nemzethez tartozó csaknem negyedmillió embert tartottak börtönben, akik közül 56 ezer már nem érte meg a felszabadulást. Az egykori tábor ma nemzeti emlékhely. Hatalmas szoborcsoport emlékeztet a „Buchenwaldi eskü"-re. A tábor már felszabadított foglyai távozásuk előtt még egyszer utoljára felsorakoztak a hírhedt Appelplatzon, hogy hitet tegyenek elhatározásukról: „Kiirtani a nácizmust — ez a mi jelszavunk. Felépíteni a béke és a szabadság világát — a célunk!" A KERTÉSZET VAROSA A Thüringiai-medencében, a Gera folyó mindkét partján, a Thüringiaierdő kiágazásai között fekszik az NDK egyik legszebb, legősibb városa, Erfurt. Több mint 1200 éves, már 741-ben püspökséget alapítottak itt.. Már a korai középkorban fontos kereskedelmi központ, s mint ilyet Nagy Károly kiterjedt kiváltságokkal látta el, a 13. században gazdag kereskedőkből álló városi tanácsa a mainzi érsektől szerzett további kiváltságokat. Legnagyobb virágzását a 15. században érte el, 1392-ben alapított egyetemét, mely akkor a német humanizmus bástyája volt, nemcsak a birodalomból, de Közép- és Kelet-Európa más országaiból is számosán látogatták. Erfurt azonban a szászországi polgárháborúk, az 1472-i nagy tűzvész és kereskedelmi forgalmának csökkenése miatt a 16. században gazdaságilag és politikailag hanyatlani kezdett. A Gera két ága körül elterülő város 1873-ig erős vár volt, ez meglátszik az Óváros szűk és magas házaktól szegélyezett számos utcáján, amelyekben több érdekes gótikus és reneszánsz épület is található. Az egykori várból a Petersberg-citadella még ma is épségben van. Erfurt városképének jellegzetességét a műemlékekben gazdag székesegyház és Severus-templom (13. sz.) adja meg. A románkori Peterskirche s az Ágoston-rendiek temploma és kolostora, ahol Luther is egyetemi éveit töltötte, Erfurt legszebb egyházi épületei közé tartoznak. A város Agyú és galambok Bach szobra Eisenachban 8 .Ä.. Az erfurti kolostor udvara
