A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-19 / 11. szám
FOKOZOTT AKTIVITÁSSAL vezett utánpótlás kérdésével. Járásunkban évek óta vita folyik arról, van-e szükség iskolázásokra, tanfolyamokra. A járási népművelési központ, amely az anyagi eszközökkel rendelkezik, ellenzi az ilyen jellegű kezdeményezéseket, mert az anyagiakon túl munkát is jelent a tanfolyamok szervezése, előkészítése, lebonyolítása. A csoportok többsége falvainkban fejt ki tevékenységet. Csupán egyetlen csoport tevékenykedik városban, Szepsiben, ez is csak a ,,B” kategóriában. A falvak fiataljai részben elvándorolnak otthonról, vagy pedig családot alapítanak, ezért maradnak távol a csoportok munkájától. Az utánpótlás kérdése tehát mindennapi gondunk. Minden évben pótolnunk kell a hiányt. A tanfolyamok résztvevői állandóan mások és újak, amit az illetékes szervek joggal vagy jogtalanul kifogásolnak. Ilyen körülmények között nehéz jó munkát végezni. Ha viszont a csoportok ennyi támogatásban sem részesülnének, sokan közülük megszüntetnék tevékenységüket. Akik részt vehetnek iskolázásokon, úgy érzik, hogy kaptak valamit, és tartoznak is valamivel a társadalomnak. A harmadik probléma, bár nagyon is ismert, mégsem mehetünk el szó nélkül mellette. Könyvek, tanulmányok foglalkoznak vele. Arról van szó (a Magyar Népköztársaságban az új közművelődési törvény elfogadása példa erre), hogy a szocialista társadalom nyújtotta lehetőségeket felhasználva hogyan lehet emelni kulturális munkánk színvonalát. Nálunk is hoztak (azt hiszem, még korábban) hasonló törvényt, s ha jól tudom, hamarosan módosítanak rajta. Az amatőr színjátszók, o kisszínpadi formák művelői azért jutottak válságba, mert az életszínvonal emelkedésével nem fejlődik párhuzamosan kulturális munkánk. Pontosabban fogalmazva: a kocsmák egyre látogatottabbak, a kultúrházak egyre üresebbek. Ha pedig a közönség nem kíváncsi az amatőr csoportok munkájára: kevés a bevétel s nincs erkölcsi siker. Ez a körülmény már nem egy csoportot visszavetett munkájában. Hogyan tovább? A CSKP XV. kongresszusának határozata a munka minőségének megjavítására hívta fel a figyelmet. Véleményem szerint ez szövetségünk jelenlegi feltételei közepette teljesíthető. De változtatni kellene az alapálláson. Még mindig nem látják elég sokan, hogy az anyanyelvi kultúra ápolása és fejlesztése nemcsak közügy, hanem egyéni ügye is mindenkinek. Ahogy magunk között mondogatjuk: a munkát senki nem végzi el helyettünk! A CSEMADOK helyi szervezeteinek, vezetőinek nem lehet közömbös, hogy egyik vagy másik községben működik-e színjátszó csoport, irodalmi színpad. Az sem mellékes, hogy kellő figyelmet fordítanak-e a szavalok és prózamondók nevelésére. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy a kulturális munka minden formájának fórumot kell biztosítani. Arra mór a CSEMADOK KB tagjai és mi is régen rájöttünk, hogy az amatőr színjátszás, a vers- és prózamondás területén nem elég csak a Jókai-napok évenkénti megrendezése, örömmel fogadtam a hírt, hogy tavaly már az iskolai színjátszók és bábosok számára fórumot biztosítottak, megszervezve a Dunamenti Tavaszt. Az amatőr csoportok évek óta részt vehetnek a nyugatszlovákiai kerületi versenyeken. A kerületi népművelési központtal közösen mi 1977-ben rendezzük meg a kerületi versenyt. A magyar színjátszó csoportok fesztiváljára is hamarosan sor kerül. Ezek azok a járható utak, amelyek új lendületet tudnak adni a kulturális munkának. SZANYI JÓZSEF A CSEHADOK Velky Krtís-i (nagykürtösi) járási konferenciáján a járási párt- és állami szervek küldöttei is részt vettek. A helyi szervezetek 52 küldötte megvitatta a CSEMADOK járási szervezetének problémáit. A járási bizottság tartalmas beszámolójában, melyet Rados Pál, a járási bizottság titkára terjesztett elő, megállapította, hogy a sok pozitív eredmény mellett az előző megbízatási időszakban nem sikerült teljesíteni a taglétszám emeléséről s ugyanígy a Hét terjesztéséről, illetve előfizető-táborának bővítéséről szóló határozatot. A vitában kilenc küldött szólalt fel. Elsők között kért szót Kovács elvtárs, az SZLKP járási bizottságának képviselője, aki rendkívül pozitívan értékelte a CSEMADOK munkáját, külön kiemelve a CSKP megalakulása 50. évfordulója alkalmából A néppel tűzön-vízen át néven megrendezett vetélkedőt, amellyel a CSEMADOK nagyban hozzájárult tagságának és a magyar dolgozóknak internacionalista neveléséhez és pártunk történetének megismeréséhez. Több felszólaló, így például Csáky Károly hangsúlyozta, hogy a járási szervezet tevékenységében tapasztalt fogyatékosságok okait csakis önmagunkban kell keresni. Vonatkozik ez a taglétszám elégtelen emelkedésére és a Hét terjesztésének problémájára is. A felszólalók hiányolták, hogy a mai napig sem alakult ki a helyi szervezetek közötti tapasztalatcsere lehetősége, ami nagyban elősegítené a gyengyébb helyi szervezetek munkájának megjavítását. Urbán Aladár rámutatott: nagy szükség lenne Varbó községében, hogy a helybeli efsz nagyobb részt vállaljon a kultúra fejlesztéséből. E tekintetben a további felszólalók példának hozták fel azt a hathatós segítséget, melyben a Busái EFSZ részesíti a kultúra fejlesztését és a CSEMADOK helyi szervezetét. Több küldött foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a kultúrmunka tervezése több helyi szervezetnél anyagi nehézségekbe ütközik, ami különösen a terembér előteremtésére és a szükséges kellékek vásárlására vonatkozik. Több felszólaló foglalkozott a szakmai tanácsadás elégtelenségével a színjátszás területén. A konferenciát általában a kritikai igényesség jellemezte, és ez minden bizonnyal hozzájárul majd a munka eredményesebbé tételéhez a következő időszakban. A színvonalas járási konferencia Hriech János járási elnök zárszavával és a határozatok jóváhagyásával ért vpget. — vj — A CSEMADOK kosicei (kassai) V. városi konferenciáját február első felében tartották meg. A tanácskozást, amelyen részt vett a városi pártbizottság, a városi nemzeti bizottság küldöttsége s Varga Béla vezető titkárral az élen a CSEMADOK KB küldöttsége, Schulz György, a városi bizottság elnöke nyitotta meg. Az elnökségi beszámoló értékelte a kassai négy szervezetnek az elmúlt időszakban végzett politikai, társadalmi és kulturális tevékenységét s elemezte a szervezeti élet alakulását. Az elnökség beszámolójából kitűnt, hogy az egyes helyi szervezetek tevékenysége arányosan megoszlik a népművelés s az amatőr művészeti tevékenység különböző ágazatai között, mégpedig úgy, hogy azok egymást erősítik, s a város magyar nemzetiségű lakóinak kulturális igényeit igyekeznek kielégíteni. Az amatőr csoportok közé tartozik az Új Nemzedék népművészeti együttes, amely másfél évtizede országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozik, de a Szép Szó irodalmi színpad együttese s a Csermely énekkar is rendszeresen szerepel az országos rendezvényeken. A Fábry Zoltán klub tevékenysége is újjáéledt az elmúlt két év alatt. Számos előadássorozat, irodalmi est, íróolvasó találkozó zajlott le a klubban. A konferencia a vita lezárása után megválasztotta az új városi bizottságot és jóváhagyta a határozati javaslatokat, amelyek a következő két évre megszabják a városi bizottság és a négy helyi szervezet munkájának irányát. A városi bizottság elnökévé Ritzkó Bélát, titkárává pedig ismét Dvorcsák Jánost választották meg. — SS — A CSEMADOK Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járási konferenciáját február közepén tartották meg. Ádám Barna, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke üdvözölte a megjelent vendégeket és a küldötteket: Varga Bélát, a CSEMADOK KB vezető titkárát, Ján Machinákot, az SZLKP járási bizottságának ideológiai titkárát és Hank Árpádot, a járási nemzeti bizottság kulturális osztályának vezetőjét. A gimnázium és a közgazdasági szakközépiskolák tanulóinak rövid kulturális műsora után Szabó Gyula, a CSEMADOK járási bizottságának volt titkára értékelte az előző konferencia óta végzett munkát. Méltatta a körzeti konferenciák jelentőségét, amelyeket a helyi szervezetek elnökei számára szerveztek. Ilyen módon próbálták jobb munkára serkenteni a gyengébb helyi szervezeteket. Az előző konferencia óta 506 új CSEMADOK- tagot szereztek. Jelenleg a járásban 6188 a CSEMADOK-tagok száma. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta Szabó Gyula, hogy nem elég új tagokat szerezni, a régieket is meg kell tartani. Dr. Danis Tamás vezetésével hasznos és rendszeres munkát fejt ki a népművelési szakbizottság. Ami a különböző vetélkedőkbe való benevezést illeti, arra sem lehet panasz. Elgondolkoztató, hogy a járásban csupán háromszáztízen fizetnek elő a Hétre. A 79 helyi szervezetnek az eddiginél jóval többet kell tennie a lap terjesztése érdekében. A beszámoló részletesen foglalkozott az énekkarok, a színjátszó és tánccsoportok munkájával. Jelentősnek ítélte meg tevékenységüket, s különösen a Lévay Tibor karnagy által vezetett rimaszombati énekkar és az Ádám Lajos által vezetett „Gömör1 népi együttes munkáját értékelte nagyra. A vitában számos értékes javaslat hangzott el. A járási konferencia küldöttei a következő időszakra szóló munkaterv elfogadása után megválasztották a járási bizottság tagjait. A járási bizottság elnöke Ádám Barna, titkára Pál Gyula lett. — mj — A CSEMADOK komáromi járási konferenciáján megjelent Szabó Imre, az SZLKP járási bizottságának ideológiai titkára, dr. György István, a CSEMADOK KB titkára s számos további vendég. A küldöttek meghallgatták . Kurucz Nándornénak, a CSEMADOK járási bizottsága elnökének beszámolóját, amely igen konkrét volt s helyenként bíráló szellemű is. A járásban megerősödtek a helyi szervezetek, s az előző konferencia óta hétszázzal növekedett a taglétszám. Szép eredményeket értek el a népművelési munkában. Aktívan bekapcsolódtak a CSEMADOK KB által meghirdetett különböző versenyekbe, vetélkedőkbe, és több helyen előadással egybekötött taggyűlést tartottak. A népművészeti munkában szintén jelentősek az eredmények. Az éneklő csoportok beneveztek a „Tavaszi szél vizet áraszt...“ országos népdalversenybe, s közülük többen az országos döntőbe is bejutottak. A vitában felszólaló küldöttek a helyi szervezetekben folyó munkáról beszéltek. Szabó Imre, az SZLKP járási bizottságának ideológiai titkára elismerően szólt a CSEMADOK munkájáról, s arról is beszélt, hogyan lehetne javítani a járási bizottság és a helyi szervezetek munkáján. Dr. György István, a CSEMADOK KB titkára felszólalásában a kulturális munka színvonala további emelésének a lehetőségeivel foglalkozott. Ezután a konferencia küldöttei megválasztották a járási bizottság tagjait. A járási bizottság elnöke továbbra is Kurucz Nándorné, titkára Németh Gyula. Gyenge János Galántán február 5-én rendezték meg a CSEMADOK 22. járási konferenciáját. A tanácskozáson megjelentek: A CSKP JB, a CSEMADOK KB és a városi nemzeti bizottság képviselői. Az alapos beszámoló (Pásztor Ferenc, járási CSEMADOK-titkár tartotta) részletesen elemezte a CSEMADOK helyi szervezeteinek munkáját. Megállapította, hogy különösen a népművelés területén (pl. íróolvasó találkozók, könyvkiállítások szervezése) értek el kiváló eredményeket, de jól sikerültek a járási dal- és táncünnepélyek, továbbá az országos jellegű rendezvény, a Kodály-napok. Csömör Lajos elvtárs, a CSKP JB ideológiai titkára felszólalásában különösen azt a munkát értékelte nagyra, amit a CSEMADOK az internacionalizmus szellemének érvényesítése, az egymás mellett élő szlovákok és magyarok jó kapcsolatainak ápolása terén kifejt. Több tartalmas vitafelszólalás is elhangzott, s ezek már a jövő évre körvonalazott feladatokhoz kapcsolódtak, azokhoz a feladatokhoz, amelyek a CSEMADOK XII. közgyűlésének jegyében fogalmazódtak s mindenekelőtt a tagság tevékenységének elmélyítésére irányulnak. A konkrét feladatok közül érdemes megemlíteni, hogy a helyi szervezetek a közelgő kongresszus tiszteletére 200, az év végéig pedig 500 új Hét-előfizetőt szereznek, s a következő konferenciáig a CSEMADOK JB 500 fiatalt szervez be a CSEMADOK-ba; fokozottabb figyelmet szentel a IV. Kodály-napok alapos előkészítésének. — ni — 7 Küldöttek egy csoportja a rimaszombati járási konferencián
